Aranymetszés képviselői Püthagorasz Fibonacci Leonardo da Vinci Michelangelo Buonarroti
Az ókori görögök is ismerték ezt az arányt Az ókori görögök is ismerték ezt az arányt. Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész is foglalkozott vele. Az aranymetszés jelölése, a Φ (görög nagy fí betű) Pheidiász görög szobrász nevéből származik, aki gyakran alkalmazta munkájában. Gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókori matematikusok is tanulmányozták az aranymetszést Az ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték. Püthagorasz a mai Pitagorasznak felel meg , az ő nevéhez kapcsolódik a Pitagorasz tétel.
Pythagoras Pitagorasz, Kr. e. 582 – 496 ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli. Tanítványaival máig ható eredményeket ért el a csillagászatban, a matematikában és a zeneelméletben. Az ókori pütagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).
Fibonacci Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) olasz matematikus, egyes vélemények szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa” Ő alkalmazta először a Fibonacci-sorozatot.
Leonardo di ser Piero da Vinci Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Da Vinci saját alkotásaiban előszeretettel használta az aranymetszést. Anatómiai munkássága Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Gyakran végzett – akkoriban az egyház által tiltott – boncolásokat is. Az emberi test arányaira az aranymetszetet alkalmazva a testhossz úgy aránylik a köldökmagassághoz, mint ez utóbbi a köldök-fejtető távolsághoz. Vitruvius-tanulmány
Művészete Szobrászata Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. Művészete Szintén a műveiben figyelhető meg az aranymetszés. Szobraiban,festményeiben ,építményeiben és költeményeiben. Michelangelo Szobrászata Több kisebb mű után az első alkotás, amely meghozta számára a hírnevet, egy bíboros megrendelésére készült, és ez a Pietà („Krisztus siratása”) volt.
Festészete Híres építményei: Legismertebb alkotásainak elrendezésében is az aranymetszés érvényesül. Ha egy szakaszt úgy osztunk ketté, hogy az egész szakasz (a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogyan a nagyobbik rész (a) a kisebbikhez (b), akkor azt az aranymetszés szerint (számszerűen 5:3 arányban) osztottuk fel. Pietà Híres építményei: Szent Péter-bazilika kupolája Firenzei Bibliotheca Laurenziana Híres építmények,amik a szabály alapján épültek: Athéni Parthenón Egyiptomi piramisok ENSZ székháza New Yorkban.
Forrás: Wikipedia Készítette: Reznák Tamás