1.Természetismeret A szőlő

„Lesz még szőlő, lágy kenyérrel...” 2.Előszó „Lesz még szőlő, lágy kenyérrel...”

3.Használat Elejére lép Visszatérés az előző diára Kezdő dia Előző dia Következő dia Segítség Információ Utolsó dia

4.Tartalom I.Óravázlat II.Tevékenységformák 1. Motiváció 8.kép 2. Korábbi ismeretek felidézése 9.kép 3. Új ismeretek feldolgozása 10.kép 4. Részellenőrzés 21.kép 5. Összegzés 22.kép 6. Értékelés 23.kép 7. Tudáspróba 27.kép

5.1. Óravázlat 1. Tantárgy: Természetismeret 5. osztály 2. Témakör: Környezetünk élővilága 3. Téma: A szőlő Hogyan lesz a szőlőből bor? 4. Óra típusa: Új ismeretet szerző

5.2. Óravázlat 2. 5.Nevelési cél: Egészséges életmódra nevelés, szókincs bővítés (borélesztő gomba, bogyótermés) 6.Oktatási cél: A szőlőnövény részeinek megismertetése, Ok-okozati összefüggések megláttatása. 7.Módszerek: Szemléltetés, bemutatás, beszélgetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés 8.Eszközök: Szőlővessző, szőlőfürt, tankönyv, munkafüzet

6.Tevékenységfelsorolása I. Motiváció II. Korábbi ismeretek aktivizálása vagy felidézése III. Új ismeretek feldolgozása 1. Ellenőrzés IV. Összefoglalás V. Értékelés

7. Motiváció Szőlőfürt, szőlővessző bemutatása Szőlő, mazsola, must, kóstolás

8. Korábbi ismeretek felidézése Egyéni élmények elmondása a szüretről Piaci séta felidézése

9. Új ismeretek feldolgozása Hazánk területén több, mint 1000 éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. A szőlő hazánkban jóformán mindenhol megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg és tápanyagban gazdag a talaj.

10. A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A szőlőtőkéből hajtanak ki a vesszők, amelyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik.

A szőlő kacsokkal kapaszkodik. 11. A szőlő kacsokkal kapaszkodik.

12. Minden szőlőfürtön több szőlőszem van. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki.

13. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A bogyók fürtöt, azok pedig összetett fürtöt alkotnak.

14. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és tárolást.

15. Hogyan lesz a szőlőből bor? A szőlő sokféleképpen hasznosítható, legnagyobb jelentőségét mégis a bortermesztés adja. A bort elsősorban a borszőlőkből érlelik. Ezek a fajták bőven teremnek, bogyói vékony héjúak, lédúsak és sok cukor van bennük.

16. A szüret. Az érett szőlőfürtöket puttonyokba hordják a gyűjtőkádakba. Onnan a darálóba, majd a présbe kerülnek a fürtök. A szőlőszemekből kipréselt édes lé a must. A hordókba töltött must az első napokban édes, kellemes ízű, ülepedés után szép átlátszó ital, mely csakhamar csípőssé, zavarossá válik.

17. A levegőben, a talajon apró, szabad szemmel nem látható borélesztő gombák élnek. Ezek a levegőből és a szőlőszemek felületéből bekerülnek a mustba, és ott elszaporodnak. A borélesztő gombák a mustban lévő cukrot szén-dioxid képződése közben alkohollá alakítják.

18. A must erjesztése borospincékben történik. Az alkoholos erjedés során keletkező szén-dioxid a levegőnél nehezebb gáz. Így ez a gáz mindig a pince alján gyűlik össze és az ember megfulladhat benne. Mivel ez az égést nem táplálja ezért a gazdák maguk elé tartott, botra erősített égő gyertyával mennek le a pincébe. Ha a gyertya a sok szén-dioxid miatt elalszik, nem szabad tovább menni.

19. A borok íze, zamata nagyon sok tényezőtől függ. Befolyásolja a szőlő fajtája, a talaj minősége, a vidék éghajlata, a tájanként különböző borélesztő gombák, és még az egyes pincék különleges penészgombái is. Így alakulnak ki a az egyes borvidékekre jellemző jellegzetes borok. Leghíresebb magyar borok a „Tokaji aszú”, a „Villányi kék oportó”, és az „ Egri Bikavér”.

20. Figyelmeztetés Az alkohol az egészségre ártalmas! A szeszesitalok fogyasztása a gyermekek testi és szellemi fejlődésére egyaránt káros!

21.Érdekességek A világon sok tízezer szőlőfajtát termesztenek. Ezek közül a magyar Mathiász János harmincöt szőlőfajtát nemesített. Az édességek ízesítésére használt mazsola a szőlő aszalódott bogyójából készült. A szőlő termésének viaszos héja nem csak a rothadástól védi meg a szőlőszemeket, hanem a kiszáradástól is.

22. Összefoglalás: A szőlőnövény részei: gyökérzet, szőlőtőke, vesszők, levelek, fürtök (virágok, szőlőszemek) Termése: bogyótermés Szőlőfajták: Csemegeszőlő Borszőlő A szőlő kipréselt, édes leve a must. A must cukortartalmából borélesztőgombák segítségével alkohol és szén-dioxid képződik.

23.Feleletválasztós feladatok 1. Milyen környezeti adottságok kedvezők a szőlőtermesztés számára? Napfény, tápanyagban gazdag talaj Szikes talaj, száraz ság Sok csapadék, hűvös idő Melyek a bogyótermés jellemzői? Nagyon vastag héj Vékony héj Száraz gyümölcshús Milyen a must íze? Sós Keserű Édes-savanykás 4. Mi a must változásának oka? a) Borélesztő gombák a mustban lévő cukrot szén-dioxid képződése közben alkohollá alakítják b) A cukor szén-dioxidot képez c) A musthoz élesztőt adagolunk 5. Hogyan védekeznek a borpincékben a szén-dioxid mérgezés ellen? a) Gyertyával b) Elemlámpával c) Napelemes bányalámpával Megoldások: Helyes válaszonként 3 pont 1-a 2-b 3-c 4-a 5-a

24.Párosításos teszt A növény része 1. Csemegeszőlő Must 2. Alkohol 3. Kacs 4. Édes lé A növény része Must Szőlőfajta Egészségre ártalmas Megoldás: Helyes válaszonként 2pont 1-c 2-d 3-a 4-b

25.Eldöntendő kérdéssor 1. A szőlő jól tűri a szárazságot. 2. A bogyók fürtöt, azok pedig összetett fürtöt alkotnak. 3. A borból must lesz. 4. A sok szén-dioxid miatt a gyertya a pincében elalszik. Megoldás: Helyes válaszonként 2pont 1-igaz 2-igaz 3-hamis 4-igaz

26.Értékelés, javító kulcs 31-27 pontig: Gratulálok, tudásod kiváló 26-20 pontig: Teljesítményed jó 19-15 pontig: Közepesen teljesítettél, pótold a hiányosságokat 14-10 pontig: ismereteid nem elég alaposak, ismételd át az anyagot 9-0 pontig: Tudásod nem éri le a megfelelő szintet, javaslom ismételd át az anyagot akár többször is

27.Irodalmi források Dr. Halász Tibor Jámbor Gyuláné Vízvári Albertné: Természetismeret Mozaik Oktatási Stúdió – Szeged, 2000

28.Egyéb közölni való A témával kapcsolatban a www.mozaik.info.hu – n szerezhető információ.