Támogatás kalkulátor Közös Agrárpolitika 2013 után Gazdaháló Konferencia 2012 Gödöllő, Szent István Egyetem 2012. augusztus 30. Keszthelyi Szilárd, Papp Gergely, Pesti Csaba Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu/tamogatas tamogatas@aki.gov.hu

KAP kiadások alakulása 1980-2020 10 20 30 40 50 60 70 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 milliárd € Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 A KAP forrásai nominális értéken befagyasztva maradnak, ez reálértéken számolva évi mintegy 2%-os csökkenést jelent, így 2020-ra a KAP teljes költségvetésen (MFF) belüli részaránya 36%-ra csökken 39%-ról. Ez az elfogadható maximális csökkenés, ennél nagyobb mértékű elvonás nem elfogadható. Ez az ún. Red Line. Egyetértünk azzal ,hogy a két pillér egymáshoz viszonyított súlya alapvetően ne változzon. Talán már itt megemlíthető, hogy viszont nem értünk egyet a II. pillér új elosztási elveivel. Megjegyzések: Az összegek folyóáron értendőek; 2011=Költségvetés; 2012=Költségvetés-tervezet; 2013=EMGA felső határérték+2.Pillér előirányzat; A vidékfejlesztés 2013-ban magába foglalja az önkéntes modulációt (Egyesült Királyság). Forrás: DG Agri, 2011

A Közvetlen Kifizetések újraelosztása A jelenlegi kifizetési szintek és az EU-átlag 90 százaléka közötti különbség csökkentése egyharmaddal 2020-ig A bizottság számításai szerint az EU-27-ek közvetlen támogatási átlaga 266 euró/ha, Magyarország átlaga pedig 260 euró/ha, vagyis 98%-a az EU átlagnak. A tervezet alapján javasolt változások (csökkenés/növekedés) nem érintik Magyarországot. A csökkenés Horvátország csatlakozása miatt van, ez elfogadható. DE, nagyon kell vigyázni, mert ha csökkentjük az I. pillérre fordítható forrásokat, akkor csökken az átlag is, és Magyarország gyakorlatilag azonnal átkerül abba a csoportba, akiket érint a csökkentés. * A 73/2009 EU rendeletben lefektetett Közvetlen Kifizetés és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** A Közvetlen Kifizetés rendelettervezet II. mellékletében lefektetett 2019-es támogatás és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: DG Agri, 2011

A közvetlen kifizetések új rendszere A támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása Termeléshez kötött támogatás (5 vagy 10%) Természeti korlátokra vonat-kozó támogatás (max. 5%) Meghatározott ágazatokra Nem vezethet termelésnöveléshez A természeti korlátokkal rendelkező területek számára Kisgazdaságok támogatási rendszere (max. 10%) Fiatal gazdák támogatása (max. 2%) 40 évnél fiatalabb gazdálkodó Tevékenységének első 5 évében, maximum 25 hektárra A regionális átlag támogatás 25 százaléka A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése Az átalányösszegű kifizetést (500-1000 euró között) Belépés egyszer, 2014 október 15-ig A belépésről a döntés a gazdálkodó hozza meg Kölcsönös megfeleltetés Zöld komponens (30%) Szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása Állandó legelőterületek megőrzése 7 százalékos ökológiai célterület kialakítása A közvetlen támogatási rendszer egyszerűsített modellje, az alaptámogatáson (megszerzésének feltétele a kölcsönös megfeleltetés betartása) felül 3 kötelező elem van (sötét zöld részek): 1) zöldkomponens az összes közvetlen támogatás 30%-a, a tervezet alapján 3 plusz feltételt kell hozzá teljesíteni. Nem csak a tagország, hanem a termelő számára is kötelező. 2) Fiatal gazdák kiegészítő támogatása, a pályakezdő 40 évnél fiatalabb gazdálkodók számára. 3) Kisgazdaságok támogatási rendszerre, amely vagylagos, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodó eldöntheti, hogy ezt a (tagországonként változó) 500-tól 1000 euróig terjedő összegű egyszeri átalánytámogatást kívánja igényelni, vagy a normál rendszer használja. A döntést egyszer 2014. október 15-ig kell meghozni. 2 opcionális eleme (világos zöld) van a közvetlen támogatási rendszernek: 1) A kedvezőtlen adottságú területek támogatása (erre van támogatás a II. pillérben is), illetve a 2) termeléshez kötött támogatások, amely Magyarország egyik fő igénye volt az új KAP-pal kapcsolatban. És ha eddig érthető volt, akkor mindezt tovább bonyolítja, hogy a bizottság szeretné korlátozni az egy kedvezményezettre jutó maximális közvetlen támogatás összegét (capping). Alaptámogatási rendszer (?%) Nemzeti vagy regionális átalány hektáronként Új jogosultságok 2014-ben Aktív termelő meghatározása VAGY Forrás: DG Agri, 2011 4

