A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2009. október 29. A vasút megújulása Magyarországon Közlekedésszervezési alternatívák Ács Sándor vezérigazgató-helyettes
GYSEV Zrt. 1872-ben alapított, magyar (61%) - osztrák (33,3 %; 5,7 %) tulajdonú integrált vasúttársaság. Vasútvonalak: 287 km Személyszállítás: Magyarország: 3,5 millió fő Ausztria: 1,5 millió fő Árutovábbítás: 6,2 millió t Térségi vasúti működés: Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (3,7 km, 720 vonat/év, 21 000 utas/év)
A közösségi közlekedés lehetséges változásai 1. Megrendelések elkülönítése SZEMPONTOK Pályahálózat: országos elérhetőség, TEN-T, stratégiai okok, elvégzett beruházások Személyszállítás: vonatnemek, országos elérhetőség
A közösségi közlekedés lehetséges változásai 2. Regionalizáció; szükséges? megvalósítható? a megrendelői oldal INTÉZMÉNYI HÁTTÉR 174 kistérség 19 megye + Budapest 7 régió RKSZ (?) Szervezet felkészítése szükséges Megrendelői igény megfogalmazás, az eljutási igények definiálása
A közösségi közlekedés lehetséges változásai 3. Regionalizáció; szükséges? megvalósítható? a szolgáltatói oldal SZOLGÁLTATÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE egységes stratégiai irányítás belső, együttes racionalizálás egységes tarifarendszer, bevételek elosztása ütemesség, ráhordás/elhordás (!)
Üzemeltetési alternatíva keresése 4. Mi a probléma a mellékvonalakkal? A vonalon kimutatott költségek milyen arányban kerülnek felhasználásra az adott szakaszra?
Üzemeltetési alternatíva keresése 5. Miért aktuális a téma? Önkormányzatok, kistérségek érdekérvényesítő akarata, közfeladatok öngondoskodó ellátása lakosság eljutásának biztosítása foglalkoztatási szint fenntartása településképek javítása Jelenleg kötött pályás közlekedést biztosító hálózati elemek személyszállítási szolgáltatásainak lehetséges szüneteltetése Alternatíva az országos működtetéssel szemben bevételek és költségek szempontjából zárt rendszer átlátható működés, megrendelői bizalom helyreállítása a működéssel kapcsolatos helyi döntéshozatal
Egy lehetséges működési modell 6. Térségi vasutak Vasúti törvény: 2.§ (2) 15.: térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan a Magyar Köztársaság területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közforgalmú vasúti szolgáltatás... 2.§ (4) 12.: térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert; 15.§ (2) alapján: kijelöléssel hozható létre, ha csekély az országos eljutásban betöltött szerepe, vagy önkormányzatok szolgáltatásfejlesztést vállalnak, illetve, ha keskeny nyomtávú
Térségi/regionális vasutak jövője 7. A térségi/regionális vasúti működés előnyei Szervezeti: Szervezeti egyszerűsítések, párhuzamos kompetenciák elkerülése Szorosabb együttműködés az önkormányzatokkal a fenntartási feladatokban Feladatbővítés az üzemeltető személyzet számára Nagyvasúti, meglévő munkajogi (KSZ) kötöttségektől való elszakadás, rugalmas foglalkoztatás Gazdasági: Közpénzek átlátható felhasználása Önálló, a felmerülő ráfordításokat jobban tükröző hálózat-hozzáférési díjrendszer alkalmazása Hatékony működtetés, a térségi pályahálózathoz jobban illeszkedő fenntartási, felügyeleti rendszerrel
Térségi/regionális vasutak jövője 8. A térségi/regionális vasút finanszírozása Bevételek: Jegybevétel? (ma az összes bevétel kb. 18-25 %) Fogyasztói árkiegészítés? Költségtérítések? Ráfordítások: Pályahálózat-működtetés (30-35 %) Járművek és vontatás (30-35 %) Személyi jellegű kiadások (15-20 %) Anyagjellegű, egyéb szolgáltatások (10-20 %)
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!