Szövegtan Áttekintő vázlat

1. A szöveg természete 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói

1.1 A szöveg fogalma a nyelvhasználat eszköze, lehet írásbeli és szóbeli a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége a mondatnál magasabb nyelvi egység, mondatok/megnyilatkozások összefüggő láncolata terjedelme: egyetlen mondattól egészen a regényig terjedhet beszédhelyzetben (szituáció) vagy szövegkörnyezetben (kontextus) értelmezhető

1.2 A szöveg sajátosságai folyamatosság, részekre tagoltság tartalom szempontjából teljesség, formai szempontból kerekség, lezártság jellemzi dinamizmus pragmatikai, jelentésbeli, grammatikai, szerkezeti összekapcsoltság nyelvi és nem nyelvi összetevők is építik

1.3 Szövegmondat, rendszermondat Az írott és a beszélt szöveg közlési alapegysége. A mondatkezdő nagybetűtől a lezáró írásjelig tart. (Beszédben szünettől szünetig.) A szövegegészből kiragadva általában elveszíti eredeti jelentéstartalmát, jelentéséhez hozzájárul a szövegösszefüggés és a beszédhelyzet. Rendszer-mondat A nyelvi rendszerben önállóan is létrehozható mondat. Önmagában is jelentéstani egységet alkot.

1.4 Szöveg a közlésfolyamatban A szöveg megformálását a közlésfolyamat valamennyi tényezője befolyásolja (adó, vevő, csatorna, kód stb.) Modern szövegnyelvészet szerint 6 nem nyelvi kommunikációs tényező játszik szerepet a szöveg létrehozásában és befogadásában: Beszédhelyzet (szituáció) Szövegkörnyezet (kontextus) Cselekvés Tudás (sémák, forgatókönyvek, tudáskeret) Interakció Norma (pl. köszönés)

1.5 A szöveg funkciói tájékoztató érzelemkifejező felszólító, felhívó kapcsolatfenntartó értelmező, metanyelvi esztétikai, poétikai

2. Szövegtípusok 2.1 A szövegfunkció szerint 2.2 A kapcsolat módja szerint 2.3 kommunikációs terek szerint 2.4 A szövegalkotás módja szerint

2.1 A szövegfunkció szerint ismeretközlő, érzelemkifejező, felszólító, felhívó, kapcsolatteremtő, metanyelvi, poétikai elbeszélő, leíró, érvelő szövegek

2.2 A kapcsolat módja szerint szóbeli írásbeli csatorna vokális és vizuális vizuális függőség szituációfüggő (hely, idő) kevésbé szituációfüggő kód totális kód (természetes) korlátozott (mesterséges) szókészlet spontán (igénytelenebb) tudatosabb, igényesebb mondatszerkesztés egyszerűbb, hiányos (.?!) kifejtett, szerkesztett (.) szövegszerkesztés laza (szünetek stb.) tudatos, tervezett, kötött előkészítettség gyors gondolkodás van idő gondolkodásra normativitás nyelvi illemszabályokhoz kevésbé igazodik nyelvi illemszabályok szigorúbbak visszacsatolás általában azonnali korlátozott, késleltetett nyelven kívüli kifejezőeszközök szövegfonetikai és non-verbális központozás enged rájuk következtetni

2.3 Kommunikációs terek szerint magánéleti iskolai közéleti tudományos publicisztikai szépirodalmi

2.4 A szövegalkotás módja szerint tervezett spontán

3. A szövegtan tudománya 3.1 Történeti előzmények 3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok 3.3 Szövegtan részterületei

3.1 Történeti előzmények ókori retorikák, poétikák, szövegmagyarázatok, nyelvtanok középkori fogalmazástanok, Biblia-magyarázatok újabb kori grammatikák, irodalomtudomány, stilisztika

3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok filológia stilisztika irodalomelmélet kommunikációelmélet szemiotika retorika szociolingvisztika

3.3 A szövegtan részterültei szövegelmélet szövegtipológia szövegpragmatika szövegszemantika szöveggrammatika szövegfonetika alkalmazott szövegtan

4. A szöveg a közlésben 4.1 A szövegalkotást és -befogadást meghatározó tényezők

4.1 A szövegalkotást, –befogadást meghat. tényezők szövegalkotó és befogadó szöveg témája szöveg típusa szöveghasználati szabályok szöveg kommunikációs funkciója tudáskeret valóság beszédhelyzet kapcsolat módja szövegalkotó és -befogadó között szöveg jelrendszere

