Butadién&izoprén C4H6 C5H8.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
A gumigyártás.
Az ammónia 8. osztály.
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Az arany Az arany a termeszetben elemi allapotban elofordulo, a tortenelem kezdetei ota ismert, jellegzetesen sarga nemesfem, a periodusos rendszer 79.
Az anyag és tulajdonságai
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
AZ OXIGÉN (oxygenium, oxygen, kiseonik, кислород)
AMINOSZÁRMAZÉKOK FELHASZNÁLÁSA. Monoaminok A mono-, di-, trimetilamin és az etilamin vízben oldódó, ammónia szagú, gázhalmazállapotú vegyületek A mono-,
SO2.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Szervetlen kémia Hidrogén
HIDROGÉN-KLORID.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
Ammónia.
phosphorum = „fényhordozó”
A fölgáz és a kőolaj.
Műanyagok feldolgozása
A HIDROGÉN.
Széncsoport elemei.
ARÉNEK. gr. aroma = fűszer, illat gyűrűs szénhidrogének, jellegzetes szaguk van, stabil vegyületek, a sűrűségük kisebb a víz sűrűségénél, a kőolajból.
Viasz és Gyümölcs észter
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem
Több kettőskötést tartalmazó szénhidrogének
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
A kénsav és sói 8. osztály.
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Kőolaj és földgáz Oroszi eszter 10.b.
Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Aromás szénhidrogének
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Tulajdonságai: színtelen gáz, kellemetlen szagú vízben jól oldódik, polimerizálódik, mérgező! rákkeltő hatású, metanol lebomlásakor is ez mérgez oldata.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A FASZÉN ELŐÁLLÍTÁSA ÉS TULAJDONSÁGAI Dr. Böddiné dr. Schróth Ágnes.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
A nitrogén és vegyületei
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
A nitrogén és vegyületei
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

Butadién&izoprén C4H6 C5H8

Butadién

Tulajdonságai: -Szobahőmérsékleten színtelen gáz. -Könnyen  polimerizálódik. -A természetben nem fordul elő. -Felhasználása: polibutadién (műkaucsuk, műgumi) előállítására. -olvadáspontja: -109°C, forráspontja: -4°C Színtelen, jellegzetes szagú, tűzveszélyes, mérgező gáz. Rendszerint cseppfolyósítva szállítják.

Felhasználása polibutadién (műkaucsuk, műgumi) előállítására. A műszaki gumicikkeket gyártó feldolgozók ezt a keveréktípust használják az egyik legnagyobb mennyiségben. A keverékekből készült vulkanizátumok kopásállósága jobb, mint az NR keverékeké, kialakíthatók a –40-45 Co -ig, valamint a + 130 Co -ig használható típusok, valamint a kaucsuk helyes megválasztásával a jó olaj- és üzemanyag-állósággal rendelkező típusok.

Reakciói:  - katalitikus hidrogénezés - halogénaddíció (reakció klórral, brómmal)  - hidrogén-halogenidek (pl. hidrogén-klorid, hidrogén-bromid) és analóg vegyületek (pl. hidrogén-cianid, víz) addíciója  - polimerizáció  - oxigénnel reagálva elég

Izoprén

Tulajdonságai: Olyan folyadék, amely a természetes gumi monomerének tekinthető. Olvadáspontja -146°C Forráspontja 34°C. Sűrűsége 0,7 g/cm3 Levegővel 1,5 - 8,9% közötti koncentrációban robbanóképes elegyet alkot., ekkor poliizoprénné alakul át. Színtelen, jellegzetes szagú, rendkívül illékony folyadék. Tűz- és robbanásveszélyes, mérgező.

Felhasználása: Az izoprén alapanyagként szolgál polimerek gyártásához. Polimerizációjával műkaucsuk állítható elő, ennek szerkezete és tulajdonságai a természetes kaucsukéhoz hasonlóak.  Szintetikus gumi előállítására. A gumigyártás alapműveletei (Alapanyagok) Keverékkészítés Itatás Kenés Kalanderezés Extrudálás Felépítés Vulkanizálás Fröccsöntés Előfordulás:Számos, nagy biológiai jelentőségű vegyület szerkezete az izoprénre vezethető vissza. Ezek közé tartoznak az illóolajokban található terpének, a szteroidok, a karotinoidok, az A-vitamin. A klorofill illetve a tokoferol felépítésében részt vevő alkoholnak, a fitolnak is az izoprénre vezethető vissza a szerkezete. Ezek a vegyületek nem közvetlenül izoprénből épülnek fel, hanem izopentenil-pirofoszfátból történik a bioszintézisük.

Reakciói: - katalitikus hidrogénezés - halogénaddíció (reakció klórral, brómmal)  - hidrogén-halogenidek (pl. hidrogén-klorid, hidrogén-bromid) és analóg vegyületek (pl. hidrogén-cianid, víz) addíciója  - polimerizáció  - oxigénnel reagálva elég