ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLÓ I. rész MSZ 2364, MSZ HD 60364 és az MSZ 172-1…4 szabványok figyelembevételével Dr. SZANDTNER Károly BME Villamos Energetika Tanszék, 1111 Budapest Egry József u. 18., tel.: +36-30-9902-265, lakás tel.,fax: 36-1-325-5188, e-mail: sandter.karoly@chello.hu, szandtner.karoly@vet.bme.hu, honlap: www.vet.bme.hu

1. SZABVÁNYOSÍTÁS Szabványosítás Magyarországon: - 1900-ban megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE), Zipernowsky Károly vezetésével; 1904-ben a MEE-ben villamos szakterületi szabványosítás; 1906. London az IEC alakuló kongresszusa magyar részvétellel; 1921. 04. 28. Magyar Ipari Szabványosító Bizottság megalakulása, magyar ipari szabványok gyűjtése és bevezetése; 1933. 03. Magyar Szabványügyi Intézet (MSZI) megalakulása a kereskedelemügyi miniszter elrendelésével;

1934. Az MSZI és a MEE Szabványbizottsága közötti egyezség alapján a villamos szakterületi szabványokért a MEE felelős; 1948. Magyar Szabványügyi Intézet államosítása; 1951. 77/1951.(III.17.) MT. sz. rendelettel megalakul a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH), MEE átadja a villamos szabványosítást a szakmai minisztériumoknak; 1995-től korlátozott jogkörrel, köztestületi státuszban a Magyar Szabványügyi Testület látja el a szabvány alkotó, átvevő és bevezető munkát, leválik róla a NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület).

Szabványok főbb jellemzői korábban: Kötelező szabványok köre: 1994. 04. 01-ig minden biztonságra vonat-kozó szabvány kötelező volt. Hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványok is voltak (engedélyt az MSZH elnök adta ki). Szabvány felépítés: MSZ kibocsátói jel, azonossági szám, évszám jel (a kibocsátási év utolsó két számjegye).

Diszpozitív szabványok köre: Hatósági engedélyhez nem kötött szabványok. 1994. 04. 01-ig úgy lehetett ezektől eltérni, hogy az eladási szerződés megkötésekor az ellenérdekeltségű felek (eladó vagy gyártó és vevő) ezekre vonat-kozóan külön megállapodást kötöttek. Ha nem volt kikötés, akkor automatikusan a diszpozitív szabvány volt a szerződés melléklete.

Önmagában nem kötelező szabványok: Ezek a szabványok illetve szabvány jel-legű előírások, amelyekhez sorolhatnánk a direktívákat (pl. kisfeszültségű készülékek direktívája), vagy a műszaki irányelveket (MI). Ezek a szabványok azonban az állami szabvánnyal ellentétes előírásokat nem tartalmazhattak.

Ágazati szabványok köre: A 19/1976. (VI. 12.) MT. sz. rendelet alapján az ágazati miniszterek, illetve országos hatáskörű szervek vezetői bocsáthattak ki ilyen szabványokat. A szabványok kibocsátási jelzete az ágazatuk kibocsátói számjelét tartalmazza az elején, azaz MSZ-01 … MSZ-18 szabványszám és ezt követő évszám két utolsó jegye.

MSZ KGST szabványok: A KGST megszűnésével a KGST szabványok is megszűntek. Ezek nagy része azonban változatlan tartalommal új számot kaptak, illetve visszakapták a KGST előtti jelzőszámukat (pl. az MSZ KGST 291-76 helyett MSZ 12851:1976). További szabvány jelzések: T = tervezet, M = módosítás, K = kiegé-szítés, KT = kiegészítés tervezet, MI … T = műszaki irányelv tervezet, szabvány/…lap = a lapok száma.

Nemzetközi szabványosítás: ISO International Standard Organization, Nemzetközi Szabványosító Szervezet (1947); IEC International Electrotechnical Comission, NemzetköziElektrotechnikai Bizottság (1906); CEN Comité Européen de Normalisation, Európai Szabványügyi Bizottság; CENELEC Comité Européen de Normalisation Électrotechnikque, Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság; ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Bizottság.

Nemzetközi szabványok átvétele: Az MSZT 1996 óta folyamatosan veszi át és vezeti be a nemzetközi szabványokat. Példák: MSZT/MB 811 „Villamos létesítés és biztonságtechnika” vagy az MSZT/MB 840 „Épületek villamos berendezései” szabványosító bizottsághoz tartozik az MSZ 1585, MSZ 447, MSZ 2364, MSZ HD 60364 stb. szabványok nemzetközi források felhasználásával készített vagy szószerinti fordításos bevezetésű szabványai.

A nemzetközi szabványok átvételi illetve megjelenési formái: Fordításos jóváhagyó közlemény, amely az eredeti szabvány szöveg hiteles és szószerinti fordításával készül (60-80 eFt/oldal). Címlapos jóváhagyó közlemény, amelynél csak a címlapot fordítják le és kiegészítésképpen leírják azt is, hogy melyik magyar szabvány helyett lett bevezetve (olcsó). Jegyzékes jóváhagyó közlemény, amely csak a szám és címszerinti felsorolásra szorítkozik (ez a legolcsóbb, de a szakemberek számára nem szimpatikus).