5. A szöveg szerkezete 6.1 Szerkezeti egységek 6.2 Szerkezeti típusok

Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

5.1 Szerkezeti egységek Mikroszerkezet mondat (tételmondat), mondattömb, bekezdés, Makroszerkezet bevezetés, tárgyalás, befejezés, fejezet fókuszmondat (az egész szöveg leglényegesebb gondolata) (verssor, versszak) (jelenet, szín, felvonás)

Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

6. A szövegösszefüggés 7.1 A szövegösszetartó erő 7.2 Utalások 7.3 Elhallgatás

Magyarul Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami Ø, mint a kabátom, még olyan sem Ø, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezső)

6.1 Szövegösszetartó erő - kohézió a szöveg egészére ható (globális) témajelölő cím az azonos valóságelemekre vonatkozó szavak (izotópia) tartalmi-logikai kapcsolat (tartalmi, időbeli, logikai) témahálózat (ismert és új közléselemek kapcsolódási rendje) a szövegegységeket összekapcsoló (lineáris) nyelvtani (grammatikai) jelentéstani (szemantikai)

Örkény István: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak keresztezéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!

A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)

A Sütő-szöveg vizsgálata – globális kohézió Izotópia – a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja (kulcsszavakat helyettesítő rokon értelmű szavak, körülírások, visszautaló névmások) Tartalmi-logikai kapcsolat – itt főleg időbeli és logikai, főleg ok-okozati összefüggés Cím – témát jelöl meg

6.1.1 Grammatikai kapcsolóelemek névmások határozószók kötőszók hiányos mondat egyeztetetés szórend, mondatrend névelőhasználat utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel (visszautalás, előreutalás, beszédhelyzetre utalás) új közléselem és ismert rész (téma-réma)

6.1.2 Szemantikai kapcsolóelemek Kulcsszavak ismétlése Rokon értelmű szavak Körülírás Fölérendelt fogalmak Metaforikus megnevezések Téma-réma

Téma – réma (1) A téma a mondat hangsúlytalan vagy gyenge hangsúlyú kezdő szakasza. Főhangsúlyos a mondatban a réma. Lineáris témafejlődés Fejlődés visszatérő témával Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

Téma – réma (2) Lineáris témafejlődés: Fejlődés visszatérő témával Az első mondat rémájából a második mondat témája lesz. Házunk mellett iskola van. Ez az iskola általános iskola. Fejlődés visszatérő témával Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

Téma – réma (3) Lineáris témafejlődés: Fejlődés visszatérő témával: A téma egy darabig nem változik, de mindig újabb és újabb rémák kapcsolódnak hozzá. Barátunk brokkolis szendvicset uzsonnázik, nem szereti viszont a sonkát hozzá. Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái

Téma – réma (4) Lineáris témafejlődés Fejlődés visszatérő témával Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái Az angol reneszánsz legismertebb drámaírója. Színészként kezdi pályáját. Később színháztulajdonossá válván, visszavonultan él. A szövegrész Shakespeare-ről szól, ő a főtéma, ebből vezethető le, hogy mikor és miként élt. Ez a típus tudományos szövegekben nagyon gyakori.

Téma – réma (5) Lineáris témafejlődés Fejlődés visszatérő témával Egy főtémából levezethetők az egyes mondatok témái Az előző mondat rémája több témára bomlik, és ezekhez új rémák kapcsolódnak: Háromféle gyógyteát vettem. Az egyik, a galagonya, a szívműködést szabályozza. A másik, a citromfű, nyugtat, frissít. A harmadik, a fagyöngy, a vérnyomást szabályozza. Témafejlődés ugrással – a szövegösszefüggésből pótolható a hiány: Elek gombapörköltet evett. Végül a kórházban kötött ki.

A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)

A Sütő-szöveg vizsgálata – lineáris kohézió Jelentésbeli Ismétlés (szavakat, szavaim) Körülírás (róttam a sorokat) Metaforikus elnevezés (szavakat eprésztem) Téma-réma (réma: 1. mondat, téma: a betűvetésre visszautaló kifejezések) Grammatikai Névmásítás Igei személyragok, egyeztető toldalékok

6.2 Utalások anafora (visszautalás a szövegben) katafora (előreutalás a szövegben) deixis (beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegből)

6.3 Elhallgatás Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, - s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová ... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündér- léptü leányok a háboru hallgatag évei közben.