Dr. Németh Balázs Kvalikon - Best Practice

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Növekedés-támogatás M27 ABSOLVO. 2 Mi kell a növekedéshez?
Advertisements

„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Szervezetfejlesztési Program
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott.
Több szerződés, lojális ügyfél Erdős Mihály elnök-vezérigazgató.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Projektciklus- menedzsment (PCM)
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Tanácsadási szolgáltatások „ A jövő önkormányzatának alapja Pusztamonostoron – ÁROP-1.A.2/A számú forrás felhasználásával” projektben Bíró Gabriella.
Textil Ipari Benchmarking
Projektzárás „Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál” ÁROP-1.A.2/B
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
Első az egyenlők között – Key Account Management Összeállította: Kelemen György MAN Roland Magyarország Kft.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Az ötlettől a projekttervig
Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.  Tel/Fax: , web: 
Szoftver minőség és menedzsment Mérés és elemzés Sziládi Zoltán.
1. előadás.
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Benchmarking.
Dr. Németh Balázs Ügyvezető igazgató Kvalikon Kft.
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Robert Kaplan – David Norton: Balanced Scorecard
Konzulens: Dr. Boda György Készítette: Kovács Katalin
DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS, DÖNTÉS
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
Felkészülés a „Könyvtári minőségfejlesztés 21.” bevezetésére Skaliczki Judit 2002.
szakmérnök hallgatók számára
Minőségdíjak.
Projektek monitorozása. Elvek és módszerek
Gondolatok az EVH Tájékoztatási Központjának második éves munkaprogramjához, kiemelten kezelve a Leader-t Haris Martinos, EVH Tájékoztatási Központ csapatvezetője.
Tanuló szervezet.
Controlling a gyakorlatban
Az Euro One Számítástechnikai Rt. Egy távmunka-projekt bevezetésének tapasztalatai Vass Gábor gazdasági igazgató Euro One Számítástechnikai Rt December.
Partnerség és együttműködés Érdekcsoport-elemzés
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
2009. február 24. Holcim, mint felelős munkáltató.
A Nógrád TISZK nyomonkövetési és pályakövetési rendszer modelljének, ezen belül a partneri igény és elégedettség mérési rendszerének kidolgozása. Salgótarján.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott.

Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana
Dr. Németh Balázs Csoma Péter Kvalikon - Best Practice
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
A HUNAGI közösség és a CASCADOSS Dr. Remetey-Fülöpp Gábor főtitkár HUN A GI CASCADOSS REGIONÁLIS MŰHELY SZEGED, JANUÁR
1 8/1993.(III.31.) NM rendelet Szakmai felügyelet A jogszabály módosítás okai: –Az Eü. Reform kiemelt feladata a szakfelügyelet erősítése –Nem minden orvosi.
Rugalmas keretrendszer a minőségbiztosítási adatok kezeléséhez XII. abas Vevőfórum, Balatonlelle június 5-7.
Családbarát munkahelyek és települések kialakításának támogatása Milyen értéket kínál a pályázónak a program?
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A cél-meghatározási, projektdefiniálási fázis Készítette: Szentirmai Róbert (minden jog fenntartva)
1/38 Elkötelezettség a Kiválóságért /38 Elkötelezettség a Kiválóságért A Kiválóság európai elismerési szintjei Elismerés a Kiválóságért 300 pont.
Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Tétényi. u  Tel/Fax: , web: 
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
Az ötlettől a projekttervig
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 2. Önértékelési fázis 9. előadás
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Az SZMBK Intézményi Modell
A civil szervezetek hatásméréséről
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Dr. Németh Balázs Kvalikon - Best Practice Benchmarking alkalmazásának lehetőségei és tapasztalatai klaszterek számára Dr. Németh Balázs Kvalikon - Best Practice 2009. December 14.

Benchmarking A benchmarking, magyarra fordítva összemérést jelent, egy olyan, a szervezetek által folyamatosan művelt tevékenységet értünk alatta, amely célja a szervezet teljesítményének összemérése osztálya legjobb szervezeteivel, annak felderítése, hogy a legjobbak, hogyan érték el ezt a teljesítményszintet és a keletkezett információk és tapasztalatok felhasználása a szervezet saját céljainak és működésének kialakításánál, fejlesztésénél.

