Nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalások

Klímapolitika ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (=UNFCCC, 1992, Rió) célkitűzés: az üvegházgázok (ÜHG) légköri koncentrációit stabilizáljuk olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást – olyan időhatáron belül, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz (“élelmiszer-termelés”, “fenntartható gazd. fejl.”)

UNFCCC Vállalások: (189 ENSZ állam) Eljárások fejlesztése-alkalmazása-terjesztése, amelyek csökkentik vagy megakadályozzák az ÜHG-ok emberi eredetű kibocsátásait Elősegítik az ÜHG-ok nyelőinek és tározóinak megóvását (és megerősítés: biomassza, erdő) Felek együttműködnek az alkalmazkodás előkészületeiben Konkrét, nem kötelező vállalások: I. melléklet fejlett- iparosodott és átmeneti gazdaságú államai: 2000. évi ÜHG kibocsátás nem haladja meg az 1990. évit (Mo.: 1985-87) Közös, de nem megkülönböztetett felelősség alapelve

Kiotói Jegyzőkönyv COP '95: legyen jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény is – 97: Kiotói Jegyzőkönyv B melléklet: 150 (40 iparosodott) ország milyen mértékben korlátozza kibocsátását 2008-2012 közötti időszakra; iparosodott: -5,2%, EU-15: -8%, EU-10: ált -8%, Mo: -6% (A melléklet: mely gázok, CO2-egyenértékben) USA és Ausztrália nem – Oroszországgal lettek többségben: 2005. feb 16 életbe lép. Kiotói mechanizmusok: fejlett államok kötelezettségeik egy részét kisebb költségekkel érhetik el Tiszta fejlesztési mechanizmus-CDM, Együttes végrehajtás, Kibocsátási jogok kereskedelme (ETS) Problémák: forró levegő (CDM: új egységeket teremt), fejlett-fejlődő szakadék nőhet, ellenőrzés-szankciók

2005.klímapol. eredmények 2005. Montreal, UNFCCC illetve a Kiotói Jegyzőkönyv részes felei találkozója egyben (COP-MOP)- eredmények: 1. KJ: az iparosodott országok (1. mell.) 2012 utáni, új vállalásairól =további kibocsátás-csökkentésről elkezdődnek a tárgyalások. 2. UNFCCC felek: szélesebb dialógus együttműködésről 3. a KJ felülvizsgálatáról kezdeti álláspontok 4. KJ szabályrendszer elfogadása FoE lobbi

Kulcsfontosságú 2006-os találkozók – és eredményeik 2006 tavaszi csúcs - záródoku 2012 utáni új vállalásokat (EU-25-ös egybe) alakítják ki a kormányokkal, egyik ülésük: máj 17-25.- EU-25 beadvány G8 – záródoku: Októberi EU Környezetvédelmi tanácsülés: jóváhagyáshoz Kenya: COP-MOP klímatárgyalások

EU klímapolitika: mit vállalt Eu kiotói vállalása: -8%: mert más fejlett államok is csak max. ennyit vagy kevesebbet vállaltak 2005 márc Európai Tanács ülése záródoku kimondja: max. 2 fok, 450 ppm-et ne haladja meg, (jelenleg 370 ppm és gyorsan nő); fejlett - 2020: 15-30%, 2050: 60-80% Vállalásai teljesítésére: átfogó programot dolgozott ki az EU: Európai Éghajlatváltozási Program (ECCP), fentiek szellemében: felülvizsgálat (ECCP II) Új: kibocsátás-kereskedelmi rdsz. (ETS) kiterjesztés, megújulók elősegítése

EU és Magyarország: helyzetjelentés és jövő KJ: 2005-re látható előrehaladás vár a kibocs- csökkentésben – de: ld. ÜHG adatok az Értékelő táblázatok fájlban, nehézkesen teljesítik, sokaknak nőtt a kibocsátása. EU-25 beadvány szövegében: csak 15-30% 2020-ra, 2050-re nincs konkrét, max. 2 fok megemlítve. Mo (-6%-ot vállalt, bázisév: 85-87) : Dokumentumok: 4. jelentés, előrehaladás, leltár: ld. www.kvvm.hu/klima / háttéranyagok Mo hogy teljesít: -31,5%, köszönhetően az ipari szerkezetváltásnak. Baj: ÜHG adatok szerint (és KVVM előrejelzés 2012-ig) nő a kibocsátás, 1999- 2003: +0,11% - a 2012 utáni nagyobb vállalásokhoz most kell a szerkezetet átalakítani !!!