1.1. Törvények 1978. évi IV. törvény (többször módosítva) a Büntető Törvénykönyvről (BTK); 1991. évi XLV. törvény (többször módosítva) a mérésügyről; 1993. évi XCIII. törvény (többször módosítva) a munkavédelemről; 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványo-sításról; 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről; 2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról; 2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, végrehajtása: 273/2007. (X. 19.) Korm. rend.

1.2. Kormány rendeletek 182/1997.(X.17.) Korm. r. A műszaki termékeket vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről; 253/1997.(XII.20.) Korm. r. Az országos település-rendezési és építési követelményekről (OTÉK), (módosította: 36/2000. (III.7.) és 182/2008.(VII.14.) Korm.r.); 297/2005.(XII.23.) és 260/2006.(XII.20.) Korm. r. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról; 290/2007.(X.31.) Korm. r. építőipari kivitelezési tevékenységről,az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról; 176/2008.(VI.30.) Korm. r. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.

1.3. Miniszteri rendeletek 8/1981.(XII.27.) IpM r. a Kommunális Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ); 79/1997.(XII.31.) IKIM r. az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azok-nak való megfelelőség értékeléséről; 127/2005.(XII.29.) GKM r. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel össze-függő egyes miniszteri rendeletek módosításáról; 9/2008.(II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ). MEE.SZI 0301:2006 Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE).

1.4. Érintésvédelemmel összefüggő szabványok MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat: Kisfeszültségű villamos berendezések; Érintésvédelmi szabályzat: MSZ 172-1:1986+1M:1989 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések; MSZ 172-2:1994 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések; MSZ 172-3:1973 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések; MSZ 172-4:1978 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések;

MSZ 1600 sorozat: Létesítési biztonsági sza-bályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára; MSZ1:2002 Szabványos villamos feszültségek; MSZ HD 193 S2:1999 Feszültségsávok épületek villamos berendezéseihez; MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése; MSZ 1585:2009 Villamos üzemi szabályzat

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek: MSZ 4851-1:1988 Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata MSZ 4851-2:1990 A földelési ellenállás és a faj-lagos talajellenállás mérése MSZ 4851-3:1989 Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei MSZ 4851-4:1989 Feszültség védőkapcsolás ellenőrzése MSZ 4851-5:1991Védővezető nélküli érintésvé-delmi módok vizsgálati módszerei MSZ 4851-6:1973 1000 v-nál nagyobb feszült-ségű, erősáramú villamos berendezések külön-leges vizsgálati előírásai

MSZ EN 60742:1998 Elválasztó transzformá-torok és biztonsági elválasztó transzformátorok; MSZ 447:2009 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás; MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése; MSZ 04—64:1990 Építkezési felvonulási villamos berendezés követelményei MSZ EN 50160:2008 A közcélú elosztóhálóza-tokon szolgáltatott villamos energia feszültség-jellemzői

1.5. Áramütés védelem Áramütés: Ha az emberi testnek két külön-böző helye feszültség alatt álló vezetőkkel érintkezik, akkor áram (Ie) folyik át rajta. Károsodás: Az ember károsodása attól függ, hogy mekkora az Ie áram értéke, mekkora a frekvenciája és mekkora a behatás időtartama. Lényeges továbbá az áramút kialakulása is, mert az árameloszlás az egyes belső szervek-ben nem egyenletes. Az áramút egyik lehetséges kialakulására mutat példát a következő ábra:

Emberi test a villamos áramkörben

Az ábrán feltüntetett ellenállások: - Rt = törzs ellenállása, - Rjk, Rbk jobb és bal kar ellenállása, - Rjl, Rbl jobb és bal láb ellenállása, - Rbőr1, Rbőr2 az áramvezetőkkel érintkező bőrfe- lületek ellenállása, - Rá1, Rá2 átmeneti ellenállások, amelyek a test érintkező felületeit takarja (burkolja). Az emberi test belső ellenállása az ábrán látható áramút esetében: Rbelső = Rbl + Rt + Rbk. Az ember összes ellenállása: Re = Rbelső + Rbőr1 + Rbőr2.

Az áramkörben lévő testnél az ábrán feltüntettük a bizonytalan értékű Rá1 és Rá2 ellenállásokat is. Ilyen ellenállás pl. a talpponti szétterjedési ellenállás, a lábbeli és kesztyű ellenállása stb. Az átmeneti ellenállások összetevőinek néhány tájékoztató értéke: talpponti ellenállás általában 150 , száraz bőrtalp 80 k, nedves bőrtalp 450 , gumitalp ellenállása az anyagában lévő koromtól függ.

Az ábrán bejelölt áramkörben kialakuló áram: I = U/(Re + Rá1 + Rá2). Amennyiben az átmeneti ellenállásokat elhanyagoljuk, azaz a biztonság irányában kívánunk tévedni, akkor adott U feszültség esetén az Ie összáram nagysága csak az emberi test - gyakorlatilag ohmosnak tekinthető – összes ellenállásától (Re) függ és így írható, hogy: Ie = I = U/Re.

