Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató A táplálkozás szerkezetének és színvonalának regionális különbségei a Földön Szerkesztette: Tőkés Tibor IV. PhD hallgató

A Föld népességének növekedése millió fő

Az eltartóképesség határa? Elméleti vizsgálatok A világ jelenlegi helyzete A jövő kihívásai

I. Elméleti vizsgálatok - múlt Thomas Malthus (angol demográfus) 1798: Principles of Population (A népesedés törvényei) Törvényszerű katasztrófák (háborúk, pusztítás, nyomor) Élelmiszertermelés: számtani haladvány 1, 2, 3, 4, 5, … Népességnövekedés: mértani haladvány 1, 2, 4, 8, 16, 32, …

Malthus elmélete A népességszám az eltartóképesség fölé nő → konfliktus

A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 1.)

A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 2.)

A környezet eltartóképessége, mint népesedési határ (elmélet 3.)

Az elmélet közelítése a valósághoz Az előző elméletekben közös: az eltartóképesség szintje időben állandó Valóság: az eltartóképesség szintje időről-időre folyamatosan változik nőhet: új technológiák, műtrágyázás, növényvédő szerek, géntechnológia csökkenhet: talajerózió, éghajlatváltozás

A valósághoz közelebb álló elmélet Pl.: műtrágyázás Pl.: az éghajlat rosszabodása

II. Hol tartunk ma? Népesség > 6 milliárd fő Eltartható? Miért? A válasz nem egyértelmű. Miért? Globális eltartóképesség becslése szinte lehetetlen (rendkívül sok tényező, változik) Tény → a Föld jelentős részén időről-időre élelemhiány és éhínségek jelentkeznek

Éhínségek a múltban Hely Idő Áldozatok (millió) India 1837 0,8 Írország 1845-49 0,75 1863 1 1876-78 5 K-Kína 1877-79 9 Kína 1902 1928-29 3 Szovjetunió 1932-34 4 1958-61 30 Világ 20. század 70

Az éhezés típusai Mennyiségi vagy abszolút éhezés Minőségi éhezés Az egészség megőrzéséhez szükséges napi energiamennyiséget (Kcal) nem kapja meg. (éghajlat, munkavégzés) A FAO osztályozása alapján: 2700 Kcal > jó élelmezés 2700-2500 Kcal – kielégítő élelmezés 2500 Kcal < alacsony 2200 Kcal < alultáplált, éhezés Minőségi éhezés A megfelelő tápanyagokhoz (zsír, szénhidrát, vitaminok) nem vagy nem megfelelő arányokkal jut hozzá.

FAO osztályozás szerint Jó, kielégítő ill. alacsony élelmezési színvonalú területek

A világ éhezői napjainkban FAO becslés: 854 millió ember éhezett a világon 2001-2003 közötti időszakban Rendkívül nagy területi egyenlőtlenség Fejlett országok: 9 millió / 1,05% Fejlődő (fejletlen) országok: 820 millió / 96% Egyéb országok: 25 millió / 2,9%

A legtöbb éhező országok szerint millió fő Millió fő, a 2001-2003 közötti időszakban. Forrás: FAO

Az éhezők aránya országok szerint Az alultáplált lakosság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva A 2001-2003 közötti időszakban. Forrás: FAO

Ahol a legsúlyosabb a helyzet Éhezők aránya a teljes lakosságból a 2001-2003 közötti időszakban. Forrás: FAO

Javulás – rosszabbodás 1990-2003 millió fő Az éhezők számának változása 1990 és 2003 között. Forrás: FAO

Az éhezők számának változása Ázsiában 1990-2003 Kína

Az éhezők számának változása Dél- és Közép-Amerikában 1990-2003

Az éhezők számának változása a Közel-Keleten és É-Afrikában 1990-2003

Az éhezők számának változása a szub-szaharai országokban 1990-2003

A táplálkozás szerkezetében megfigyelhető különbségek 1. Állati eredetű fehérjefogyasztás g/fő/nap

A táplálkozás szerkezetében megfigyelhető különbségek 2. Állati eredetű zsírfogyasztás g/fő/nap

Táplálkozási szerkezet a világ különböző térségeiben

Okok és következmények Fejlődő (fejletlen) országok: Vallási szokások, természeti adottságok: Cecelégy terjesztette betegségek India: szarvasmarha vágás tilalma Sertéshús mellőzése az iszlám országokban Magas csecsemőhalandóság, minőségi éhezés Fejlett országok: Civilizációs betegségek: szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek

A jelenlegi éhínségek alapvető okai Fejletlen mezőgazdaság a fejlődő o-kban Alacsony termelékenység Elmaradott termelési módszerek Műtrágyák, növényvédő szerek hiánya Élelmiszer túltermelés a fejlett o-kban Fejletlen gazdaság – nem áll rendelkezésre fizetőképes kereslet az import fedezésre a fejlett országokból Gyors népességnövekedés Kedvezőtlen természeti adottságok

III. A jövő kihívásai, megoldási lehetőségek? A földfelszín jelenlegi hasznosítása A hasznosítás módja földfelszín %-a Belterjesen hasznosítható 12% Kevésbé belterjesen használható 22% Csak külterjesen, erdőgazdaság 30% Mg-ilag nem használható 16% Talajtakaróval nem rendelkező 20% Összesen 100%

Termőterületek növelése? Elméletileg duplájára növelhető (12% → 25%) Problémák, az elmélet megkérdőjelezése: Talajerózió (szél, víz) Másodlagos szikesedés (rosszul tervezett öntözőrendszerek) pl.: Aral tó esete További erdőterületek kiirtása (trópusok) Beépített (mesterséges) felszínek rohamos növekedése (városok, utak) Globális klímaváltozás (tengerszint emelkedés, sivatagok előrenyomulása)

A jövő stratégiai erőforrása – a víz A vízhiány %-os aránya 2025-re az ENSZ becslése szerint

A termelékenység növelése? Zöld forradalom – 1970-80-as évek Magas terméshozamú fajták (rizs) Siker elsősorban Indiában, DK-Ázsiában Problémák, kérdőjelek: Napjainkra kifulladt Növényvédőszerek, műtrágyák, öntözővíz felhasználás a többszörösére emelkedett Súlyos ökológiai károk hosszú távon Géntechnológia – a jövő záloga? Etikai, morális kérdések Információhiány a hosszú távú hatásokról

Demográfiai nyomás a fejlődő országok mezőgazdaságára A Föld népességének növekedése 2100-ig az ENSZ becslése szerint

A jövő legfontosabb feladatai Népességnövekedés visszafogása családtervezés Éghajlatváltozás mérséklése Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése Fenntartható mezőgazdasági termelés Igazodás a környezeti feltételekhez A Föld erőforrásainak takarékosabb felhasználása és igazságosabb elosztása Gazd-i és társ-i különbségek csökkentése Végső cél: Fenntartható világgazdaság