A teljesítmény olló bezárása teljesítmény folyamat benchmarking az ön vállalata Teljesítmény legerősebb versenytárs A tevékenységek kezdetét a mérés (teljesítmény benchmarking) jellemzi, majd a hangsúly a folyamatok összemérése, fejlesztése irányába tolódik (folyamat benchmarking). teljesítményrés most a jövőben Idő

Benchmark - Best Practice Mit? Hogyan? Benchmark Legjobb versenytárs Saját vállalat Iparági Átlag Teljesítménymutató Legjobb Gyakorlat

A benchmarking célja - tanulás A vállalati teljesítménycélok kitűzése A teljesítmény összemérése más vállalatokéval Benchmark szint meghatározása Fejlesztési területek kijelölése A vállalati gyakorlatok fejlesztése Fejlesztési alternatívák rangsorolása A vevői igényeket maximálisan kielégítő megoldások megtalálása (Értékajánlat) A legjobb gyakorlat megismerése Stratégiai alternatívák meghatározása Hatékony és eredményes szervezeti megoldások megtalálása Termékfejlesztés

A benchmarking szintjei és típusai Termék benchmarking A termékek összemérése a konkurencia termékeivel Teljesítmény benchmarking A teljesítmény értékelése, a legjobb teljesítmény és az eredményt magukénak mondható vállalatok feltérképezése Ered- mények Folyamat benchmarking A folyamatok feltérképezése és összemérése strukturált benchmarking tanulmányok formájában témakörönként Folyamatok Termékek Rendszerek Funkcionális benchmarking A szervezeti struktúra, keretrendszer vizsgálata Stratégiai benchmarking A világszínvonalú vállalatok stratégiájának vizsgálata Feltételrendszer Vállalati kultúra

Benchmarking jellemzői Objektivitás (tényeken alapul) Kölcsönösség (adok – kapok) Szisztematikus Akcióorientált (célja a fejlesztés, döntések) Folyamatorientált Részvételen alapul Proaktív, előretekintő A folyamatos fejlesztést célozza (folyamatos)

Működési kiválóság szintjei Best Practice A legjobb gyakorlat Mások által is követésre méltó Hibátlan Folyamatok A hibák kiküszöbölése 6 Sigma Hatékony Folyamatok Az erőforrások hatékony felhasználása A veszteségek kiküszöbölése Eredményes Folyamatok A folyamatcélok elérése Elégedett vevők, felhasználók Kézben tartott működés Szabályozott folyamatok Teljesítménymérés Dokumentált folyamatok Egyértelmű felelősségek

A legjobb gyakorlat jellemzői Kipróbált, bevált gyakorlat Az összemérés szempontjai szerint a legjobb eredményeket hozza Mások (vevők, szállítók, szakértők) által is elismert, és kiválónak minősített A gyakorlat outputjai felkínálhatók eladásra, értékesek mások számára

Benchmarking folyamat Tervezés Adatgyűjtés Elemzés Adaptálás Imple-mentáció Lezárás

A benchmarking folyamata Adatgyűjtés Tervezés Elemzés Adaptálás Lezárás Implementáció

1. Tervezés Benchmarking Fókusz meghatározása benchmarking tárgya kiterjedési területe a benchmarking célja benchmarking forma (teljesítmény, funkcionális, folyamat) a lehetséges benchmarking információforrások meghatározása) Benchmarking partner azonosítása Benchmarking előkészítése (résztvevők bevonása, benchmarking szponzor, feladatterv, ütemezés, kapcsolat felvétel a partnerrel, benchmarking team felállítása - ha szükséges team) Adatgyűjtési terv kidolgozása Körülbelüli erőforrásigény meghatározása

2. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés ütemezése Belső adatgyűjtés Külső adatgyűjtés (kérdőív, interjúk, látogatás) Adatok validálása, szűrése Adatok strukturálása

3. Elemzés Az adatok / folyamatok elemzése és strukturált formában történő bemutatása A teljesítményrés meghatározása A jövőbeli teljesítményrés előrejelzése A teljesítményrés elemzése, okainak meghatározása A legjobb gyakorlatok azonosítása Fejlesztési lehetőségek azonosítása