1.5.1. Az emberi test ellenállása Az emberi test Re összes ellenállásának nagy-sága pontosan nem adható meg, mert igen sok tényezőtől függ. Ilyen tényező például az emberi testtel érintkező elektród nagysága, anyagminősége és elhelyezkedése, a bőrfe-lület állapota, a feszültség nagysága, a beha-tás időtartama stb. Sokkal nagyobb, pl. a vas-tag, elszarusodott és ruhától fedetlen bőr el-lenállása, mint a finom, vékony, szőrtüszővel borított, verejték- és faggyú miriggyel telített bőré. Függ továbbá a nedvességtől és feszültségtől is (lásd a következő ábrát):

Az emberi test ellenállása a feszültség függvényében, paraméter a bőr állapota

A diagramok értékeléseként a következő megállapítások tehetők: - - Az emberi test ellenállása - a bőr felület állapotától függetlenül - a feszültség növekedé-sével csökken. - - Az emberi test ellenállása száraz bőrfelület esetén nagyobb, mint nedves (pl. izzadt) álla-potban. A feszültség növelésével a bőr fokozatosan elveszti szigetelőképességét, így durva közelí-téssel, nagy átlagban Re = 1000  = 1 k emberi test ellenállással számolhatunk az érintésvédelem, illetve az áramütés elleni védelem létesítésekor.

A felsorolt megállapítások és jelenségek a bőr ellen-állásának változásával magyarázhatók. a hámréte-get tartalmazó bőr ellenállása sokkal nagyobb a belső szövetek ellenállásánál, pl. egy négyzetcenti-méteren 10 ... 100 k értéket érhet el. Az áram ki- és belépési helyein a nagy ellenállású bőrön lép fel a legnagyobb áramsűrűség és ezzel egyidejűleg a nagy fajlagos teljesítménysűrűség. Ez a jelenség igen nagy hő fejlődéssel, a bőrfelületek átégésével és elszenesedésével (ún. áramjegy vagy stigma kia-lakulásával) járhat együtt, amely a feszültség és ez-zel együtt az áram növekedésével egyre nagyobb mértékűvé válik. Másik hatással is kell számolni. A feszültség nagy része ugyanis a nagy ellenállású és kis vastagságú bőrrészeken esik, ezért a nagy tére-rősség átütések következnek be, előidézve ezzel a bőr szigetelőképességének romlását.

1.5.2. Az áram élettani hatásai A villamos áramnak az emberi test szöveteire, sejtjeire három fő hatása van: Az áram hőhatása a szövetekben. Visszafor-díthatatlan károsodásra vezet, ha a sejtek hőérzé-keny molekulái - különösen a fehérje molekulák - "megfőnek". Ez a hatás a testhő-mérséklet 5 0C hőmérséklet növekedése esetén már létrejön. a veszélyhelyzetet fokozza, hogy helyi károsodással is számolnunk kell, mert a hőmérséklet az áramsűrűség- és a fajlagos ellenállás eloszlásnak megfelelően egyenlőtlenül oszlik el az egyes belső szervekben.

- Az elektrolízis a testnedvekben, az egyen-áram és a kis frekvenciájú váltakozó áram hatására. A hőhatás és az elektrolízis az egész testre kiter-jedő villamos sérülésekkel járhat együtt. A hőha-tás következtében pl. a bőrön a korábban említett áramjegyek léphetnek fel; metallizációs ártalom léphet fel (fémgőzök, fémsók hatolnak a bőrbe); az izmok megfőnek és nedvesség tartalmuk gőzzé válik; a csontok a hirtelen hőtágulás miatt megrepednek; a a vérerek törékennyé válnak és vérzések lépnek fel.

A A nagyságú bioáramok vezérelte sejteket, szöveteket (pl A A nagyságú bioáramok vezérelte sejteket, szöveteket (pl. idegek, vázizmok, sima izomzat, szívizom) ért ingerhatások lépnek fel, ha a sejtek ingerküszöbét túllépő áramok folynak át rajtuk. Ezeknek a pszichológiai és élettani hatásoknak a fokozatait méréssel, kísérletekkel és számításokkal határozták meg, a testen átfolyó összáram neme és nagysága függvényében.

- Általában öt fokozatot lehet elkülöníteni a növekvő veszélyességű ingerhatások alapján, amelyek a következők: = érzetküszöb vagy rázásérzet, = elengedési, azaz izomgörcsöt előidéző áram, = légzési zavarok, azaz görcs a rekeszizmokban, = szívkamraremegés vagy kamrai fibrilláció, = pillanatos agyhalál. A felsorolt fokozatokhoz tartozó áramértékek az egyes embereknél különbözőek, sűrűségfügg-vényük Gauss-eloszlást követ, így a jellegzetes áramértékeket csak valószínűségi alapon lehet megadni.

Érzetküszöb az az áramerősség határ, amelyet az emberek általában érzékelnek. Ennél nagyobb áramerősség már rázásérzetet okoz, amely nem veszélyes csak kellemetlen hatást vált ki. Az f = 50 Hz frekvenciájú váltakozó árammal végzett mérések eredményeit a következő ábra mutatja be, amelyen bejelöltük az 50 %-os valószínűségi értékeket. Ezek az értékek nők esetén 0,7 mA, a férfiaknál pedig 1,1 mA. A nők tehát érzékenyebbek a fellépő áramhatásra, mint a férfiak.

