Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935) Készítette: Vrzák László, I.A

Élete 1857. szeptember 5-én született jómódú, lengyel nemesi származású családban, Izsevszkoje faluban, Oroszországban kilencévesen skalárbetegséget kapott, szinte teljesen megsüketült tanulmányait magánúton végezte és érdeklődése a fizika és a matematika felé fordult tizenhat évesen került Moszkvába és egy saját maga által készített bádog hallókürttel járt egyetemre, ahol matematikatanári diplomát szerzett 1879-ben Borovszkba költözött és ott vállalt tanári állást ott vette el szállásadója lányát 1895-ben Kalugába költözött itt is matematikatanárként működött, ám szabadidejében gázkinetikai, repüléselméleti és szélcsatornakísérleteket végzett

fia 1902-ben öngyilkos lett 1908-ban az árvíz lerombolta a házát a cári Oroszország nem támogatta munkásságát 1918-ban a Szocialista Akadémia tagjává választották 1921-ben a légierő akadémiájának tiszteletbeli tanára lett a szovjet érában összesen 450 publikációja jelent meg 1935. szeptember 19-én halt meg Moszkvában, majd Kalugában temették el sírján az egyik gondolatának részlete áll: …az emberiség nem marad örökké a Földön…

Munkássága első munkája a gázok kinetikus elméletének megalkotása volt, ám amikor publikálni próbálta felfedezését, közölték vele, hogy Maxwell már egy évtizede felfedezte azt évtizedekkel később polgárjogot nyert, és kormányozható léghajók irányításának elveivel kezdett foglalkozni emellett a még szintén csak mérnöki agyakban létező repülőgéppel kapcsolatos kutatásait tette közzé, a világon elsőként említve egy fémvázas, egy pár szárnyon repülő szerkezet gondolatát a repülőgépekhez kapcsolódó kutatásaihoz a világon elsőként épített és alkalmazott szélcsatornát az űrhajózással kizárólag elméleti síkon foglalkozott, amely elméletet 1903-1914 között tette közzé több művében az első számottevő műve a: A világűr felfedezése reaktív eszközökkel volt

ebben írta le az első kozmikus sebesség fogalmát és kalkulálta azt hozzávetőleg 8 km/sec értékre (a pontos érték 7,92 km/sec.) levonta a következtetést, hogy ezt a sebességet a Newton harmadik törvényében megfogalmazott hatás-ellenhatás elvén működő, folyékony hajtóanyagú rakétával lehet elérni 1929-ben megjelent Kozmikus vonat c. munkájában a többlépcsős rakéta elvét is lefektette

ezt az alapvetést később világszerte használták a rakétamérnökök és ezek alapján alakultak ki A Ciolkovszkij - egyenlet: vagy ezzel egyezően      vagy ahol m0 a kezdőtömeg és m1 a végső tömeg, ve a rakéta égésvégi sebessége ezek szerint az egyenletek szerint a hordozórakéta égésvégi sebessége nem függ attól, milyen ütemben fogyott el az üzemanyag, a végső sebesség pedig az egyes lépcsők végsebességének összege ezzel világított rá a többlépcsős rakéták alkalmasságára az űrutazásban