Közvetlen támogatások Magyarországon Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai Alaptámogatási jogosultság összege: kb. 140 EUR/hektár A jogszabályok adta keretek között az adott tagállam dönti el, hogy az összes közvetlen támogatás, hogyan oszlik meg a különböző jogcímek között. Magyarország esetében azt feltételeztük, hogy az összes közvetlen támogatás 30%-a (390m €) a zöld komponens (greening) keretében kerül kifizetésre, 0,7%-a (9m €) a fiatal gazdák kiegészítő támogatására (YFS) lesz fordítva, 5,3%-a (70m €) kerül kiosztásra a kisgazdaságok támogatási rendszerében (SFS), ezek a kötelező elemek. Az opcionálisan választható elemek közül az I. pilléres KAT támogatásokra nem fordítunk pénzt, viszont az önkéntes termeléshez kötött támogatásra (VCS) a lehetséges maximumot 10%-ot (130m €) számoltunk. (ezeket később részletesen kifejtjük) A maradék 54% (700m €) marad az alaptámogatásra (BPS), de ennek maximum 3%-át el lehet különíteni a nemzeti tartalékra (20m €, ez a teljes I. pillér 1,6%- a). Így alakul ki, hogy mennyi lesz az alaptámogatási jogosultság összege, ami mivel Magyarország ilyen szempontból egy régiónak számít, egységesen kb. 140 €/ha lesz. Forrás: AKI, 2012

Zöld komponens Az összes I. pilléres forrás 30 százaléka, Magyarországon számításaink szerint kb. 80 euró/hektár lesz az összege, ehhez három feltételnek kell megfelelni Diverzifikáció A 3 hektáros határ 35 ezer gazdálkodónak okoz problémát Állandó legelőterület A gazdálkodóknak nem okoz problémát Ökológiai célterület (EFA) A gazdálkodók 90 százalékának költségnövekedést vagy bevételkiesést okoz Javasoljuk 10 hektárra emelni az alsó határt A zöld komponens az egész reform legkomplikáltabb, legproblémásabb eleme, de egyben a politikailag (bizottsági, EU-s szempontból) legtámogatottabb eleme. Gyakorlatilag mind a 27 tagállam támadja az összes részletet, de mindenki tisztába van vele, hogy valamilyen fajta zöldítés elkerülhetetlen, és erre az I. pilléres forrásoknak a 30%-át fel fogják használni. Tehát még egyszer a zöldítés kötelező a gazdálkodókra vonatkozóan is, a bizottsági dokumentumok alapján, akik nem felel meg, az nem csak a 80€-t veszíthet, hanem ennek kétszeresét, vagyis hektáronként 160€ lesz a szankció (a 140+80=220 euróból). A három feltétel 1) szántóföldi növénytermelés diverzifikációja a jelenlegi szabályok szerint 35 ezer gazdálkodónak gondot okozna, ezért szükséges szűkíteni a kört, akire vonatkozna, ezért emelnénk 10 hektárra a határt. 2) állandó legelő területek megtartása, elvileg nem probléma, gyakorlatilag a végrehajtás szempontjából egy kis gond, hogy eddig ezt mi (az MVH) csak országos szinten kezeltük nem gazdálkodó szintjén. 3) a legproblémásabb feltétel a 7%-os ökológiai célterület (EFA) kialakítása, a gazdálkodók 90%-ának bevétel kiesést vagy költségnövekedést okoz, ezért szeretnénk a szabályt megváltoztatni, a 2014-ben EFA területek megtartására és/vagy a részben (vagy teljesen) regionális értelmezésre. Emellett érdemes megemlíteni, hogy szükséges a két pillér fogalmainak az összehangolása, amit mi úgy tudnánk elképzelni, hogy aki megfelel az AKG követelményeinek, azt tekintsük úgy, hogy megfelel a greening követelményeinek, ahogy egyébként ezt tesszük az öko/biotermelők esetén. Javasoljuk a kötelező 7% helyett a már meglévő EFA területek megtartását, vagy a feltételt nem (csak) a gazdálkodók szintjén teljesíteni Forrás: AKI APKO, 2012

Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása Magyarországon számításaink szerint 65 euró/hektár lesz a támogatás, de maximum 25 hektárig és csak a tevékenység első 5 évében A potenciális igénylők száma (kor és birtokméret alapján) 9500 fő A potenciális igénylők 24 százaléka több mint 25 hektárt művel meg A 25 hektáros korlát miatt csak 135 ezer hektár támogatható (235 ezer hektár helyett) Az I. pilléres forrásnak mindössze 0,7 százaléka (9 millió euró) Javasoljuk, hogy 40 éves kor alatt mindenki jogosult legyen A fiatal gazdák I. pilléres kiegészítő támogatása nem nagy tétel, bár eddig ennyi sem volt. Az elöregedés az európai mezőgazdaság egyik legjelentősebb problémája, sajnos ez a rendelkezés nem fogja megoldani gondot, de ésszerű módosításokat követően segíthetne a helyzet javításában. A legnagyobb problémánk, hogy ne csak a tevékenység első 5 évében adják a támogatást, hanem minden 40 év alattinak. Nekünk itt Magyarországon még probléma a támogatás felső mérethatára, és tekintettel hogy a fiatal gazdáink negyede több mint 25 hektáron gazdálkodik, szeretnénk ezt a felsőhatárt 100 hektárra emelni, még így is bőven a 2%-os korlát alatt maradnánk. Javasoljuk a felsőkorlát 100 hektárra történő emelését, mert még így is csak az I. pilléres források 1 százalékára lenne szükség, pedig a rendelettervezet 2 százalékot engedélyez Forrás: AKI APKO, 2012

Termeléshez kapcsolt támogatások (VCS) Magyarország I. pilléres forrásainak legfeljebb 10 százalékáig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthat (130 millió euró) meghatározott ágazatokban Kérődző ágaztok támogatása: kb. 110 millió euró A termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják, vagyis kulcskérdés, hogy mekkora állománnyal vagy termeléssel rendelkezik majd egy-egy gazdaság 2014 elején Kik nem kaphatnak: Sertéstartók Baromfitartók Dohánytermelők Magyarország régi kívánsága teljesült azzal, hogy megjelent a termeléshez kötött támogatások lehetősége a következő tervezési időszakra vonatkozóan. A rendelettervezet nevesíti, hogy mely ágazatok részesülhetnek ilyen jellegű támogatásokban, a sertés, a baromfi és a dohány NEM. Számításaink szerint mintegy 110m €-ból megoldható a kérődző ágazatok támogatása, a tej kivételével ez még összegében magasabb támogatást is jelent mint jelenleg, de szigorúan termeléshez kötve, vagyis nem 2007. vagy 2011. évi bázison. FONTOS, hogy a támogatás nem szolgálhatja a termelés növekedését, vagyis növelhetjük a kibocsátásunkat 2015-ben vagy az után, de támogatást már nem fizethetünk rá, ezért kulcskérdés kinek mennyi támogatható állata, termelése lesz 2014-ben. Forrás: AKI APKO, 2012

Kisgazdaságok átalánytámogatása Magyarországon számításaink szerint 1000 euró/ kedvezményezett lesz a támogatás összege 70 ezer gazdálkodó választja az SFS-t Összesen 70 millió euró, ami az I. pilléres forrás 5,3 százaléka, a jogosult földterület 3 százaléka 33 millió euróval több mintha a normál rendszerben igényelnék a támogatás Csak egyszeri bejelentkezési lehetőség 2014. október 15-én, ezért kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatás 100-110 ezer gazdálkodó marad a normál rendszerben 2,5 százalékos átcsoportosítás A szabályozásnak ez az új eleme, a kisgazdaságok támogatási rendszere, a 27 EU tagállamból Magyarországon okozza az egyik leglátványosabb változást. Számításaink szerint a gazdálkodók 39%-a belép az SFS-be, de reálisan nézve elképzelhető, hogy még ennél is többen fognak így dönteni. Egyértelműen el fog különölni a professzionális mezőgazdasági árutermelés, a nem professzionálistól. A bizottság soha nem fogja bevallani, de valószínűleg ez is volt a cél. A jövőben lesz egy a profikra szabott, a versenyképességet és hatékonyságot javító KAP az árutermelő gazdálkodóknak, és hogy ne legyen túl nagy társadalmi feszültség adnak egy ilyen elegáns és bőkezű menekülő útvonalat azoknak, akik nem képesek ebbe a rendszerbe beilleszkedni. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy reálisan a gazdálkodó (ha nem rendelkezik kérődző állatokkal) 5 hektár alatt szinte biztos, hogy az SFS-t fogja választani, így évi 1000 euró támogatáshoz juthat, amelyet még akkor is megkap, ha gazdaságát valaki olyannak adja el, aki a normál rendszerben gazdálkodik. Egyébként maga az SFS jogosultság nem eladható, csak örökölhető. Vissza lehet lépni a normál rendszerbe bármikor, de az SFS-be belépni csak egyszer, 2014-ben lehet, és csak olyanoknak, akik 2011-ben SAPS jogosultak voltak (hogy ne darabolják szét a birtokokat egy hektáros üzemekre). Forrás: AKI APKO, 2012