Érzetküszöb függése az áramerősségtől

Elengedési áramerősség: az áramerősséget tovább növelve e határig már olyan mérvű fájdalmas izomgörcsöt idéz elő a végtagokban, hogy az ember önerejéből már nem tud kikap-csolódni az áramkörből, ha pl. az áramvezetőt megmarkolja. Ez a görcs a nagyobb áramok esetén is fennmarad és a behatás idejének növekedése miatt a balesetes halálát is okoz-hatja. Az f = 50 Hz frekvenciájú váltakozó áram-mal végzett mérések eredményei alapján felraj-zolt diagram a következő ábrán látható, amelyen bejelöltük az 50 %-os valószínűségi értékeket. Ezek az értékek nők esetén 10,5 mA, a férfiak-nál pedig 15,9 mA.

Elengedési küszöb függése az áramerősségtől

Frekvenciafüggés: Az érzetküszöb és az elengedési áram-erősség 50%-os értékeit az áram frekven-ciájának függvényében mérték. Megállapították, hogy az érzetküszöb 20 Hz-nél a legkisebb és ennél nagyobb frekvenciáknál rohamosan nő (egyen feszültségnél is nagyobb). Hasonlóan alakul az elengedési áramerősség is, a minimum a 20 … 100 Hz tartományban van (lásd a következő ábrát).

Elengedési áram frekvenciafüggése

Légzési zavarok, görcs a rekeszizmok-ban: Az emberen átfolyó összáram növeke-désével először az izomgörcs átterjed a rekeszizmokra és leáll a légzés, eszmé-letvesztés és ájulás lép fel. Ilyenkor csak az elsősegélynyújtás (befújásos lélegez-tetés) segíthet, ugyanis ennek elmaradása esetén beáll a halál.

Szívkamraremegés, kamrai fibrilláció Az emberen átfolyó további áramnövekedés esetén létrejön az ún. szívkamraremegés vagy más néven a kamrai fibrilláció. Ezen legveszé-lyesebb ingerhatás kialakulásakor a szívben szapora mozgás jön létre. Ilyenkor a szív sem a kis-, sem a nagyvérkörben nem keringeti a vért, tehát a szívműködés és a gázcsere leáll. A bale-setest ekkor csak az igen gyors (4 percen belüli) orvosi beavatkozás mentheti meg, amikor is a szívműködést mesterségesen pótolják. A kamrai fibrilláció veszélye akkor a legnagyobb, ha az(Ikf) áram a szív anatómiai tengelyével párhuzamo-san folyik át.

Kamrai fibrillációt kiváltó áramerősség (bal kéz-bal láb áramút esetében)

Amennyiben az emberi test nem bal kéz és bal láb úzján, hanem más körülmények között kapcsolódik be az áramkörbe, akkor a test tömeg függvényében leolvasható áramértékeket a következő felsorolás szerinti ún. rizikófakto-rokkal (kr) kell elosztani: -  mell - hát áramút kr = 1,73, -  mell - bal kéz áramút kr = 1,68, -  jobb kéz - bal láb áramút kr = 1,36, -  bal kéz – lábak áramút kr = 1,07, -  bal kéz – jobb kéz áramút kr = 0,46.

Elrendezési vázlat az emberen átfolyó zárlati áram számításához

Vázlat a kisfeszültségű szabadvezeték szerelési baleset bemutatására

Hibafeszültség és érintési feszültség értelmezése

2. Az érintésvédelem fogalma, felülvizsgálata Közvetett érintés elleni védelem  hibavédelem (hiba esetén)  hagyományos elnevezésű „érintésvédelem” Közvetlen érintés elleni védelem  alapvédelem (üzemszerűen feszültség alatt álló részek védelme) Szabványok: MSZ 172, MSZ 1600, MSZ EN 2364, MSZ HD 60364, MSZ 1585

A villamos szabványrendszer változása MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése Rész Cím Jelleg Példa 1 Alkalmazási terület, tárgy és alapelvek, hatály Önálló szabvány MSZ 2364-100:2004 2 Fogalmak,szakkifejezések és meghatározásuk MSZ 2364-200:2002 3 Általános jellemzők elemzése MSZ 2364-300:1995 4 Biztonságtechnika Kötet. és főfejezetek külön szabványok. MSZ 2364-430:2004 5 Villamos szerkezet kivá-lasztása és szerelése Kötet. és főfejezetek külön szabványokb. MSZ 2364-510:2002 6 Ellenőrzés Köt. külön szabvány MSZ 2364-610:2003 7 Különleges ber.-re vagy helyiségekre von. Követel. főfejezetek külön szabványokban MSZ 2364-702:2003

Néhány lényegesebb tartalmi változás Kisfeszültség 1994. január 1-től MSZ-1:1993 440/230 V Az MSZ 2364 első két szabványa lényegi változást nem tartalmaz, de a 200-as nemzetközi elektrotechnikai szótár, több nyelven Alapfogalmakban változások (táblázat)

Táblázat Üzemszerűen feszültség alatt álló, aktív részek megérintése ellen véd Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba esetén feszültség alá kerülő részek (test) megérintése ellen véd Érintés elleni védelem (MSZ 1600-1) Érintésvédelem (MSZ 172-1) Közvetlen érintés elleni védelem (MSZ 2364-200:2002) Közvetett érintés elleni védelem (MSZ 2364-200:2002) Áramütés elleni védelem normál üzemben (MSZ 2364-410:1999) Áramütés elleni védelem hiba esetén

MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok Az áramütés elleni védelem alapelvei: Alapvető érintésvédelmi módok: alapszigetelés Védőfedések vagy burkolatok Védőakadályok Kézzel elérhető tartományon kívüli helyezés Feszültségkorlátozás Tartós áram és töltés korlátozása Potenciálvezérlés (nagyfeszült.) XXXII. O. Hiba védelmi intézkedések: Kiegészítő szigetelés Védő egyenpotenciálú összekötés Védőernyőzés Jelzés és kikapcsolás (nagyfesz.) A táplálás önműködő lekapcsolása Egyszerű elválasztás A környezet elszigetelése potenciálvezérlés

Fázis föld egyidejű érintési változatai

Vonali feszültség érintési változatai

Lépésfeszültség értelmezése

Elérhető tartományon kívül helyezés

MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok Megerősített védelmi intézkedések: az alapvető védelmet és a hiba védelmet együtt biztosítják. Megerősített szigetelés Védőelválasztás áramkörök között Korlátozott áramú tápforrás Védőimpedancia

MSZ 2364-300:1995 TN, TT, IT rendszer TN lehet: TN-S egészében szétválasztott TN-C-S N és PE egy részben közös TN-C N és PE végig közös Elektromágneses zavarokra TN-S használat javasolt Vezetékek színjelölése: (N) kék, (PE) zöld-sárga, (PEN) fekete rajta Z/S és kék kék, végeken Z/S jelöléssel vagy Z/S, végeken kék jelölés

MSZ 2364-300:1995 Törpefeszültség: legfeljebb 50 V ~ 120 V= Jelölése ELV extra-low voltage SELV (safety) sem az áramkör sem a test nem lehet földelt PELV (protective) érintésvédelmi (biztonsági) törpefeszültség az áramkör és/vagy a test földelt FELV (functional) üzemi (nem biztonsági)

MSZ 2364-523:2002 Vezetékek terhelhetősége A korábban visszavont MSZ 14550-1:1990 helyett Az új szabvány bonyolultképlet és számítás a „B” mellékletben, de megjegyzi „tájékoztatás” A „ZB” melléklet egy másik számításra, táblázatosan Fontos, hogy ha a terhelés sok elektronikus szerkezettel rendelkezik, (pl. számítógép, szünetmentes áramforrás, stb.) akkor a nullavezető az un. felharmonikus tartalom miatt esetleg nagyobb árammal terhelt mint a fázisvezetők, ezért a nullavezetőre kell méretezni Robbanásveszélyes térségekre MSZ EN 50281 Gyúlékony por jelenlétében…. MSZ EN 60079 Vill. gyártmányok robbanóképes gázközegben Veszélyességi övezetek zónák gáz,gőz 0,1,2,, por 20,21,22

3. Az érintésvédelem ellenőrzési feladatai Az eddigiekhez képest, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet helyett, miután ez a hivatal megszűnt, A villamos-biztonságtechnikai felügyeletet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) és ennek helyi szervei a Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletek (TMBF) szervei látják el.

4. A kisfeszültségű berendezések érintésvédelmi előírásai Üzemszerűen fesz. alatt álló részek véletlen érintés elleni védelme  közvetlen érintés elleni védelem  MSZ 1600, MSZ 2364, MSZ HD 60364. Üzemszerűen feszültség alatt álló részek tévedésből vagy tudatosan történő szándékos érintés elleni védelem  MSZ 1585. Üzemszerűen feszültségmentes részek testzárlat miatt történő feszültség alá kerülése miatti védelem  közve-tett érintés elleni védelem  MSZ 172, MSZ 2364, MSZ HD 60364.

Földelési rendszerek

4.1. Az érintésvédelem közös alapszempontjai Testzárlat 0,2 s kikapcsolás UL = 50 V ~, 120 V = Jelenleg limit (UL), régebben megengedett (Uémeg) Rögzítettnél 5 s, pl. EPH-nál 10 s Régi MSZ 172/1-72 nem ismerte EPH-t, ált. 5 s, fokozottnál 0,2 s MSZ 2364: védelem önműködő lekapcsolásával

4.2. Az érintésvédelem szükségessége Minden villamos szerkezet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel, ha a táplálást más villamos szerke-zettől kapja. Nem kell ellátni, ha vele nem párhuzamo-san járó más generátorról vagy tápforrásról van ellátva a hálózat. Kivételek: villamos szerkezet 50x50 mm-es fém adattáblái, vakolatba süllyesztett fém védőcső, benne kétrétegű szigetelésű kábel, tömlővezeték, MM falvezeték, vezetékek nem nagy kiterjedésű fém tartószerkezetei, szabadvezetékek vasbeton oszlopai, elérhetetlen fém tartószerkezetei,

villamos kezelőhelyek nyitható tokozásaiban elhelyezett készülékek vasmagjai, ha előtte feszültség alatti érint-kezők vannak, áramszolgáltatói fogyasztásmérők (feszültség a földhöz képest max. 250 V), érinthető fémrészt nem tartalmazó szerelési anyagok (pl. porcelán fali foglalat, dobozkapcsolók), ha a termék szabványok előírásainak megfelelnek és a feszültségük a földhöz képest max. 250 V. Megjegyzés: A felsoroltakhoz nem kötelező érintésvé-delmet kiépíteni, de ha létesítünk, akkor a szabvány vonatkozó előírásait be kell tartani (pl. 150 mm2 kereszt-metszetű kábel vagy vezeték fémszerkezetű tartószerke-zetéhez nem használhatunk 4,0 mm2 keresztmetszetű védővezetőt, mert zárlatkor az pillanatok alatt elég).

