A táplálkozás szerepe a daganatos betegségek megelőzésében Prof. dr. Kiss István Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézet

Halálozási arányszámok változásai az USA-ban, halálokok szerint (100,000 főre eső halálozás) 1950 2005 Pneumonia/ Influenza Daganatok Szívbetegségek Agyi érbetegségek * A 2000. évi USA népességre életkor szerint standardizálva. Forrás: US Mortality Volume 1950, National Vital Statistics Report, 2002, Vol. 50, No. 15.

A daganatok kialakulásában szerepet játszó külső tényezők Táplálkozás (35%) Alkohol (3%) Ipari (1%) Dohányzás (30%) Reproduktív ill. szexuális tényezők (7%) Foglalkozás (4%) Fertőzések (10%) Élelmiszer-adalékok (<1%) Geofizikai tényezők (3%) Szennyezés (2%) Gyógyszerek (1%) Ismeretlen (?) Forrás: Doll, R. and Peto, R.(1981) The Causes of Cancer.

Energiabevitel csökkentésének hatása a spontán- illetve kémiai karcinogénnel indukált daganatok kialakulására Tumorok száma Egértörzs Karcinogén Tumor Ad lib. Csökkentett DBA Spontán Emlő 13 3 20 1 ABC Benzpirén Bőr 22 7 Swiss 24 6 C57 Kötőszöveti 36 Tannenbaum (1940)

Az elhízás gyakorisága és a vastagbéldaganatok előfordulásának kockázata közötti kapcsolat

Az energiabevitel és a daganatkialakulás kapcsolata Inzulin, IGF-I szintek Ösztrogén-szint SHBG-szintézis Adipokinek Oxidatív károsodások mértéke DNS-repair-kapacitás Onkogén-expressziók (pl. c-fos, K-ras)

Az energiabevitel és a daganatkialakulás kapcsolata Apoptóziskészség Direkt szignálok (FasL, TNF) Indirekt kapcsolat Adhéziós képesség csökkenése Csökkent DNS-repair-kapacitás Kaszpáz-aktivitás (effektor-enzimek) Állatkísérletben 20-25% energia-restrikció az apoptotikus sejtek számának 12-szeres növekedéséhez vezetett (mutagén-indukált májkárosodás-modellben)

Zsírok – daganatok Zsíroldékony karcinogének Energiabevitel Inzulin, STH, IGF-I, egyéb hormonok Lipid-peroxidáció Telítetlen zsírsavak, avas zsírok, hőkezelés Membrán-fluiditás Faj, szövetspecifitás, de befolyásolható Prosztaglandin/prosztaciklin-szintézis Immunrendszer Direkt citotoxikus hatás Metabolizáló enzimek DAG tulajdonságok Másodlagos epesavak

A telítetlen zsírsavak hidrogénezésekor transz-zsírsavak képződhetnek

A különböző zsírsavak daganatos kockázatra gyakorolt hatása Telített (állati zsírok, kókuszzsír) fokozza Egyszeresen telítetlen (olívaolaj) csökkenti Többszörösen telítetlen -6 sorozatú (pl. napraforgóolaj) fokozza -3 sorozatú Hosszú szénláncú (EPA, DHA) csökkenti (hideg tengeri halak olaja) Linolénsav (lenolaj) ?? Transz-zsírsavak fokozza

Különböző olajok és zsírok zsírsavösszetétele Olaj vagy zsír Telített Egyszeresen Többszörösen telítetlen telítetlen Repce    6% 62% 32% Mandula 8% 73% 19% Mogyoró 10% 76% 14% Sáfrányos szeklice 10% 13% 77% Napraforgó    11% 20% 69% Szőlőmag 12% 17% 71% Kukorica 13% 25% 62% Olíva 14% 77% 9% Szezám 14% 40% 46% Dió 14% 19% 67% Szója 15% 24% 61%

