Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta Hasonlóak és különbözőek A párkapcsolati elégedettség diádikus vizsgálata az egyéni coping stratégiák tükrében Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta

„Hasonló a hasonlónak örül”? vagy „Ellentétek vonzzák egymást”?

Stressz, stresszor A szervezet nem specifikus válasza bizonyos megterhelésre. (eustressz vs distressz) (Oláh, 2004; Stauder, 2007) Olyan negatív érzelmi állapot, amit általában biokémiai, élettani, kognitív és viselkedés szintű változások kísérnek, melyek a megterhelő esemény megváltoztatására vagy a hozzá történő alkalmazkodás javítására irányulnak. Stresszorok: mindazon külső vagy belső ingerek, melyek általános fiziológia riasztást hoznak létre a szervezetben.(erős, hosszantartó vs gyenge, átmeneti)

Selye János (1956) : Általános Adaptációs Szindróma Stressz hatására bekövetkező aspecifikus élettani változások összességét Általános Adaptációs Szindrómának (GAS) nevezte.

Stressz és megküzdés „Nem a stressz az, ami megöl bennünket, hanem a stresszhez való hatékony alkalmazkodás teszi lehetővé azt, hogy éljünk” (Vaillant, 1984 ). Minden olyan viselkedéses vagy kognitív megnyilvánulást megküzdési stratégiának tekintünk, amely az adott esemény által létrehozott stressz redukálására irányul.

Lazarus (1966) : Kognitív Tranzakcionalista Coping modell A viselkedés: a személy és a környezet közötti dinamikus kölcsönhatás eredményeként jön létre. A coping (minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén a külső/belső hatásokat próbálja kezelni, amelyek felülmúlják a személyes forrásait) központi változóként van jelen, a tranzakció moderátoraként. Elsődleges minősítés: veszélyesnek tekintjük-e a helyzetet? Másodlagos minősítés: a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal képesek vagyunk-e befolyásolni a helyzetet?

Megküzdési (coping) stratégiák Kopp, 2005 Problémaközpontú megküzdés Emócióközpontú megküzdés Támogatáskérés (nők között gyakoribb) Hatékony megküzdési stratégia magasabb élettel való elégedettség (McCrae és Costa, 1986) A stressz mindennapi életünk része házasságunkban, párkapcsolatunkban is döntő tényezőként van jelen Jó házastársi kapcsolat jó egészségi állapottal jár együtt (Balogh et al., 2006)

„Egy házasság akkor nevezhető sikeresnek, ha tartós és stabil, a társadalmi elvárásoknak eleget tesz, a benne élők elégedettek vele, jó minőségűnek ítélik és egymással szembeni magatartásukban, viszonyulásukban is ez tükröződik”(Gödri, 2001, 11).

Párkapcsolati elégedettség I. Az elégedettség nagy egyéni különbségeket rejt magában A legfontosabb elégedettséget okozó tényezők Stinnett és Stinnett nyomán (Horváth-Szabó, 2006) A személyiségjegyek és a kapcsolat hossza, mint elégedettséget befolyásoló tényezők (Bouchard és Arseneault, 2005) HEXACO modellel végzett újabb kutatások a hasonlóság témakörben (Lee et al., 2009)

Párkapcsolati elégedettség II. A házasság minőségének, sikerességének próbaköve a konfliktusok, problémák kezelése (Cramer, 2002) A házassági kapcsolat minőségét a házastársak közötti interakciók mennyisége és minősége is tükrözi Partnerkapcsolatok sikeressége számtalan tényező bonyolult befolyásolásának függvényében valósul meg

Hipotézis Hogyan hat a kapcsolat elégedettségére, ha a párok tagjai hasonlóak ill. különbözőek? A hasonlóság jelen tanulmányban nem a fenotípusra vonatkozóan kerül előtérbe, hanem a megküzdési stratégiák szempontjából. Stressz helyzetekben alkalmazott megküzdési módok megegyezése vs. eltérése a partnerek nő és férfi tagjainál milyen hatást gyakorol kapcsolatuk elégedettségére? Azok a párok, akik azonos coping stratégiát alkalmaznak elégedettebbek lesznek párkapcsolatukkal, szemben azokkal a párokkal, akiknek tagjai különböző megküzdésűek.

Módszerek Résztvevők: 52 pár, ebből 14 élettársi kapcsolatban és 38 házasságban él Részvétel feltételei A férfiak átlagéletkora 34,5 év (szórás: 6,38), a nők átlagéletkora 31,5 év (szórás: 5,51) A vizsgálatban való közreműködés önkéntes alapon szerveződött, a párok ezért semmilyen juttatást nem kaptak

Módszerek Vizsgálati eszközök: A vizsgálatban három különböző kérdőív felvételére került sor: Coping Inventory for Stressful Situations (CISS-48) Dyadic Adjustment Scale (DAS) – hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárásként tartják számon Relationship Assessment Scale (RAS)