Néhány szabvány által előírt érintésvédelmi megoldás: Kéziszerszámoknál védővezető nélküli érintésvédelem (II. év. osztály). Forrasztópáka védőföld vagy nullázás. Fémtartályokban III. év. o. kéziszerszám, vagy védőelválasztás az I. év. o.-nál, tápforrás kívül elhelyezve. I. év. o.-nál lehet ÁVK + védővezető + EPH összekötés. 25 V év. törpefeszültség a gyógyászati eszközöknél, gyermek játékoknál, kozm.

4.3.Védővezetős érintésvédelmi módok Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával Régi (megmaradó) elnevezés Új (a nemzetközivel azonos) jelölés A rendszer tápponti földelése A védett test védővezetője Nullázás TN Közvetlen (T terre, föld) Nullavezető (N) Védőföldelés közvetlenül föl-delt rendszerben TT Földelővezető Védőföldelés földeletlen vagy közvetve földelt rendszerben IT Nincs vagy közvetett (impedancia)

4.3.1.Nullázás (TN-rendszer) Nullázás különböző (közvetlenül földelt) rendszerű hálózatokban

Nullázás (TN-rendszer) Nullázási hurokáramkör

Nullázás (TN-rendszer) „Ötvezetős” nullázási rendszer

Nullázás (TN-rendszer)

Nullázás (TN-rendszer)

Nullázás (TN-rendszer)

4.3.2. Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerekben (TT-rendszer) RA = IaUL

4.3.3. Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben (IT-rendszer) RAIdUL

4.3.3. Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben (IT-rendszer) Szigetelés-ellenőrző berendezés Érzékenysége

4.3.3. Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben (IT-rendszer) Ipari IT hálózatban alkalmazott megoldás

4.3.3. Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben (IT-rendszer) Az alkalmazható áram-védőkapcsolás Érzékenységének (IΔn) meghatározása 2 Ic IΔn  Id – Ic Teljes földzárlati áram Id Kapacitív földzárlati áram Ic

4.3.4. A védővezetős érintésvédelmek közös alapelőírásai Érintési feszültség kialakulása lakóházban

4.3.4. A védővezetős érintésvédelmek közös alapelőírásai Az EPH-ba be kell kötni: (43.o.) Tilos az EPH-ba kötni: (44.o) Kioldószervek: olvadóbiztosítók, kismegszakítók Számítás:

4.3.4. A védővezetős érintésvédelmek közös alapelőírásai Kioldási szorzók értéke az MSZ 172-1:1986 alapján (45.o.) táblázat módosult 1992 MSZ IEC 269 jelölések is (224.o.) táblázat Olvadóbiztosító jelölések (46.o.) Kismegszakító jelölések (46.o.)

4.3.5. Áram-védőkapcsoló Áram-védőkapcsolás elvi rajza TN rendszerben

Védővezetős érintésvédelmek közös kiviteli előírásai Földelések, védővezetők

4.3.7. EPH-hálózatok KLÉSZ, ÉVM ME-04-115:1982 műszaki leírás Házi fémhálózatok összekötése alul (4 szintig), legfelső szint is (4 szint felett) Elhelyezés

EPH EPH lakóházban

4.3.8. Gázcsatlakozások és gázkészülékek EPH bekötése Hol kötelező az EPH? MSZ 172-1:1986 3.1.2 szakasz MSZ 2364-470:1995 4.2.1.1. szakasz MSZ 2364-410:1999 4.13.1 szakasz Ezen belül 4.13.1.2.1. szakasz, stb. Gáztörvény Gázcső elektrolitikus korróziója A fémharisnya áthidalása

4.3.9.Helyi egyenpotenciálra hozó összekötés Méretezés: R az összekötő- vezető ellenállása UL a megengedett limit feszültség Ia az 5 sec-hez tartozó kioldási áram (nem rögzítettnél 0,2 s)

Egyidejű érinthetőség határai határai az MSZ 1600-1 szerint

4.4. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok Érintésvédelmi törpefeszültség készülék jelölések UL ~ 50 V egyen 120 V MSZ EN 60742:1998 régebben MSZ 9229:1989 Villamos szerkezet elszigetelése További jellemzők MSZ EN 2364 SELV, PELV, FELV

4.4.2. A villamos szerkezet elszigetelése

4.4.2. A villamos szerkezet elszigetelése Csatlakozó vezeték fémházba bevezetése Kettős szigetelés jele

4.4.3. A környezet elszigetelése Nagyon nehezen megvalósítható, ezért ritkán alkalmazott érintésvédelmi mód Szigeteltség legalább 50 k

4.4.4. Védőelválasztás

4.4.5. Földeletlen egyenpotenciálra hozás Rendkívül ritkán használható, akkor, ha a védőelválasztás előírását akarjuk megkerülni. Földeletlen táplálás, de több villamos szerkezetet, testek egymással összekötve Módosítások l. 69. o. teteje

4.4.6. Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása Lásd „komplex” berendezések (69.o.)

