Az innováció orientált területpolitika Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem Győr

Innováció a NYUTI kutatási stratégiában  : Az innováció és térbeli terjedésének vizsgálata (innovációs térbeli értelmezése, regionális tanulmányok)  : A városok innovációs potenciálja, az innováció-orientált területi politika elvei és tényezői (szakpolitikai tanulmányok a kormányzati szektor számára)  1999-től: A regionális innovációs rendszerek vizsgálati és tervezési módszertana, stratégiák és monitoring, vállalati innovációs felmérések (nemzetközi projektek, regionális adaptáció)  2001-től: Klaszteresedés és annak stimulálása, innovációk a vidéki térségekben (nemzetközi összehasonlítások)  2005-től: Tudás és a regionális fejlődés, innovációs hálózatok, egyetemek szerepe a területi fejlődésben  A témához kapcsolódó PhD fokozatok: Dőry (2001), Grosz (2006), Csizmadia (2008), Smahó (2009), Mezei (2009); témavezető: Rechnitzer János

Az innovációk kapcsolódó kutatások I.  Az innováció alapú gazdaságfejlesztés modellje a Közép-Dunántúlon ( OMFB)  Regionális innovációs stratégia kidolgozása a Közép-dunántúli régió számára ( KDRFT)  A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja ( NYDRFT)  Az ipari parkok jelenlegi és tervezett innovációs szolgáltatásainak áttekintése (2001 MISZ)  FOREN Thematic Network (Foresight methodology) ( FP5)  Közvetítő-hídképző intézmények innovációs szerepvállalásának erősítése (2002 MISZ)  RIS INNOV AXIS (KD-KM RIS) ( FP5)  A magyar régiók versenyképessége az európai gazdasági térben „Regionális innovációs potenciál” ( NKFP)  REGINNOV (NYD RIS megvalósítása) ( OMFB)  Nyugat-dunántúli technológiai előretekintés program ( NYDRFT)  CRESCENDO Thematic Network (Financing innovation) ( FP5)  Győr az innováció városa, II. NFT Előkészítő Tanulmány (2004 Győr)

Az innovációk kapcsolódó kutatások II.  UNIREGIO (egyetemek a határ menti együttműködésben) ( Interreg IIIA)  CORINNA (régiók együttműködése az innovációért) ( Interreg IIIC)  Innovációs felmérések a Nyugat-Dunántúlon (NYDRIÜ) ( NKTH)  Felsőfokú oktatási intézmények, kutatási technológiai együttműködések lehetséges irányai a közép-európai térségben (NFÜ 2006)  RICARDA (ICR methodology for clusters) ( FP6)  BELCAR (Benchmark of automotive clusters) (2008 FP6, PANAC)  A régiók lehetséges szerepének vizsgálata az innovációban és a kutatás- fejlesztésben (2008 NFGM)  Vállalati innovációs felmérés a Közép-Dunántúlon ( KDRIÜ)  Szervezeti tudástérkép készítésének lehetőségei ( SZE)  Vállalati innovációs felmérés a Dél-Dunántúlon (2009 DDRIÜ)  NETINNOV – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása ( NKTH)

1. Városhálózat innovációs potenciálja A magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők 1990 Centrum funkciók (45%) Közintézmény ellátottság Lakásállomány Szellemi erőforrások (30%) Iskolai végzettség és képzettség Gazdasági potenciál (15%) Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás Szervezet és tevékenység innovációk (10%) Távközlés és gépkocsiállomány 1997 Szervezet és tevékenység innovációk (40%) Kommunikációs rendszerek Fogyasztás új terei Gazdasági potenciál (30%) Centrum funkciók (15%) Közintézmények és közszolgáltatások Szellemi erőforrások (15%) 2002 Szervezet és tevékenység innováció (30%) Szellemi erőforrások (30%) Gazdasági potenciál (25%) Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%)

Megújulási képesség a magyar városhálózatban, 2001 Forrás: saját szerkesztés

2. Regionális Innovációs Stratégia A regionális innovációt meghatározó tényezők Forrás: Koschatzky 1997 alapján Dőry 1999

Az „innovációs méhecske” Forrás: MTA RKK NYUTI 1999

Jelenlegi regionális innovációs támogatási rendszer ( )

A Baross Gábor Program forrásai (milliárd Ft) * Közép-Magyarország esetében a beérkezett forrásigény és a megítélt támogatás évi adata hiányzik Forrás: PANNON NOVUM adatai alapján saját szerkesztés

A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007) Régió GDP (%) Kutató- fejlesztő helyek (%) Kutatók- fejlesztők száma (%) K+F ráfordítás(%) MTA doktora címmel rendelkezők (%) Közép-Magyarország 44,147,251,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5 Közép-Dunántúl 10,410,06,8 6,5 5,4 5,1 6,0 5,4 4,5 3,3 Nyugat-Dunántúl 10,410,06,4 7,6 5,1 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2 Dél-Dunántúl 7,26,58,3 8,7 7,1 3,6 2,5 7,1 6,8 Észak-Magyarország 8,38,05,0 6,1 4,5 5,0 2,0 3,5 3,4 4,5 Észak-Alföld 10,19,610,7 11,8 9,1 9,4 6,8 8,5 10,0 10,5 Dél-Alföld 9,68,811,4 10,9 11,1 9,4 7,5 7,9 10,1 Összesen 100,0 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

3. Egyetemek szerepe a regionális fejlődésben Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny

A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje Forrás: Rechnitzer, Hardi, Változások: - Képzettség (+-) - Új cégek - Migráció (+-) - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) - forrás kihasználás (+) - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) - Kulturális és szociális lehetőségek (+) EGYETEM Főiskola Szellemi és társadalmi tőke Tudás Vonzerő Térségi és helyi üzleti élet Helyi önkormányzat Helyi háztartások Változások: - Az üzlet volumene(+-) - Adóalap (+-) - Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) - Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) INPUTOK OUTPUTOK Előremutató kapcsolatok Visszacsatolások Kiadási hatások Tudás hatások (+-) pozitív és negatív hatások

V Beszállító 75% Ügyfél 74% Más cég 74% K+F magán 26%Egyetem 24% Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Az innovatív cégek együttműködései (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z )

Eredmények a területi politikában Az innováció elfogadott kategória lett és meghatározó elemzési szempont a területi vizsgálatokban. Sok színű feltárása történt meg a területi szerkezetnek, egyre árnyaltabb összefüggésekkel. Megjelent a lokális/regionális/országos fejlesztési stratégiákban az innovációs szemlélet és igény. Kísérlet történt az innovációs források decentralizációjára (egyedi példa, sok tanulsággal). Kiépült a regionális innovációs ügynöki hálózat. A regionális fejődésben új szereplők jelennek meg (tudás- felsőoktatás), s új elemzési és tervezési szempontok (klaszter, hálózat, tudás-stratégia). Új kutató generáció nőtt fel az innováció kutatásban!

A jövő kutatási irányai Finom hangolása területi szerkezetnek és politikának. Tudás és tudáshordozók elemzése (oktatás, képzés és intézményei, tudás átadás). Tudástervezés, tudásrégiók (RIS helyett Regionális Tudás Stratégiák). Innovációs hálózatok (tudáscentrumok és kapcsolataik, együttműködések szervezeti keretei). Társadalmi innovációk (közösségek, tudás-érték vidéken, lokális hálózatok, új kormányzás).

Köszönöm a figyelmüket!