A szociálpedagógia színterei WJLF Pedagógia BA

Pedagógiához közelítő áramlatok Joggyakorlat különbség gyermek-,ifjú- és felnőtt bűnöző között /a fiatalok büntető eljárása nevelő jellegű Egészségügy - morbiditás-mortalitás társadalmi réteghez kapcsolható - megelőzés, fiziológiai betegség-mentális betegség Szociálpolitika - tankötelezettség - gyermekkori munkavállalás szabályozása - anyák munkavállalásának szabályozása - gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek jönnek létre

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről „képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. A képzés jogosít a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére; - a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére; - a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony alkalmazására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

Szociálpedagógiai tevékenység célja A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez. A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. A szociális munka, a gondozás, a nevelés-oktatás, a szabadidő-pedagógia eszközeivel nyújt segítséget a különböző szociális helyzetű gyerekek, fiatalok részére, illetve a családnak, vagy a pedagógusoknak. Kapcsolatot tart fenn a megelőzést szolgáló állami (szociális, oktatási, egészségügyi) intézményekkel, valamint a társadalmi (szociálpolitikai, jogi, érdekérvényesítő, gyermekjóléti és –védelmi) intézményekkel. Fontos, hogy együttműködjön más szakemberekkel, például orvosokkal, pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, jogászokkal, szociális munkásokkal.

Tevékenységi színterek Egészségügyi intézmények Oktatási- nevelési intézmények Családsegítő intézmények Kultúrát szolgáló intézmények szociálpedagógus Gyermek- és ifjúságvédelem színtere/gyermek-jóléti szolgálat, gyámhivatal, gyermekvédelmi intézmények/ Civil szervezet Utca, játszótér

Tevékenységi formák Megfigyelés Vizsgálat/környezettanulmány, családlátogatás, interjú/ Gondozás, egyéni foglalkozás, probléma-megbeszélés Tanácsadás Tanulás segítése különböző formában Szabadidő szervezés, animálása Érdekképviselet Szupervízió Mentálhigiéné

Iskolai szoc.ped. kliensei /általánosságban/ 1. azok csoportok, egyének, akik nem tudják a hatékony szociális működéshez szükséges képességeket kialakítani, 2. Olyan alulprivilegizált társadalmi csoporthoz tartoznak, amely nehezíti az iskolai színtéren a mentális és szocializációs megfelelést 3. Olyan traumatikus élményeket elszenvedett vagy folyamatosan megélő tanulók, ennek ezek pszichés következményeként nem tudnak megfelelni az iskolai viselkedési és teljesítmény normáknak

Iskolai szoc.ped. kliensei /konkrétan/ Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett Vándorló családok Más nyelvi környezetből érkező tanuló H.h. cigány etnikum Elhanyagolt, durva környezetből érkező gy. Iskolakerülő, csavargó Alkohol, drogfogyasztó Teljesítmény-problémás, viselkedészavaros Bűnelkövető fiatal Terhes diáklány

Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) Feladatok: Hátrányos körülmények között élő tanulók segítése, rétegspecifikus gátlások, nehézségek leépítése a szocializáció folyamán Szerepelvárásokkal, a társ.i követelményekkel való megismertetés szociális háttértől függetlenül Személyes és továbbtanulási előrelépés elősegítése Potenciális vagy meglévő konfliktusok Iskolarendszer: zárt rendszer Iskolai szocped. önkéntes alapon vagy intézményesítve (integráltan, kooperatív formában)?

Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) Németországban széles spektrumú megoldások, kezdeményezések Kooperáció teljes elkülönülés Elemi iskolák: nincs iskolai szocped. Klasszikus szociális intézmények (napközi otthon, egész napos iskola) Középiskola: Szakmunkásképzők/szakiskolák, kisegítő: helyi kezdeményezésű civil, egyházi szervezés, ifjúsági egyesületek (tanulási- játék, házi feladat elkészítésének segítése, külf. munk.váll. gyerekei…) Szakközépiskola: ’70-es évek második felétől munkaügyi hivatal szervezésében – az ifj.munkanélk. nyomására Gimnázium: kevésbé jellemző (hh)

Tevékenységi kör sokfélesége

Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) Tevékenységi kör sokfélesége: Szünetek alatti felügyelet, helyettesítés, egyéni oktatás, korrepetálás, házi Osztálykirándulások, szünidei foglalkoztatás, vakáció hasznos eltöltése, teaház Szociális segítségnyújtás, tanácsadás, szülőkkel folytatott munka, külföldi gyerekek integrálása Tanácsadás, szupervízió, továbbképzés tanárok számára Segédtanári feladatok Iskolán kívüli ifjúsági munka Szociális jell, tevékenységek

Magyar viszonyok és iskolai szociálpedagógia Miként integrálható hazánkban? Mire fókuszáljon a szociális tevékenység a különböző hazai iskolatípusokban? Külső vagy belső szakemberként alkalmazandó az iskolai szociálpedagógus hazánkban? Készítsünk listát az iskolai szociálpedagógia előnyeiről és gátló tényezőiről!

Iskolai szervezetben vs. önálló intézményben Integrált jelenlét mellette pl: Folyamatos tevékenység az int. felelős azért, ami ott történik Szorosabb együttműködés lehetősége Szülői partnerség ellene lehet: Más szocializációs tevékenység, módszerek, stratégiák Státuszkülönbségek miatt: alárendelődne Túl bürokratikus az iskola A két csoportosulás önállósága teszi lehetővé az együttműködést! Két partner!