4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Az ellenőrzés szükségessége és gyakorisága (70., 71., 72. o.) Időszakos vizsgálatok: szerelői ellenőrzés, (durva hibákra) szabványossági felülvizsgálat (vizsgázott személy) áram-védőkapcsoló havonta kéziszerszám, hordozható trafó évente KLÉSZ alátartozó hatévenként munkahelynek minősülő háromévenként VBSZ tervezet, egyébként lásd 72. o.

4.5.2. Szerelői ellenőrzés végrehajtása Általában nem érintésvédelmi szakemberek végzik, módszerei ezért: Megszemlélés Villamos működési próba Villamos ellenőrző készülék alkalmazása (próbalámpa, elemlámpa, feszültségjelző) Egyedül a védőelválasztásnál van mérés (megger) érintésvédelmi szakemberek végzik, akkor műszerek Tapasztaltakat írásban (lásd szabványbeli minta)

4.5.3. Szabványossági felülvizsgálat végrehajtása MSZ4851 érintésvédelmi felülvizsgálatok Végrehajtás: MSZ 172-1:1986 5.3. fejezet Megtekintés (védővezetők ép állapota, keresztmetszet, szín), nullázásnál (PE és N szétválasztás 10 mm2 ) PEN-ben van-e kapcsoló? , vagy biztosító,nagyobb, fémtárgyak összekötve PEN-nel, PE-N felcserélése villamos próba mérés (hurokellenállás, földelési ellenállás), IT egyéb Számítás 5.3.4. szakasz MSZ 4851-5 (116. o.) 5.3.8. szakasz csak a fémtestűekre

4.5.3. Szabványossági felülvizsgálat végrehajtása Érintésvédelmi minősítő irat (dokumentáció) 8. fejezet

4.6. Kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata (KLÉSZ)

4.7. A gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 4.7.1. Biztonságtechnikai alapelvek Berendezések-gyártmányok

4.7. A gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 4.7.1. Biztonságtechnikai alapelvek Berendezések- Gyártmányok Áramütés-veszélyes kapocs Biztonsági előírásra figyelmeztető jel

4.7. A gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 4.7.2. Érintésvédelmi osztályok 0 érintésvédelmi osztály, csak üzemi szig. év. nem megoldott I. év. oszt. Védővezető csatlak. Kapocs II. év. oszt. Vill. szerk. elszig. III. év. oszt. Külső táplálású III.A., III.B., III.C. és a fesz. szintek

4.7. A gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 4.7.2. Érintésvédelmi osztályok

4.7. A gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 4.7.2. Érintésvédelmi osztályok III. év.oszt. Jele Újabban: legfeljebb III.A. 26-50 V~61-120 V= III.B. 10-25 V~31-60 V= III.C. 12 V~ 30= Karácsonyfa-lámpafüzér nem Előtét ellenálláson nem

MSZ 2364-410:1999 Áramütés elleni védelem 4.8.2.1.Együttes védelem normál üzemre és szigetelési hiba esetére közvetlen és közvetett érintés ellen Az Áramütés elleni védelem biztonságtechnika szempontjából a leglényegesebb szabványunk Védelmi mód: SELV, PELV (FELV nem) Megengedi, hogy a törpefeszültség határain belül, csökkentő korlátozásokkal és egyéb kiegészítő intézkedésekkel együtt A biztonsági törpefeszültség (SELV), Safety extra low voltage és a Védelmi törpefeszültség (PELV) protection extra low voltage (szabv.sor.700.rész különösen veszélyes részekre)

MSZ 2364-410:1999 Áramütés elleni védelem 4.8.2.2. Áramütés elleni védelem normál üzemben (megérintés elleni védelem) Védelmi módok: - védelem az aktív részek elszigetelésével - védelem védőfedéssel (csak a szokásos irányokból) vagy burkolattal (a gyártmány szerves része) Védőfedés nem kell minden oldalról védeni - védelem védő akadállyal - védelem az elérhető tartományon kívüli helyezéssel (2,5 m) - kiegészítő védelem áram-védőkapcsolóval Általánosan alkalmazható közvetlen érintés elleni védelemre, nem kell ellátni sem szigeteléssel, sem burkolattal

MSZ 2364-410:1999 Áramütés elleni védelem 4.8.2.3. Áramütés elleni védelem hiba esetére (közvetett érintés elleni védelem) Alkalmazható érintésvédelmi módok: Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával legfeljebb 5 s Szorzószám () korábbi 5 s, 0,4 s, új nem ismeri, de a táblázatból Kikapcsolási idők: (XXVI) TN rendszerben TT IT

MSZ 2364-410:1999 Áramütés elleni védelem 4.8.2.3. Áramütés elleni védelem hiba esetére (közvetett érintés elleni védelem) Védelem II. év. oszt. Villamos szerkezet használatával Védelem a környezet elszigetelésével Védelem villamos elválasztással (védőelválasztás) - Kitételek XXVII. O. 4.8.2.4. A szabvány 2004-es módosítása 411.1.5.2. szakasz 413.1.3.9. szakasz törölve