4. Adaptálás A tanulságok, fejlesztési javaslatok megfogalmazása Az eredmények kommunikálása Jelentéskészítés A benchmarking megállapítások közzététele -prezentáció Benchmarking partner felé visszacsatolás A benchmarking eredményeinek felhasználása A meglévő működés értékelése Célok kitűzése, módosítása Fejlesztési projektek, akciók azonosítása

5. Implementáció A benchmarking felmérés által megalapozott döntéseket és akciók megvalósítása Akciótervek kialakítása Támogatás és erőforrások biztosítása Az akciótervek megvalósítása és az eredmények nyomon követése Ha szükséges, további benchmarking információk gyűjtése A benchmarkok újra kalibrálása

5. Implementáció A benchmarking akkor tekinthető eredményesnek, ha pozitív változtatások történnek a szervezeten belül és ennek eredményeképpen javul a szervezeti teljesítmény és az érintettek eredményessége A változtatások eredményeit nyomon kell követni, a megvalósítás során sokszor további benchmarking információkat kell gyűjteni Néha vissza kell térni a korábbi benchmarking fázisokhoz Időnként újra kell kalibrálni az összemérési alapokat, mert a benchmark szintek folyamatosan emelkednek, ahogy más vállalatok is folyamatosan fejlesztik a működésüket

A Benchmarking tevékenység kialakításának lépései (Autóipari Benchmarking Klub – PANAC) 1. A Benchmarking Klub előkészítése (2002) finanszírozási források célok meghatározása a működtetésben résztvevő partnerek kiválasztása 2. A Benchmarking klub működési kereteinek kialakítása előkészítő workshop mutatószám lista és definíciók találkozók adatgyűjtés szerződés adatfeldolgozás 3. Benchmarking oktatások közös nyelv benchmarking ismeretek benchmarking készségek elsajátítása 4. Benchmarking klub működtetése Benchmarking fórum Benchmarking Klub találkozók Benchmarking jelentések elkészítése Benchmarking látogatások 5. A Benchmarking Klub működésének folyamatos fejlesztése és további vállalatokra és területekre történő kiterjesztése

Benchmarking Klub tagvállalatok (2008) Alcoa Alcoa Európai Keréktermék Kft. ARRK Hungary Kft. Ajkai Elektronikai Kft. Benteler Autótechnika Kft. BOS Automotive Products CABTEC Szekszárd Kft. Digital Disc Drives Kft. EMIKA Rt. Euroszol Kft. FESTO AM Kft. FASTRON Hungária Kft. Hirschmann Electronics Kft. Hödlmayr Logistics Kft. Interplus Kft. GM - Opel Magyarország Kft. Ratipur Kft. Rába Futómű Kft. Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. Mór Győr Sárvár VISIOCORP Bt. Tatabányai Rugógyártó Kft. Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai Kft. Videoton Holding Rt. Elektro-Plast Vállalat Visteon Magyarország Kft. W.E.T. Automotive Systems Kft.

Benchmarking Klub indikátorai Vevő (minőség) A01 Külső ppm A02 Szállítási pontosság A03 Egy vevőre eső reklamációk száma A04 Reklamációs költségek / árbevétel Folyamatok (fejlesztés, termelés, minőség) B01 Belső ppm B02 Készletforgási sebesség B03 Belső selejt B04 Selejtköltség / árbevétel Üzleti eredményesség C01 Árbevétel / Fő C02 Új termékből származó árbevétel / Árbevétel C03 Bérköltség / Árbevétel C 04 Anyagköltség / Árbevétel C05 Anyagmentes árbevétel / Árbevétel C06 Hozzáadott érték aránya C07 Direkt bérköltség / Direkt fő Emberi erőforrás (HR) D01 Fluktuáció D02 Oktatásra fordított órák száma / Létszám D03 Hiányzási ráta D04 Direkt / Indirekt arány D05 Oktatási költségek / Árbevétel Beszállítók (beszerzés) E01 Beszállítói ppm E02 Beszállítói pontosság E03 Hazai beszállított érték aránya E04 Legjobb minősítésű beszállítók aránya Vonatkoztatási időszak: 2008. Év Összesen 24 indikátor