CISS-48 egy megküzdési módokat feltáró kérdőív Endler és Parker (1994). feladatközpontú megküzdés (16 tétel) emócióközpontú megküzdés (16 tétel) elkerülésre irányuló megküzdés (16 tétel). A válaszadás 5-fokú Likert - skálán történik, attól függően, hogy a vizsgálati személy mennyire ítéli saját magára jellemzőnek az adott állítást, ha problémahelyzettel szembesül

DAS alkalmazkodási skála Spanier (1976) 32 item, 4 faktor elégedettség (10 item) kohézió (5 item) konszenzus (13 item) érzelmek kifejeződése (4 item) Házastársak és élettársi kapcsolatban élők diádikus tesztelésére egyaránt alkalmas A skálán 0-151 pontszám érhető el Két nominális attribútum kivételével a válaszadás Likert - skálán történik

RAS kapcsolati elégedettség skála Hendrick (1988) 7 kérdés válaszadás 5 fokú Likert-skálán diádikus tesztfelvétel Korreláció RAS és DAS elégedettség skála tekintetében (r = 0,834 p<0,01), mely összhangban van az 1988-as eredményekkel: DAS teljes és RAS (r = 0,80 p<0,05) ill. DAS elégedettség skála és RAS (r = 0,83 p<0,05)

Módszerek Vizsgálat lefolytatása Mindhárom kérdőív kitöltésére egyszerre került sor a párok férfi és nő tagjainál A kérdőívek felvétele anonim módon történt Párok egymástól való megkülönböztetése kódszám alapján A kérdőívek kitöltésén kívül, a nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, jelen párkapcsolat kezdetének éve vagy házasságkötés éve kérdésekre kellett választ adni A vizsgálatban való részvétel kb. 30-40 percet vett igénybe

Eredmények I. A CISS-48 kérdőív értékelésekor került sor a párok két csoportba sorolására, az alapján, hogy a pár férfi és nő tagja a három megküzdő stratégia melyikében érte el a legtöbb pontot Legmagasabb pontérték elérése a pár tagjainál azonos vagy különböző megküzdési mód típusában történt 52 párból 30 azonos (feladat-feladat coping) és 22 különböző módon megbirkózó pár. Az utóbbi megoszlása: 19 pár feladat – érzelem coping és 3 pár feladat – elkerülő coping stratégiákat alkalmaz

Eredmények II. t szabadságfok p DAS teljes 8,089 54,558 <0,01 elégedettség 8,374 53,594 konszenzus 6,519 56,191 kohézió 4,623 102 érzelmek 7,251 69,111 RAS 7,096 67,870 Az adatok elemzése függetlenmintás T- próba alkalmazásával történt Az eredmények szignifikáns különbségekről számolnak be

A két csoport DAS és RAS skálákon elért átlagpont értékeinek különbségei

Eredmények III. Megküzdés a nemek tekintetében: a kevert mintás varianciaanalízis eredményei F szabadságfok p Megküzdés 145,37 2,204 <0,01 Nem 6,008 1,102 <0,05 megküzdés x nem 3,595

Megküzdés a nemek tekintetében

Megvitatás Az eredmények alátámasztják a hipotézist, miszerint a megküzdés tekintetében hasonló párok elégedettebbek a kapcsolatukkal (A hasonló coping stratégia jelen tanulmány értelmében csak a feladatközpontú férfi és feladatközpontú nő esetében került a középpontba) Evolúciós pszichológiai magyarázat Szociálpszichológiai magyarázat

Összegzés A személyiség választásaiban, az életet befolyásoló elvekben, az értékorientációk során a hasonlóság mértéke a meghatározó. Vizsgálat eredményeinek tükrében a megküzdésben való hasonlóság nagy hatással van arra, hogy miként értékeljük párkapcsolatunkat. A hasonlóság biztonságot nyújt, segíti a kapcsolat továbbfejlődését. A különbözőség izgalmat és elevenséget kölcsönöz a kapcsolatnak. Megállapítható, hogy a megküzdési módok tekintetében bizonyosságot nyert az elv: „Hasonló a hasonlónak örül”.

Néhány nyitott kérdés A hasonló megküzdés magasabb elégedettséggel párosul, de a párok hasonló coping stratégiája az együtt töltött idő folyamán idomult egymáshoz vagy eleve elrendeltnek tekinthető-e? Az elégedettség nem tekinthető a házastársak egy adott időpontra jellemző szubjektív értékelésének, sokkal inkább egy olyan görbének, mely a szubjektív értékelés időbeli ingadozását is szemlélteti. Vagyis az elégedettség csakis úgy értelmezhető, ha ismerjük az azt megelőző s követő időpontokban mért értékeit?! Amennyiben szerepet játszik az azonos megküzdés a kapcsolat elégedettsége szempontjából, akkor az elváltak nagy részénél különböző copingú párokat feltételezhetünk? Kizárólag a feladat-feladatorientált párok tagjai ítélik kapcsolatukat elégedettebbnek vagy az érzelem-érzelem ill. elkerülő-elkerülő megküzdési stratégiát alkalmazó partnerek esetében is helytálló ez a megállapítás?