MSZ 2364-442:1998 A kisfeszültségű berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszerek földzárlata esetén Igénybevételi feszültség U0 + 250 Veff U0 + 1200 Veff Lekapcsolási idő  5 s  5 s

MSZ 2364-460:2002 Leválasztás és kapcsolás A leválasztás és kapcsolás című szabvány „ZA” melléklete foglalkozik a vészüzemeltetéssel Ide tartozik: - vészleállítás (olyan vészüzemeltetés,amelynek célja a veszélyessé vált mozgás leállítása) - vészindítás - vészkikapcsolás (olyan vészüzemeltetés,amely a villamos berendezés vagy egy része energiaellátását szünteti meg akkor, ha áramütés veszélye áll fenn - vészbekapcsolás

MSZ 2364-470:2002 Áramütés elleni védelem alkalmazása Minden villamos szerkezethez alkalmazni kell a közvetlen érintés elleni védelmi módot Néhány kivételtől eltekintve minden villamos szerkezetre alkalmazni kell a közvetett érintési elleni módot Közvetett érintési módok lehetnek: A táplálás önműködő lekapcsolása Ahol ez nem lehetséges a környezet elszigetelése, helyi EPH Minden berendezésben alkalmazható az érintésvédelmi törpefeszültség , a II. érintésvédelmi osztályú vagy azzal egyenértékű elszigetelés, ill. a védőelválasztás

MSZ 2364-470:2002 Áramütés elleni védelem alkalmazása Nem kell közvetett érintésvédelmet alkalmazni: A kézzel el nem érhető helyen lévő szabadvezetéki fémtartószerkezetek esetén A meg nem érinthető acélbetétű vasbetonoszlopoknál A megérinthető kisméretű, (legfeljebb 50 x 50 mm-es) fém alkatrészek A II. év. oszt. Elszigeteléssel védett villamos szerkezeteket védő fémb. Lásd még XXIX.o.

XXXII. XXXIII. XXXIV. XXXV.o. MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem. Villamos berendezésekre és villamos szerkezetekre vonatkozóközös szempontok XXXII. XXXIII. XXXIV. XXXV.o.

MSZ 2364-520:1997 Kábel átértelmezése Eddig általában a földbe fektethető, többerű vezeték Jelenleg, minden hajlékony szigetelt vezeték kábel. Tömlővezeték (pl. MT műanyag tömlővezeték), új elnevezése köpenyes vezeték Fontos továbbá: 16 mm2 kisebb keresztmetszetű Al nem alkalmazható

MSZ 2364-540:1995 Földelő berendezések és védővezetékek kiválasztása és szerelése Eltérés MSZ 172-től: Megengedi fém vízvezeték használatát vízszolgáltató, áramszolgáltató Külön a vímérőóra Nem ad előírást más földelők összekötéséről MSZ 2364-442:1998 Védővezető keresztmetszet számítás k tényező A védővezető céljára: MSZ 2364-540-ben és MSZ 172-ben stb. XXIX. O. + 87. o.

MSZ 2364-610:2003 Ellenőrzés. Első ellenőrzés MSZ 2364-610:1998-al együtt 87.o XXXI. O.

MSZ 2364 szabványsorozat 7. része Különleges helységek és berendezések általános létesítési követelményei (2006) Általában fejezetei: - Bevezető részek, alkalmazási terület, tárgy, alapelvek - Rendelkező hivatkozások - Szakkifejezések és meghatározásuk - Általános jellemzők elemzése - Biztonságtechnika - Szerkezetek kiválasztása és szerelése

MSZ 2364 szabványsorozat 7. része Különleges helyiségek és berendezések MSZ HD 60364-7-701:2006 Fürdőkádat vagy zuhanyozót tartalmazó helyiség MSZ 2364-702:2003 Úszómedencék és egyéb medencék MSZ HD 60364-7-703:2006 Szaunafűtő berendezést tartalmazó szobák MSZ 2364-704:2002 Felvonulási területek villamos berendezései MSZ 2364-705:1999 Mezőgazdasági és kertészeti épületek vill. ber. MSZ 2364-706:1999 Vezetőanyagú szűk helyek MSZ 2364-708:1999 Lakókocsiparkok és lakókocsik vill. ber. MSZ 2364-711:2003 Kiállítások, bemutatók, standok MSZ HD 60364-7-712:2006 Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek MSZ 2364-714:2002 Szabadtéri világítóberendezések MSZ HD 60364-7-715:2006 Törpefeszültségű világítási berendezések MSZ HD 60364-7-717:2005 Mobil vagy szállítható egységek MSZ 2364-753:2004 Padló és mennyezetfűtő berendezések MSZ 2364-754:2006 Lakókocsi és lakóautók villamos berendezései

A robbanásveszélyes terek MSZ EN 60079 szerinti érintésvédelmi előírásai Ez a rész főként az újabb szabványok és jelöléseik szempontjából érdekes (XXXV. o. és 89. o. együtt) Régebben: kisfeszültség esetében MSZ 1600-8:1977, nagyfesz. esetében MSZ 1610-3:1970

MSZ EN 50281 sorozat érintésvédelmi előírásai (gyúlékony por jelenlétében alkalmazható vill. gyártmányok és készülékek) XXXV. és XXXVI. o.

MSZ EN 50281 év. előírásai a gyúlékony porokra