Nemzetközi civil kampány célok ENSZ klíma-rendszer: Hosszútávú: a világ egyezzen meg: a globális klíma-rendszer megtartja a max. 2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedési határértéket 2007 végére: EU kormányok keressék a megegyezést a 2012 utáni rendszerről, a fentiek szellemében 2012: a Kiotói jegyzőkönyv rendelkezései véget érnek. Ebben HU 6%-os ÜHG kibocsátás- csökkentést vállalt 1985-87 bázisévhez képest.

Franciaország: 2050-re a globális ÜHG felére csökkenjen, a fejlett ipari országoknak a kibocsátásukat negyed vagy ötöd részére kell csökkenteni ebben az időszakban. Németország: az 1990-es szinthez viszonyítva 40 %-os csökkentésre készül 2020-ra, ha az EU 30 %-os csökkentési célt fogad el és a többi fejlett ipari országtól is hasonló ambiciózus célokat vár Hollandia szerint a 2 C-os cél 30 %-os ÜHG kibocsátás csökkentés szükséges a fejlett ipari országok részéről 2020-ig, 1990-hez képest. Svédország úgy gondolja, hogy 2050-ig az éves ÜHG kibocsátása nem haladhatja meg a fejenkénti 4,5t CO2-t és javasolta: az EU teljes CO2 kibocsátása 60% legyen csökkentve 2050-re. Az Egyesült Királyság 2010-re 20 %-al csökkentést vállalt, ez több, mint az EU tehermegosztási egyezményből következő 12,5 %, az 1990-es szinthez képest. A gazdasági folyamatokat olyan irányba tereli, amely 2050-re 60%-os csökkentést eredményez.

Mit várunk Nairobitól? - legyen egyértelmű ütemterve a 2012-ről szóló tárgyalásoknak: kezdés Nairobiban végzés lehetőleg 2008-ig -hogy az első (2008-2012) és a második kiotói vállalási periódus (2013-) között ne legyen szünet. - a fejlett országok drasztikus kibocsátás-csökkentése. Az EU erősítse meg korábbi célszámait, azaz 2020-ra 30%-ot és 2050-re 80%-ot. Ld. Európai elkötelezettségeket. (Magyarország is vállalja a 30%-os kibocsátás- csökkentést és rögzítse azt a készülő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában) - a fejlődő országok kibocsátás-csökkentéséhez szükséges utak meghatározása, új források a fejlődő országok fenntartható energiarendszeréhez és kompenzáció ; jó: nemzetközi adaptációs pénzalap javaslata A kibocsátás-kereskedelmi rendszer: mindenki először a maga háza előtt seperjen USA ne fúrja meg a keretegyezmény tárgyalásokat; ld. Külön kezdeményezések (Ausztrália, stb.)

Magyar hozzáállás tíz uniós állam között Magyarország is hatásvizsgálatot kért a CCS-ről, a környezetvédelmi tanács végül további hatáselemzések gyorsított elvégzésében állapodott meg. Unión belül kis pont effektus

Befolyásoló események Stern-jelentés Atom:Barroso mellette, Nemzetközi Energia Ügynökség Kitekintés (Outlook), de: németek ellenzik (és EU-Elnökség)

Stratégiák – mi mit tehetünk? állampolgárok nyomásgyakorlása: klíma- alku tömegkampány, albumok, nov 3-4 demonstrációk: 45 ország, több 10000 Lobbizás: közvetett: vállalási dokuk véleményezése, közvetlen: delegációk Médiamunka