c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat

A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja Az Amarna kor után uralkodó, jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír

A sír előtere

A fáraó lelkének képmása

A „kincstár” (Carter)

Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak

Kanópusz-edények

Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.

A trónus támlájának képe A fiatal uralkodó és hitvese Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de még érződik az amarnai kor hatása Érdekes a jobb kézfej ábrázolása

Aranyozott fa „szentély-szekrény”

A kőszarkofág

A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág

A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek

Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.

Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással

Tutenhamon múmiája

2. Templomok

a/ Szerkesztés módja Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől Egy főtengely szervezi az épületegyüttest – a „bárka útja” A tengely irányában a templom bővíthető volt, az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették

b/ Részei: belső szentély („isten háza”) áldozati asztal terme bárkaterem hüposztil csarnok udvar pülón

Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”) Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alaprajzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális kapuépítmény

Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is

Hüposztil csarnok Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt – a bazilikális tér előzménye

Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa

Bimbófejezetes papiruszoszlopok

A felületek színesek voltak, „szent vésetek”, hieroglifák díszítették

c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye A belső szentélyben volt az isten szobra, ide csak a papság léphetett be A hívők az udvaron gyülekeztek, ide hozták ki ünnepekkor bárkán az isten szobrát

Az isten szobrot bárkára emelve cipelik a körmeneteken, az egyiptomi élet minden mozzanata a hajókhoz, a Nílushoz kötődik

Óegyiptomi hajó modellje

d/ példák: a legnagyobb templomok az ókori Thébában épültek Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja, ez volt a főváros az Újbirodalom idején Itt épült a két legnagyobb Ámon-templom, mai nevükön Karnak és Luxor

Luxor

A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze

A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek* magasodnak

*Obeliszk (görög: „nyárs” szóból) Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje gúla formájúra csiszolt és aranyozott A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum

Karnaki Ámon-Ré templom, Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe

Alaprajza

Rekonstrukciója

A karnaki Ámon-templomkörzet a Középbirodalom korától épülő óriási templomkomplexum, uralkodók sora építi egészen a kései korig

Karnak 1. pülónja

Karnaki templom udvarának részlete

A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója

A karnaki templom hüposztil csarnoka az egyiptomi építészet legnagyobb belső tere volt

Éjszakai látkép Karnakról a Szent Tóval

II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.

Ramszesz naptemploma mellett áll feleségének, Nefertarinak Hathor temploma

A sziklatemplom Messze délen, a Nílus sziklákkal övezett szűk völgyében nem volt hely nagy épületek építéséhez, a templom tereit kivésték a hegy gyomrából A templomnak nincs tömege, csak belsőtere

A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi

A 20 méternél magasabb szobrok

Naptemplom sajátos tájolással Napéjegyenlőség idején a felkelő nap sugarai bevilágítanak egészen a belső szentélyig

Termei a szabadon álló templomok beosztására emlékeztetnek: 1 pülón , 2 udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső szentély

Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik

A falakon Ramszeszt dicsőítő képek láthatóak

Az asszuáni gát építésekor (XX. sz Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették

III. Az ókori Egyiptom szobrászata

1. A szobrászat jellemzői Főleg a halotti kultuszt szolgálja, sírkamrákban, a lélek túlvilági életének egyik biztosítéka (ahogy a mumifikálásnak is ez a célja) A fáraók megistenülését hirdetik

Ünnepélyes időtlenség Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak (frontális* elrendezés) Mereven szimmetrikusak Körvonaluk zárt, őrzi a kőtömb tömörségét

*Frontalitás (a latin frons: „homlok” szóból) – emelkedettség, nyugalom Az orr, a mellcsont és a köldök egy függőleges vonalra esik – a mozdulatlanság érzetét kelti a végtagok helyzetétől függetlenü

A felületük festett A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved idealizálás Feliratok hirdetik a személyazonosságát

A végtelenbe néznek, az öröklétet sugallják, a halhatatlanságért készültek architektónikus felépítés

2. Példák: a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred Festett mészkő Realisztikus részletek: kövérkés test Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem

b/ „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom, i. e. 3. évezred Kaaper főpap egykor festett fa szobra Az álló szobrokra jellemző kilépő ballábbal

Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sőt néha a személyes jegyek karikatúraszerű túlzása lép Ehnaton fáraó szobrai

c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz. A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja Festett mészkő Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)

Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben

IV. Az egyiptomi síkművészet A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)

1. Az egyiptomi dombormű Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb Jellemző a „koilanaglüphosz” – a dombormű legmagasabb pontja egybeesik az alapsíkjával

2. Az egyiptomi festészet Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele

3. A síkművészet témái Az istenek világa és a halotti kultusz A fáraó dicsőítése Az elhunyt előkelő életének bemutatása – ily módon, az élet legkülönbözőbb területei (mulatságok, gyász, harc, vadászat, munka stb.)

4. A síkművészet nyelvezete

a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez

b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak

Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet

c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)

d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti

e/ Legnagyobb felületek törvénye A síkművészetet mindvégig szigorú ábrázolási hagyomány köti, csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el néha tőle A dolgokat mindig a rá legjellemzőbb nézetből mutatják, ez sajátos emberábrázolást eredményez

Sajátos emberábrázolás A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat: a fej oldalról, a szem elölről, a vállak szemből, a csípő és a végtagok oldalról látszanak

Halastó, thébai sír, Újbirodalom, i. e. 1400 k. Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb felületek törvényének egy thébai sír falán látható

Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és siratóasszonyok

f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák

Hieroglifa („szent véset”) Dekoratív (díszítő) értéke fokozza a síkművészeti alkotások hatását Kialakul a papok egyszerűbb (hieratikus), és a gazdasági élet folyóírásszerű (demotikus) változata

Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével

6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e 6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Sajátos sűrítés az elbeszélésben: szárnyasok és víziállatok sokasága, ahogy a valóságban az nem fordul elő

b/ Ehnaton fáraó családjával, Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz. A fő ábrázolási hagyományok ebben a korszakban is megmaradnak A korra jellemző elemek: Aton a napkorong, a túlzott egyénítés, a bensőséges családi szeretet ábrázolása

c/ Medumi ludak, Óbirodalom, i. e. 3. ée.