Kifizetések maximalizálása (capping) A támogatás elvonás számítása + Összes közvetlen támogatás - Zöld komponens összege levonva - Bérek és azok adó-, járulék terhei levonva = Az ezután megmaradó összeget érinti a támogatás elvonás Elvonás mértéke 150 ezer és 200 ezer euró között 20% 200 ezer és 250 ezer euró között 40% 250 ezer és 300 ezer euró között 70% 300 ezer euró felett 100% Számításaink szerint összesen maximum 209 gazdaságot érintene, 11,7 millió euró értékben Az Összeg nem veszik el, hanem átcsoportosításra kerül innovációs célokat szolgáló támogatásokra (társfinanszírozás nélkül) Hogyha a capping a jelenlegi szabályok szerint valósul meg, vagyis a teljes közvetlen támogatási összegből le lehet vonni a zöld komponens és a bérjellegű kifizetések összegét, akkor gyakorlatilag szinte semmilyen hatása nem lesz a hazai agrárium támogatására. Az elméleti számításokon túl jó néhány nagy mezőgazdasági üzemet megkerestünk, és a konkrét, valós adatok azt mutatják, hogy nem érinti a nagy üzemeket a capping, mivel jellemzően magasabb a bérköltségük (adóval és járulékkal), mint a támogatottságuk. Természetesen lehet néhány extrém eset, ahol lesz támogatás megvonás, pl. csak szántóföldi növényt termel óriási területen valaki, és alig vannak alkalmazottjai. Több tagország is ellenzi, mert úgy érzik, hogy ez csak egy újabb adminisztratív teher. Forrás: AKI APKO, 2012

Támogatás kalkulátor (www.aki.gov.hu/tamogatas) Gazdaságra szabott támogatás előrejelzés Mindössze néhány adat (pl. hektárszámok, állatlétszámok) megadása után a szoftver kiszámítja a 2013-ra és 2014-re várható támogatási összegeket. További szolgáltatások: Rövid ismertető a várható közvetlen támogatásokról Figyelmeztetések, amennyiben az adott gazdaság nem teljesíti a zöld komponens feltételeit. Az új kölcsönös megfeleltetés feltételrendszerének gazdaságra szabott ismertetése Ingyenes hírlevél a várható változásokról Személyes tanácsadás (pl. hitelkérelmekhez szükség lehet a várható támogatások alakulására)

Bemeneti adatok

Eredmények

www.aki.gov.hu/tamogatas …és még egyszer Mindez mit jelent a magyar mezőgazdaság számára, a modellezési eredményeink szerint nem túl sokat, a közgazdasági modellek azt jelzik, hogy a támogatások változásának minimális hatása van a hazai mezőgazdaságra. Azért mi, akik itt éltünk az elmúlt 10 évben Magyarországon tudjuk, hogy ez nem így van, a támogatási rendszerek változásának igenis van hatása a magyar agráriumra, mivel „sajnálatos” módon a mezőgazdasági termelőink nem mind phd-zott makróközgazdászok, és döntéseiket nem feltétlenül a tökéletes gazdasági racionalitás mentén hozzák meg, hanem mondjuk a biztosra mennek, és az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a legbiztosabb a közvetlen támogatás. Már csak ezért is, illetve azért mert jellemzően az eddigi változásokkal sem az volt a probléma, hogy a támogatások csökkennének, hanem az, hogy a termelők úgy érezték nem látják át a rendszert, a változásokat, mindezekért fontos a jelenlegi reformmal kapcsolatban a legszélesebb körű tájékoztatás, a transzparencia. Ezért az AKI a jövőben a honlapján beindít egy ingyenes szolgáltatás, ahol a mezőgazdasági termelők néhány egyszerű kérdés megválaszolását és adat megadását követően láthatják, hogy a rendelettervezetben meghatározott változások rájuk nézve mit jelentenének. Mivel már 8 éve EU tagok vagyunk, és átéltünk két reform folyamatot, így tudjuk, hogy a végül elfogadott rendelet különbözni fog a tervezettől, ezért a szolgáltatás úgy lesz teljes, hogy egy e-mail cím megadását követően mi folyamatosan – bármilyen az adott gazdálkodót érintő változás lesz – értesítjük a termelőt, hogy pontosan „képben” legyen. (utókövetés) Köszönöm a megtisztelő figyelmet!