Nagy földi légkörzés

Nagy földi légkörzés A gömb alakú Földön legerősebb a felmelegedés az Egyenlítőnél, és leggyengébb a sarkvidékeken. Az eltérő felmelegedés miatt a sarkokon magas, az Egyenlítőnél alacsony a légnyomás. Alacsony légnyomású övek alakulnak ki a 60o szélességi köröknél, és magasak a 30o szélességi köröknél. Kialakulásuk a futóáramlásokban képződő ciklonokkal és anticiklonokkal hozható kapcsolatba.

Futóáramlások Nagy (8-12km) magasságban, a 30o és 40o szélességi körök között észlelhető különlegesen erős szelek.

Coriolis-erő A Föld forgásából származó kitérítő erő, a Coriolis-erő mindkét félgömbön módosítja a légáramlások útját. (északi félgömbön jobb kéz, déli félgömbön bal kéz felé!)

Szélrendszerek a nagy földi légkörzésben A Földünket körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak, és ezek a mozgások szabályszerűségeket mutatnak. A légtömegek mozgásának rendszerét nagy földi légkörzésnek nevezzük. A légkörzés egyszerűbb lenne, ha a Föld nem forogna: az Egyenlítőnél felmelegedő és felemelkedő levegő a sarkok felé áramlana, és ott lehűlve visszatérne az Egyenlítőhöz.

A passzátszelek Az Egyenlítő és a 30o szélességek közötti trópusi övezetben a felszín közeli levegő az Egyenlítő felé áramlik. Ez a szél az északi félgömbön ÉK-i, a délin DK-i irányú passzátszél.

Az Egyenlítőnél a felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása miatt a levegő felemelkedik és 2-4 km-es magasságban szétáramlik, majd a 30o szélességi körök tájékán leszállásra kényszerül. Az Egyenlítőnél a feláramlás miatt szélcsend van, állandó a felhőképződés, zápor, zivatar. A 30o-nál a magas nyomású övezetben szélcsendes, derült idő van.

Nyugatias szelek A 30o és a 60o szélességi kör közötti terület a nyugatias szelek öve. A nyugatról érkező szelek az óceánok fölött vízgőzzel telítődnek, s a kontinensek nyugati oldalát csapadékkal öntözik. A mérsékelt övezetben így Ny-ról K felé csökken a csapadék mennyisége.

Sarki szelek A pólusok környékén a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás. A magas nyomású övektől északra és délre áramlik ki a levegő, de a Coriolis-erő hatására ÉK-i, illetve DK-i sarki széllé válik.

Termikus egyenlítő (hőmérsékleti egyenlítő) A Föld évszakosan legmelegebb pontjait összekötő izotermavonalat hőmérsékleti egyenlítőnek nevezzük. A termikus egyenlítő az északi félgömb nyarán északabbra, a déli félgömb nyarán délebbre húzódik az Egyenlítőnél.