Különböző olajok és zsírok zsírsavösszetétele Olaj vagy zsír Telített Egyszeresen Többszörösen telítetlen telítetlen Földimogyoró 18% 49% 33% Avokádó 20% 70% 10% Margarin (lágy) 20% 47% 33% Búzacsíra 20% 30% 50% Gyapotmag 24% 26% 50% Disznózsír 41% 47% 12% Pálma 52% 38% 10% Kakaóvaj 62% 35% 3% Vaj 66% 30% 4% Margarin (Kemény) 80% 14% 16% Pálmamag 86% 12% 2% Kókusz 92% 6% 2%

További makronutriensek Fehérjék A szélsőségektől eltekintve valószínűleg nem játszik lényeges szerepet Inkább a táplálkozási szokások markere Szénhidrátok Hatásuk elsősorban az energiabevitelen keresztül érvényesül

A vastagbélrák előfordulási gyakorisága és a húsfogyasztás közötti kapcsolat Vastagbélrák-incidencia, 100 000 nőre Armstrong and Doll, Int. J. Cancer, 1975: 15: 617-31 Húsfogyasztás g/nap

Vörös hús fogyasztás és élelmi rost-bevitel kölcsönhatása a vastagbéldaganatok kialakulásánál 1.5 1.4 1.3 1.2 1.1 1 Élelmi rost Vörös húsok Norat, 2005

Növényi eredetű kémiai anyagok (fitokemikáliák)

Karotinoidok > 700 természetben előforduló flavonoidot ismerünk Karotinok Xantofillek β-karotin (ca. 10 mg/100g) Likopin (ca. 10 mg/100g) Lutein (ca. 20 mg/100g)

Egyes zöldségfélék karotinoidtartalma brokkoli paradicsom sárgarépa spenót paprika saláta

-karotin, E-vitamin és C-vitamin bevitele a 2003-2004-es hazai táplálkozási vizsgálat alapján (Zajkás és mtsai) Férfiak Nők Ajánlás -karotin 2,2 mg 2,3 mg DACH 2000: 2-4 mg E-vitamin 16 mg 13,9 mg 15 mg C-vitamin 78,6 mg 79,5 mg 90 mg

-karotin szupplementáció hatása a tüdőrák kockázatára ATBC (Finnország, >29.000 dohányos) β-karotin (20 mg / nap / 5-8 év) Tüdőrák (18%); Össz-mortalitás (8%) α-tokoferol (50 mg / nap / 5-8 év) Prosztatarák (34%); Vastagbélrák Tüdőrák

-karotin szupplementáció hatása a tüdőrák kockázatára CARET (USA, 18 000 résztvevő) 30 mg ß-karotin és 25,000 IU retinil- palmitát Tüdőrák 28% Össz-mortalitás 17%

Kálcium szupplementáció (prospektív vizsgálatban csökkentette a vastagbélrák-kockázatot) mg/nap

További intervenciós vizsgálatok SELECT (2009, szelén, E-vitamin) Nem csökkent a prosztatarák kockázata SUVIMAX (2004) C-, E-vitamin, béta-karotin, cink, szelén, a napi átlag bevitellel összemérhető szinten Daganatos kockázat csak férfiaknál csökkent (31%-kal)

Glukozinolátok (mustárolaj-glikozidok) Keresztesvirágúak nagy mennyiségben tartalmazzák (100-4000 mg/kg) Bomlásuk (mirozináz): Izotiocianátok Szulforafán Bevitel: Japán 112 mg Németország 43 mg Vegetariánusok 110 mg (Shapiro 2001, Conaway 2000, Watzl, 2001)

A flavonoidok főbb csoportjai Példa Előfordulás Tulajdonság Flavonolok Kvercetin Vöröshagyma Sárga pigmentek Kempferol Endívia Flavanolok Katekin Vörösbor, alma Adstringens hatás Epikateking. Tea Flavanonok Naringenin Grapefruit Keserű ízanyagok Heszperidin Narancs Flavonok Apigenin Zeller Sárga pigmentek Luteolin Paprika Antociánok Malvidin Vörös szőlő Piros és kék Cianidin Meggy pigmentek Izoflavonoidok Genistein Szója Fitoösztrogének Daidzein Szója

