GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS, 2007.10.10.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Projekt általános bemutatása
A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETE
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
A tatai források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása Dr. Mattányi Zsolt tudományos munkatárs Magyar Földtani és Geofizikai Intézet.
Projektzárás „Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál” ÁROP-1.A.2/B
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Vízbázisvédelem fázisai
A környezetvédelem intézményrendszere
Törökbálint város környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY
Ecological assessment of the Szamos/Somes River to determine its influance on the ecological state of the Tisza River Dr. Csipkés József Felső-Tisza-vidéki.
KEOP / A barlangokban egykor kialakított világítási rendszerek energiatakarékos, a lámpaflóra kialakulását és terjedését minimalizáló.
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI
A kormányzati stratégiai tervezés módszertana
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
A hajóút jelenlegi helyzete
A Dél-alföldi Regionális Igazgatóság illetékességi területén
KBSZ Vízi közlekedési Szakmai Nap Budapest
Hajóút kitűzés a KDV-KÖVIZIG területén
1 Központi Hivatal Stratégiai és Módszertani Főigazgatóság Hajózási és Légiközlekedési Főosztály KBSZ – Szakmai nap Budapest október 28. Hajóutak.
AaAa ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Monitoring és értékelés.
Rekreáció és turizmus a Duna mentén
megújuló hatósági felügyelete
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Települési vízgazdálkodás I. 13.előadás
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Kővári János országgyűlési képviselő,
Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat
Kovács Atila Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztési és felújítási igazgató ÚTÜGYI NAPOK A közúthálózat állapota és fenntarthatósági stratégiája a jelenlegi.
es RAT tervezés koncepciója Gila Gyöngyi Tervezési igazgató-helyettes.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
Web: Boros Áron ügyvezető OTP Hungaro-Projekt Kft. Félixfürdő, május 18. Egyszerűen a siker felé EU és üzlet.
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése VÁTI.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Beruházásokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi tervezés és engedélyeztetés
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
2014. június 12. Lackó Péter Clarity
A hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások jelenlegi helyzete Dr. Kovács György, CSc, főtanácsadó, a Bős-Nagymarosi Tárcaközi Bizottság titkára.
SLA (Service Level Aggrement) alapon történő szolgáltatás fejlesztés a Gazdasági Főigazgatóságon
RICSE KÖRZETI VÍZMŰ Vízbázisvédelmi Projekt Összeállította: Dr. Deák János Projekt műszaki vezető
Az önkormányzati feladatellátást támogató informatikai infrastruktúra felülvizsgálata (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP B Magyar kórházszövetség XXVII.
TÁMOP /1-2F Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam A környezetterhelés következményei.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELŐZMÉNYEI A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Gulyás Zoltán osztályvezető Észak-magyarországi Vízügyi.
Baranya István Bölcske polgármester
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
PÉNZÜGYI ELEMZÉS 1. előadás PhDr. Antalík Imre SJE GTK szeptember 21.
KEHOP azonosítószámú, „Veszprém Megyei Klímastratégia” című projekt bemutatása Takács Balázs Veszprém, április 25.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
2017. július 5..
A problémamegoldás 7 lépéses módszere:
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA szakmai FÓRUM
Mezőgazdasági munkafolyamatok rendszerszemléletű tervezése
A RÁBA-HANSÁG Fórum (Győr,
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS,

A tanulmány célja 1.A hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése az ENSz EGB előírásai szerint a Duna fkm szakaszán a VI/B és az fkm szakaszán a VI/C hajóútnak megfelelő mértékben. 2.A hajóút folyamatos üzemeltetésének biztosítása folyamatos monitoring (mérő, ellenőrző és hírközlő) rendszer megvalósítása, a hajóút kitűzése, a jéglevonulás szabályozása, az üzemeltetés intézményi (jogi, gazdasági és szervezeti) feltételeinek megteremtése. 3.A hajózási feltételek javításával összefüggő ökológiai rehabilitáció (környezet- és természetvédelmi intézkedések) végrehajtása, a rekreáció és a turizmus legcélszerűbb fejlesztése, a partiszűrésű vízkészletek, valamint a vízkivételek védelme. 4.A Duna teljes hazai szakaszára vonatkozó integrált folyógazdálkodási terv kidolgozása

A tanulmányban megoldandó feladatok 1.A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák 2.A mederállapot javítása, a hagyományos folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása 3.A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése 4.Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme 5.Jéglevezetés 6.A hajóút kitűzése, közzététel 7.A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció 8.A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus 9.Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

Megtörtént a mederfelmérés módszerének meghatározása, az eltérő detektálhatóságú szakaszok kijelölése A mérőhajóba telepített egysugaras felmérő rendszerrel a szelvénymenti mérések Szap és Baja között befejeződtek A többsugaras felmérő rendszerrel a gázlók és szűkületek részletes felmérése a teljes magyarországi szakaszon elkészült 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák A B C

Számították a Szap-déli országhatár szakaszra a hajózási kisvízszint felszíngörbéjét (a 94%-os, 30 éves tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó vízfelszínt, amely a hajóút javítás, gázlók, hajóút szűkületek kiváltásának vonatkozási felülete) 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák

Egydimenziós modell készült a Szap-Déli országhatár szakaszra –Megtörtént a modell adatfeltöltése, kalibrálása –Elkészült a tervváltozatok hajózási kisvízszint felszíngörbéjére gyakorolt hatásának modellezése –Iteratív módon vizsgálták az egyes tervezett szabályozási munkák hatását

Elkészült a hajózás szempontjából kedvezőtlen gázlók (21 db), hajóút szűkületek (28 db) és jégmegállásra hajlamos helyek (6 db) katasztere Bemutatták és elemezték a korábban készült szabályozási tervváltozatokat és mérlegelték aktualitásukat Elkészítették a kritikus szakaszokra a szabályozási változatokat és azok leírását Összefoglalták a mellékág-rehabilitációs célokat, megállapították az élőhely rehabilitáció peremfeltételeit, összefoglalták a tervezési szempontokat jéglevezetési viszonyokra és a mellékágak feltöltődési viszonyaira vonatkozóan 2. A mederállapot javítása, a folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása

Leírták a jelenlegi állapotot, meghatározták a folyógazdálkodás célját A nyílt tervezési eljárás keretében kérdőívek kiküldésével és feldolgozásával feltárták –az önkormányzatok, –vállalkozók, –civil szervezetek, –hatóságok különböző folyóhasználati igényeit Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket –az ökológia, –a hajózás, –a vízgazdálkodás, –a parti szűrésű ivóvízkészlet, –a rekreáció és turizmus vonatkozásában 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése

Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket –az ökológia, –a hajózás, –a vízgazdálkodás, –a parti szűrésű ivóvízkészlet, –a rekreáció és turizmus vonatkozásában 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése

Összefoglalták a vízbázisok védőterületére vonatkozó korlátozásokat Elkészítették a Duna-menti parti szűrésű üzemelő és távlati vízbázisok kataszterét (a Vízkészlet-gazdálkodási Atlasz, valamint az érintett vízügyi igazgatóságok adatszolgáltatása alapján) Meghatározták a folyószabályozási munkák során érintett vízbázisokat A tervezett szabályozási beavatkozásokról tájékoztatták az érintett vízműveket és vízügyi igazgatóságokat Meghatározásra kerültek az értékelési tényezők, a kritikus szakaszok szabályozási változatai alapján folyamatban van az érintett vízbázisokra gyakorolt hatások becslése A szabályozási változatokról egyeztetések, információcserék zajlottak az adott vízművekkel 4. Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme

5. Jéglevezetés Ismertették a jéglevezetés előzményeit és jelenlegi helyzetét, valamint a javasolt intézkedéseket a magyarországi folyamszakaszra Kidolgozták a rendszeres mederfelmérésre a jégmegállásra hajlamos szakaszok mederszakaszok ellenőrzésére, a mederrendezési munkák végrehajtására vonatkozó tervet Javaslatot tettek a jégtörő hajópark korszerűsítésére és üzemeltetésére

Leírták a hajóút kitűző rendszer jelenleg használt úszó és parti jeleit, javaslat készült azok korszerűsítésére Korszerű kompakt szolár paneles világító egységek Korszerű többfunkciós jelzőbója 6. A hajóút kitűzése, közzététel

Bemutatták a hajóút kitűzési és közzététel műszaki és hazai és nemzetközi gyakorlatát (eszközök, szervezeti rend) Leírták a folyami információs szolgáltatások (RIS) célját, alapelveit és hazai bevezetésének lehetséges folyamatát Javaslatot készítettek a hajózást irányító és kitűző jelzések engedélyezési eljárásának, közzétételének korszerűsítésére

Kidolgozták az ökológiai rehabilitáció előkészítő adatgyűjtésének módszertanát –florisztikai, –cönológiai, –makro-faunisztikai, –halbiológiai vonatkozásban Felméréseket végeztek 28 folyószakaszra és 55 szigetre, mellékágra Összefoglalták a mellékágak és szigetek rehabilitációját célzó műszaki beavatkozásokat 7. A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció

Kidolgozták az adatgyűjtés-elemzés területbejáráson, piackutatáson alapuló módszertanát Elkészítették a Duna-völgy turizmusának tematikus elemzését –víziturizmus –horgászturizmus –ökoturizmus –aktív turizmus –kerékpáros turizmus –lovas turizmus –falusi turizmus –bor és gasztromónia –kulturális turizmus –egészségturizmus –konferencia és üzleti turizmus bontásban A szabályozási változatok alapján a turisztikai lehetőségek vizsgálata és mintatervek kidolgozása történt meg három turisztikai hajótípus –nem gépi hajtású vízi sporteszközök (evezős csónak, kenu, kajak, keelboat) –kishajók (jacht, motoros kishajó) –nagyhajók (kiránduló-, üdülő- és lakóhajó) igényeinek megfelelően 8. A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus

9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése Elkészült a beavatkozási lehetőségek számbavétele a reális változatok elemzése a tervváltozatok költség-haszon elemzése

9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

Köszönöm a figyelmet!