Demo grafikon - D01 –Fluktuáció Időszak: 2003. I. félév A legjobb érték: 0,85 % Adatokat biztosító vállalatok száma: 12 A legjobb értéket megadó vállalat neve: XXX Kft.. 30,00 27 25,00 19,98 20,00 17,39 15,56 15,00 11,86 11 10,02 10,34 10,00 8,85 9,36 7 4,7 4,9 5,00 4 2 0,85 1,4 1,42 0,00 1 2 3 4 5 6 12 7 8 9 10 11

Benchmarking találkozók Benchmarking Fórum Évente két alkalom, az adatgyűjtési ciklusok lezáró rendezvénye A félév eredményeinek kiértékelése, elismerések átadása Benchmarking Klub Találkozók Vállalat látogatásokkal egybekötött megbeszélések Adott témára koncentrál, vállalati jó gyakorlatok bemutatása Folyamat-benchmarkingra ad lehetőséget Igény szerint – félévente 2-3 látogatás

Az általunk követett benchmarking megközelítés Az eredményes benchmarking feltétele a felek kölcsönös érdekeinek és az együttműködés megfelelő formájának megtalálása A benchmarking kitekintést biztosít, ami nélkül sokszor nehéz megítélni a saját teljesítményt és helyes irányt A benchmarking nem egy mechanikus adatcsere, vállalati tanulás és a működés fejlesztésének egy formája A benchmarking eredményes működtetéséhez hozzátartozik egy gondolkodásmód kialakítása a résztvevő vállalatokon belül A benchmarking nem öncélú tevékenység, a működés fejlesztése és a vezetés munkájának támogatása érdekében történik A benchmarking kiterjesztése során lépésről lépésre haladunk

Eredmények és tapasztalatok Még iparágon belül is igen eltérő megközelítéseket, működési rendszereket találunk, ezért szükséges a benchmarking során alkalmazott mérési rendszerek egységesítése és pontosítása A mutatószámok önmagukban történő vizsgálata nem elégséges mélyreható következtetések levonásához Egyszerre több mutatószám összefüggésében kell vizsgálni a teljesítményt Az elemzést segíti a vállalati minta bizonyos szempontok szerinti szegmentálása Az összemérés önmagában nem cél, a cél a működés fejlesztése és a tapasztalatok beépítése a működésbe A fejlesztési intézkedések meghatározása során meg kell vizsgálni az egyes teljesítmények mögötti legjobb gyakorlatokat Hosszú távon regionális szinten célszerű az ilyen benchmarking tevékenységet kialakítani El kell kezdeni és csinálni kell! Lépésről-lépésre kell haladni!

Best Practice Benchmarking A Best Practice Benchmarking területének, céljának meghatározása Felmérés, adatgyűjtés A Best Practice azonosítása és validálása A Benchmark szervezet (Best Practice forrásának) azonosítása Helyszíni látogatás Best Practice jelentés készítése Best Practice Fórum

Benchmarking hálózatok Legjobb gyakorlatok forrásainak felkutatása Az információ megosztása Legjobb gyakorlatok elterjesztése szervezet Benchmarking klub

Best Practice Benchmarking működése Résztvevők igényei Benchmarking téma, célterület kijelölése Best Practice Felmérés, kérdőív Összesítés, Elemezés A Best Practice azonosítása Teljesítmény- mutatók Gyakorlatok Résztvevők kérdései Dokumentálás, jelentéskészítés Best Practice Fórum Helyszíni látogatás A Best Practice Fórum előkészítése

Best Practice - témák

Benchmarking felmérés Gyakorlatok Lean Benchmarking felmérés

Benchmarking felmérés Gyakorlatok Lean Benchmarking felmérés

Benchmarking felmérés Feltételek Lean Benchmarking felmérés

További információk Best Practice Bt. H-1125 Budapest, Tusnádi utca 47. Tel: 06-1-201 12 35 www.bestpractice.hu Kvalikon Vezetési tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. H-1125 Budapest, Istenhegyi út 63/B Tel: 06-1-489-0003, 06-1-489-0004 www.kvalikon.hu