Megy a gőzös, megy a gőzös….

A vasút A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire a „vonatban” közlekedő vasúti járművek. A vonat vontatását többnyire mozdony végzi. A vasúti infrastruktúra hálózatba rendeződik, amelynek csomópontjaiként a vasútállomások és pályaudvarok szolgálnak. A vasút egyaránt alkalmas személy- és teherszállításra. A vasúti közlekedés a többi közlekedési módhoz képest elsősorban ott versenyképes, ahol sok embert vagy árut kell nagy távolságra szállítani, vagy egy sűrű hálózatban kell hatékonyan áru- vagy személyszállítási feladatokat (tömegközlekedés) megoldani.

Az acélsínen gördülő acélkerekeknek köszönhetően a vasúti kocsik gördülési ellenállása viszonylag kicsi (8-szor kisebb, mint a gumi-aszfalt kapcsolat esetén), és a légellenállás a vonatszerelvény kialakítása miatt nem jelentős, ezért a vontatás költsége alacsony. Előnye a rendszeres és tömeges személy-, illetve áruszállításban bontakozik ki. A vasúti rendszer kiépítésének viszont magas a költsége, illetve pályához kötöttsége kevésbé rugalmas kiszolgálást tesz lehetővé a szinte mindenütt jelenlévő közútnál. Manapság ott, ahol kisebb mennyiségeket kell gyorsan célba juttatni, valamint nagy az emelkedő (lejtő) mértéke, a vasút háttérbe szorult, szerepét a közúti, illetve a légi közlekedés vette át.

A mozdonyok A mozdonyok alapvetően csoportosíthatók: az alkalmazott erőgép, az ellátott vontatási feladat, a vasúti pálya nyomtávolsága, a vasúti pálya jellege, a vonóerő-kifejtés módja szerint.

Erőgépek és erőátviteli rendszerek A mozdony erőgépének feladata az energiahordozóban tárolt, vagy az energiaforrásból vételezett energia átalakítása a mozdony feladatának ellátásához szükséges mechanikai munkává. Az erőgép energiaellátásában lényeges különbség van a hőerőgépes (gőz-, dízel8mozdonyok) és a villamos mozdonyok között.

A gőzmozdony

A gőzgép előttről…

A gőzmozdony feltalálói Richard Trevithick (1804), Timothy Hackworth(1808), John Blenkinsop (1812), William Hedley (1813), George Stephenson (1814). Az ipar végül a Stephenson által épített mozdonyok mellett döntött.

A gőzmozdony szerkezeti elemeit három fő csoportba lehet felosztani, melyek a következők: Mozdonykazán, amelyben a tüzelőanyag égése során felszabaduló hőenergia átadása történik a kazánvízbe, majd az abból gőz fejlődik. Mozdony gépezet, amiben a vízgőz hőenergiája mechanikai munkává alakul át. Mozdony futómű, ami a jármű haladását teszi lehetővé, és az egyes szerkezeti részeket alátámasztja és összetartja.

A mozdonykazán is több részre osztható: Állókazán

Hosszúkazán

Fűst szekrény

Gőzmozdony gépezete Heusinger-Walschaert rendszerű vezérművel, működés közben. Jelmagyarázat: 1: lengőív, 2: ellenforgattyú, 3: tolattyúvonórúd, 4: elősietési összekötőrúd, 5: keresztfej, 6: tolattyú, 7: gőzhenger, 8: kormányvonórúd

Híres gőzmozdonyok

Dízelmozdonyok

Csoportosítás erőátvitel szerint Dízel-mechanikus erőátvitel Dízel-hidraulikus erőátvitel Dízel-villamos erőátvitel

Dízel-mechanikus erőátvitel

Dízel-hidraulikus erőátvitel

Dízel-villamos erőátvitel

Néhány Magyarországon használt dízelmozdony

Villamos mozdonyok

Néhány Villamos mozdony

Egyéb mozdonyok/vonatok

Vonat kocsi típusok Személykocsi Hálókocsi Étkezőkocsi

Teherkocsi Konténerszállító