Egyetemi technológia-transzfer és spin-off cégek: tipológia egy innováció-politikai megközelítéshez Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek és technológia-transzfer a magyar egyetemeken 2012. december 12.

Vázlat Az akadémiai spin-off cégek … …előtérbe kerülése …helye az innováció-politikában …egyetemre és helyi gazdaságra gyakorolt hatása …tech-transzfer folyamata …TIPIZÁLÁSA

1. A spin-off szemlélet erősödése Ipari forradalom – Egyetemek kutató szerepe – Egyetem-ipar kapcsolatok USA gyakorlat – hidegháború fegyverkezési projektjei; elitegyetemek közfinanszírozású kutatásai (MIT) Bayh-Dole szabályozás átvétele a fejlett országokban

2. Akadémiai spin-off: az innovációpolitika célcsoportja Alapinfrastruktúra és innováció-ösztönzők Projet-alapú innováció-támogatás Hitelgarancia Üzleti angyalok Magvető tőke Adómentesség Innovációs hálózatok Inkubátorok, tudományos parkok Közfin. kutatóhelyek szabályzatai Nem innovatív KKV-k Innovatív KKV-k Technológiai KKV-k Akadémiai spin-off Finanszírozás Egyéb Forrás: OECD, 2010, 269. o.

3. A spin-off cégek hatása az egyetemre Az egyetemen létrejött szellemi termékek hasznosulnak, bevételt termelnek Az egyetem vállalkozási attitűdje javul

3. Az akadémiai spin-off cégek hatása a régióra Közvetlen A spin-off cégek high-tech vállalkozások magas fizetéssel és vállalkozói kedvvel. Globális technológiai- és piaci tudást kötnek össze finanszírozási és marketing hálózatokkal. A spin-off cégek szoros kapcsolatot tartanak fenn a származási egyetemekkel (technológia-transzfer, foglalkoztatás, közös kutatás stb.) Közvetett A spin-off vállalkozási ismeretei a régió más vállalkozásaiba is átáramolhat. A spin-off technológiai tudása más vállalkozásokba is túlcsordulhat, technológiai klaszter alapja lehet. A spin-off cégek a vállalkozási szolgáltatások és infrastruktúra széles frissítését igénylik Forrás: Benneworth és Charles, 2005

Értékelések - probléma A Bayh-Dole szabályozás egyértelműen az elitegyetemeknek kedvezett. A publikációs teljesítményre negatívan hatott. Jóval nagyobb arányú a licencia típusú technológia-transzfer, mint a spin-off alapítás. A kormányzati közvetlen támogatás eltűnésével a spin-off cégek számának növekedése eltűnik. (Mustar and Wright, 2010)

4. Spin-off cégek az egyetemi tech-transzferben Találmány-bejelentés Szabadalmazhatósági vizsgálat és piacelemzés Elutasítás Szabadalmi ügyvitel Szellemi tulajdon marketingje Licensz-szerződés és bevétel Szponzorált spin-off cégalapítás Kutatói szabadalmaztatás Nem szponzorált spin-off cégalapítás

4. Spin-off vs. Licencia az egyetem-vállalat tudástranszferben Dokumentált és termékben testesülő tudás Szocializált tudás Egyetem Vállalkozás Közös K+F projektek Szabadalmak, licencek Kutatók mobilitása Tapasztalati tudás Spin-off

5. Spin-off tipizálás Pirnay et al (2003) Technológiai spin-off vs. Tanácsadói spin-off Bathelt et al (2010) K+F csak az egyetemen vagy ipari partnerrel közösen A spin-off céget szponzorálják-e vagy sem

5. Tipológia egy innováció-politikai megközelítéshez 1. Licencia Szponzorált spin-off Nem szponzorált EGYETEM FELADATA szabadalmaztatás igen független marketing tárgya szellemi tulajdon a spin-off termékei és szolgáltatásai a kutató sikere vállalkozás-alapítás nem GAZDASÁG-FEJLESZTÉS stratégiai cél licensz-bevétel növekedése vállalat növekedése, munkahelyteremtés egyetemre gyakorolt hatás K+F tevékenység ösztönzése üzleti gyakorlat ipar-közeli K+F vállalkozói kultúra terjedése helyi gazdaságra való hatás közvetett módon: az egyetem bevételein keresztül közvetlen módon: új munkahelyek, szolgáltatások ösztönző eszközök egyetemi K+F források szabadalmi szabályzat techtranszfer alapok techtranszfer alapok, adókedvezmények magvető tőkealapok

5. Tipológia egy innováció-politikai megközelítéshez 1. Licencia Szponzorált spin-off Nem szponzorált FINAN-SZÍROZÁS közfinanszírozás mértéke közepes magas alacsony közfinanszírozás célja K+F, szabadalmaztatás egyetemi K+F, szabadalmaztatás, vállalatalapítás, spin-off K+F K+F magántőke megjelenése licenszbevételek vállalati befektetők tulajdonosi tőke vállalati befektetők kockázatok alacsony bevételek alacsony szabadalomszám a spin-off nem vonz befektetőt, szervezeti kockázatok, a szolgáltatások piaci kockázata a K+F tevékenység kikerül az egyetemről TUDÁS-TRANSZFER formája kodifikált kodifikált, beágyazott beágyazott módja szellemi tulajdonjog szellemi tulajdonjog, kutatók mobilitása szintje intézmények helytől független egyének, intézmények inkább helyfüggő egyének inkább helyfüggő

Konklúzió Közvetett ösztönzők vs. Piaci finanszírozás Egyetemi K+F vs. Vállalkozói attitűd Stabil, kiszámítható környezet vs. Kreativitás

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. blengyel@ibs-b. hu http://blengyel