A kvercetin mennyisége a gyümölcsök és zöldségek egyes részeiben (mg/kg) Gyümölcs Héj Többi rész Alma 140 < 2 Körte 28 < 0,1 Birs 180 < 0,1 Zöldség Héj, külső rész Többi rész Paprika 63 < 1 Paradicsom 40–50 < 0,1 Fejes saláta (külső levelek) 60 3,4

További potenciálisan kemopreventív növényi kémiai anyagok Monoterpének (pl. limonén) Indolszármazékok (pl. indol-3-karbinol) Allil-szulfidok (pl. allicin) Lignánok (pl. enterolakton) Proteáz-inhibitorok Fenolos vegyületek (pl. rezveratrol, ellagilsav)

Fitokemikáliák hatásmechanizmusa I. Antioxidáns hatás I-es fázisú metabolizáló enzimek gátlása II-es fázisú metabolizáló enzimek indukciója Gyulladásgátlás Immunstimuláció Apoptózis-indukció Intracelluláris jelátviteli utak modulálása (kináz-gátlás)

Fitokemikáliák hatásmechanizmusa II. Sejtciklus megállítása Differenciáció-indukció Gyenge ösztrogén hatás (kompetitív gátlás) Angiogenezis gátlása DNS-szintézis gátlása Topoizomeráz-gátlás Génexpressziókra gyakorolt hatás

A francia-paradoxon

Alkoholfogyasztás Vigyázat, a májtumorok esetében semmiféle protektív hatás nincsen!

Daganat-kockázat szempontjából fontos további táplálkozási tényezők I. Ásványi anyagok, mikroelemek, vitaminok (pl. kalcium, nátrium, szelén, folsav, C-, E-, D-vitamin) Adalékanyagok, tartósítószerek, mesterséges édesítőszerek (pl. nitrát, nitrit / szaccharin, ciklamát) Szennyezők

Szelén Kísérleti adatok szerint Cochrane-review: nem volt hatás Apoptózist serkenti Tumor ereződésének gátlása Karcinogén-vegyületek metabolizmusa Oxidatív stressz Cochrane-review: nem volt hatás

Daganat-kockázat szempontjából fontos további táplálkozási tényezők II. Konyhatechnikai és tartósítási eljárások grillezés, füstölés, pácolás, túlzott sütés Forró ételek, italok fogyasztása Elégtelen folyadékbevitel Genetikailag módosított szervezetek (?)

Az American Institute for Cancer Research (AICR) ajánlásai I. Legyen olyan sovány, amilyen csak tud, de azért ne alultáplált! Minden nap legalább 30 perc fizikai aktivitást iktasson be napirendjébe! Tartózkodjon a cukrozott italoktól! Mérsékelje a nagy energiasűrűségű élelmiszerek fogyasztását (különösen a finomított, cukrokban gazdag, rostszegény vagy nagy zsírtartalmú élelmiszerek)! Egyen sokféle zöldséget, gyümölcsöt, magvakat, hüvelyeseket! Mérsékelje a vörös húsok fogyasztását (pl. disznó, marha vagy birka) és tartózkodjon a húskészítményektől!

Az American Institute for Cancer Research (AICR) ajánlásai II. Ha fogyaszt is alkoholt, naponta férfiaknál 2, nőknél 1 ital legyen a maximum! Mérsékelje a sós illetve sóval készített ételek fogyasztását! Ne alkalmazzon szupplementációt daganatmegelőzési célokból! (-??) Az édesanyák csecsemőjüket 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálják, és csak ezután adjanak neki más folyadékokat! A daganatos betegek a kezelés után a daganatmegelőzési ajánlások szerint éljenek!

Köszönöm figyelmüket! Naponta ötször együnk zöldséget, gyümölcsöt!