Privatizáció, foglalkoztatás és bérek Hozzászólás John Earle és Telegdy Álmos tanulmányához Antal Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Szirák November 10.

Miről szól a tanulmány? Privatizáció hatását vizsgálja vállalati és kapcsolt vállalati- dolgozói adatbázison ▫ Foglalkoztatásra (öt ország: HUN, ROM, LTV, RUS, UKR) ▫ Bérekre (csak Magyarország) Érdekes ez? ▫ Igen, mert komoly félelmek a közvélemény részéről a privatizáció negatív foglalkoztatási és bérhatásait tekintve ▫ Igen, mert ennek ellenére az empirikus irodalom a privatizáció vállalatra gyakorolt hatásait vizsgálta ▫ Igen, mert gazdag adatok; a téma szempontjából izgalmas országok; összehasonlító elemzés Áttekintés

Milyen irodalomba illeszkedik a tanulmány? Tranzíciós, komparatív rendszerek, privatizáció – a témáját tekintve “Program evaluation”, “treatment effect” – a módszereit és a nyelvezetét tekintve ▫ FE, FE&FT, fókusz a szelekcióra Kirándulás a “corporate governance” területére is ▫ Még erősebb lehetne, ha több narratíva az eredmények mögött Elemzési keret

Belföldi: csúnya, külföldi: szép Nincs erős negatív privatizációs hatás egyik tulajdonosi típushoz köthetően sem – legalábbis a legszigorúbb specifikációban ▫ Akad azért negatív hatás (Litvánia, Ukrajna), de nem szignifikáns vagy 5% alatti Bérek, Magyarország: egyértelmű elkülönülés a külföldi pozitív és belföldi negatív bérhatások között ▫ Nagy különbségek dolgozói csoportok között ▫ Legrosszabbul képzetlen, idősebb férfiak járnak ▫ Legnagyobb különbség belföldi-külföldi között a felsőfokú végzettségűek körében Fő eredmények

Miben nyújt újat és többet a tanulmány? Fő erénye az adatokban és azok kihasználásában rejlik ▫ Korábban mai szemmel nevetségesen kicsi adatbázisok ▫ Privatizáció hatásainak mérésénél szelekció kezelése kritikus: adatigény + adatok által megvalósítható módszerek ▫ Öt ország, amennyire lehet, harmonizált adatokkal Fókusz a munkavállalói oldalra ▫ Korábban előtérben a vállalatra gyakorolt hatások Kontribúció

Foglalkoztatás FE&FT motivációja plauzibilis, de hiányzik vagy a formális teszt, vagy sztorik A különböző specifikációval kapott eredmények közti különbségekre narratívák építése ▫ Pl. HUN/ROM súlyozatlanul növekvő cégeket privatizálnak, súlyozva csökkenőeket = a nagy privatizált cégek hanyatlóak/racionalizáltak; a kis privatizált cégek dinamikusan növekvők Hatások az extenzív/intenzív határon ▫ Részmunka, órák ▫ Valószínűleg csak magyar adatokon lehetséges és csak rövid idősorokon Eredmények összekapcsolása privatizációs sztorival Megjegyzések

Bérek (1) Elmélet szerint privatizáció hatása a bérekre nem egyértelmű, de csak a csökkenés melletti érvek a tanulmányban, pedig nagy külföldi pozitív hatások Miért 2006-ig, csak a többi ország miatt? Talán itt már felesleges, hiszen nincs összehasonlíthatóság 3.1 táblázat vs. 3.2 ábra: belföldi/külföldi tulajdon aránya mennyi? ▫ Ábra súlyozott? Vagy >10 megfigyelés követelmény miatt különbség? 3.5 táblázat: privatizáció előtt/után bontás hasznos lenne Megjegyzések

Bérek (2) Nagyon szembetűnő, hogy itt nincs FE&FT egyáltalán, míg a létszámnál a legfontosabb – motiváció? Érdekes lenne összekapcsolni a létszám-eredményekkel ▫ Pl. FE-ben létszámot tekintve belf/külf nagyon hasonló, létszámot növeli (FE&FT belf. csökken, külf. nő), de a belf. bért csökkent, külf. bért növel Dolgozói csoportok szerinti heterogenitás motivációja: Miért várjuk, hogy a privatizáció különbözőképpen érinti őket? Létszám megbontása ugyanezen dolgozói csoportok szerint? 3.8 táblázat: pár szó a teljes dummy-szerkezetről (Akvizíciós tanulmány becslései analóg módon) Megjegyzések