Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Nyolcadik előadás Művészet és erōs

A szépség fajtái Emberi szépség Természeti szépség Mindennapi szépség Művészi szépség Alábbiakban: hogy lesz 1-ből 4. A vágy tárgya 4. Kontempláció tárgya Bizonyságképp, hogy van az ízlésnek mércéje

Individualitás Arcunkon – megjelenik individualitásunk Szem, száj, bőr – szabadság, jellem és ítélőképesség – kifejezik az ént Arcképeken intencióink, morális állásunk és önképünk

Testábrázolás Tizianónál és Bouchernál Tiziano: Urbinói Vénusz Fekvő Vénusz: elvileg vágyat kelt De tekintetünket magához láncolja a szeme Az arc individualizálja a testet Távolságtartó komolyság François Boucher: általa ábrázolt női testek – nem individualizáltak – mindegyiknek ugyanolyan az arca – patent Szexuális vágyra utalnak Lélek nem látszik át – homogenitás A 18. század testkultuszát fejezi ki – áttetsző bőr, lányos mellek és a comb fölött egy gyűrű háj Nem lakja őket lélek Arcokon – nincs jelen az én Ezért inkább dekoratív- mint szép

Mennyei és földi szépség TIzianónál nem égi birodalomban vagyunk, otthon biztonsága Egyénített arckifejezés Környezetét uralja Bájait nem ő mutogatja nekünk Ezért nem is szégyenli Teste és lelke harmóniában van A személyiség szabadon jelenik meg Vénusz születése témák összevetése Botticellinél semleges arc, - egyszerre individualitás és misztifikálás Korai reneszánsz Vénusz – égi magasságban mozog Túl van a vágyható dolgok kategóriáján

Rembrandt: Zsuzsana és a vének Zsuzsanna testét összehúzza – szégyenkezik Tiziano képén a szép személy és a kép szépsége összecseng

Erotikus művészet Az akt: nem meztelen, hanem levetkőztetett Urbinói Vénusz – testét láthatatlan drapéria fedi Ezért nem tűnik tiltott gyümölcsnek Boucher-nál – az arc – a testre utal Titiannál is van benne erotikus – de az arc uralja a formát, fenntartja birtokjogát a test fölött – erotikus művészet – nem buja és kéjvágyó Vénuszt visszatartja tőlünk

Tizian és Manet Manet: Boulevardienne – 19. századi Párizs jelensége. Tekintete nem erotikus Virágcsokrot küldött neki valaki Öntudatos lény – Feltámaszkodik – nem engedi el magát A kép szépsége – nem a nőé, akit ábrázol

Erōs és vágy Egyént azért választja az ember, mert szép A szépség univerzálé – nem szerezhető meg, csak kontempláció tárgyává tehető Fizikai vágy tárgya – nem ér fel a személyhez – erotikus szerelem – túltesz rajta A reneszánszig platonikus nézetek uralkodnak Utána – megjelenik az erotikus érzelmek ábrázolása – művészetben, zenében és költészetben – Lásd Shakespeare, Milton Botticelli:Tizian = Dante: Milton Az újféle szerelemben – a test a racionális lélek fizikai jelenléteként fontos Szexuális vágy és az erotikus szerelem – összekapcsolódik Erotikus szerelem – mint a megtestesült egyéniség jellemzője Az erotikus az emberi állapot sajátja Misztérium, melytől nem tudunk szabadulni Platonikus koncepció: a vágy tárgya – az örökhöz vezet el Újkori: a vágy tárgya racionális és halandó – nem tud megszabadulni tőle

Művészet és pornográfia Botticelli: platonista – Vénusza – a lélek szerelmen keresztül való felülemelkedése Nem erotikus –égi szépségű – mint Szűz Mária A reneszánszot követően – a szexuális vágy rehabilitációja Így jön létre egy igazi erotikus művészet Az ember a vágy alanya és tárgya De mi a különbség az erotikus művészet és a pornográfia között

Erotikus vs pornográf Erotikus: a megtestesült személy iránti érdeklődés Pornográf: a test iránti érdeklődés Vágy két személy közti interperszonális kapcsolat – nem csak testi alapon A másik énje vonz Az alanyok – ahogy Kant tanítja – szabd individuumok Pornográfia // rabszolgaság: az emberi személy tagadása – nem tekintjük önértéknek a másikat

Szoft pornográfia Pornográfia – fantázia érdeke (explicit és személytelen) Erotikus művészet – a képzeleté (csak utalás és személyes) Erotikus mávészet – fátylat borít tárgyára Maga a test – olyan illedelmes –tiltjaa leskelődést – erotikus, de - szertartásos

Boucher: Szőke odaliszk Már a póz is illetlen – szexuális aktusra utal Tekintete nem ellensúlyozza Nem adja okát a póznak A festőt nem érdekli az ábrázolt személy (pedig tudjuk ki volt a modellje: Louise O’Murphy – a király szolgálatára

A morális kérdés Ma már sokféle technikával jelenik meg a pornográfia Védi a véleménynyilvánítás szabadsága Az illendőség – ma már az elnyomás eszközeként lepleződik le Boucher – az elválasztó vonal – az esztétikai és a szexuális között Így a képzelet nem ugrik át a fantázia világába Női szépség – nem a megszerzésére ösztönöz

A pornográfia Az alanyból tárgyat csinál Az emberből dolgot Elvész a varázslat – ami szépségük titka Descartes filozófiája – elválasztotta a testet a lélektől – a test tárggyá vált – mely tulajdonomban van Ez a pornográf képhez való viszonyom is

Hagyományos elképzelés Testem: nem tulajdonom, hanem – megtestesülésem Testem – maga is alany, mint én Csak annyira birtoklom, mint magamat Ami testemmel történik, velem történik Ami nekem fáj, azoknak is fáj, akik szeretnek A szexuális érzést, nem szabadna kiváltható érzékelésnek tekinteni Forrása annak revelációja, hogy mi vagy. Prostitúcióval szembeni morális kritika: tested elválaszthatatlan tőled Eladva tested, lelked is megkeményedik Pornográfia – az emberi szépség megszentségtelenítése

Szépség és erōs Összefoglalva: arról a régi platonikus nézetről volt szó, mely szerint az erōs a szépség működési elve minden megjelenési formájában A szépség célja, hogy eltávoilítsa az emberi életet, beleértve a szexet is, olyan távolságba, ahonnét undor nélkül szemlélhető. E távolság nélkül képzelet – fantáziává válik, és a szépség mérgezetté Elveszti értékét és csak ára lesz Emberi szépség – megtestesülésben van Művészet –tárgyiasítja a testet – eltávolítva a morális viszonyok birodalmából Ízlés – morális vonatkozású Pornográfia – tárgyjellegűvé teszi a testet Ez az érdek – ellentétes humanitásunkkal Az ízlés mércéjét – a kritikus erénye határozza meg, s ezek az erények a morális életben vizsgáznak