1 2007. november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Európai Unió támogatási alapjai, a as időszak újdonságai.
Advertisements

„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
2010. január 12-ére meghirdetett sztrájk alatt tervezett forgalomlebonyolítás.
KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK A FŐVÁROS ÉS A RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSÉBEN
A térségi vasutak, az élhető vidék október 27. A térségi vasutak, az élhető vidék – október 27. Közlekedési szövetségek alakítása, lehet ő.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
INTEGRÁLT ÖSSZKÖZLEKEDÉSI MODELL
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
„ Nyílt Pályán – Nemzeti Vasúti Kerekasztal” HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés szeptember 15. Orosz Balázs.
Egy esély a felzárkózásra: Magyarország mint Európa egyik logisztikai központja Chikán Attila A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Logisztikai,
1 A BKV Zrt. tarifakoncepció javaslata A BKV különböző időtávú vállalati stratégiai céljainak áttekintése Optimalizált működési hatékonyság.
BGE SZAKMAI FÓRUM 2012 DECEMBER 5. TÖMEGKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK TÖMEGKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Keszthelyi Péter.
0 Budapest, december 8. Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten Nyitórendezvény Előadó: Nemecz Gábor Szakigazgató Beruházási.
Tóthné Temesi Kinga Szombathely,
Integrált Ütemes Menetrend a Budaörsi kistérségben
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA
A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Mogyorósi Bettina. Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása,
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
A városi tömegközlekedés III.
Városi tömegközlekedés
Közforgalmú közlekedés szervezése 1.
Innovatív elképzelések Győr közösségi közlekedésének fejlesztésére
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Magyar Controlling Egyesület Szombathely, október Keringer Zsolt MCE Konferencia 2008 A controlling gyakorlata ASP alapú közigazgatás lehetőségei.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Ongjerth Richárd Budapesten Deficitek és jó példák tíz percben Kommunális szolgáltatási esélyegyenlőség.
Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
A DUNA STRATÉGIA AGRÁRLOGISZTIKAI TEENDŐI Fórum november 18. Gyertyán Katalin, KözOP IH Közlekedéslogisztikai fejlesztési lehetőségek a KözOP-ban.
Nagykanizsa és Térsége TISZK Szakképzés – szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
Behajtási díj Budapesten? Közlekedésszabályozás az élhetőbb városért
MÁV - elővárosi vasutak: vonattal a városba
Az előadás tartalma módválasztás
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
BKV ZRt. – Fődiszpécseri és Zavarelhárító Szolgálat
Közl_kvéd071 Az EU közlekedéspolitikája Az EU közlekedéspolitikája.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Az önkormányzati cégek és önkormányzat közötti szerződéses kapcsolatok vizsgálata és az önkormányzati feladatellátást szabályozó külső szerződések rendszere.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
A magyar vasúti közlekedés jövőképe Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Budapest,
PÉCS VÁROS AUTÓBUSZOS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK MEGÚJÍTÁSA Tüke Busz Zrt november 6.
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia április 20. – drivingcamp Hungary (Zsámbék) BFTK BánTeodóra, ügyvezető igazgató Budapest, 2016.
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Az Erős Magyarország egészségügyi programja Megújulás és megőrzés az egészségügyi szektorban.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten
Magyar Útügyi Társaság
Hozzászóló: Takács Miklós (FŐMTERV Zrt.) Budapest, október 21.
A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas-tájékoztatási, jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszer (HKIR.
Társaságunk együttműködik a Volánbusz Zrt-vel és a MÁV Start Zrt-vel
Előadás másolata:

november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság

2 A BKV különböző időtávú vállalati stratégiai céljainak áttekintése Optimalizált működési hatékonyság Fenntartható működési modell és finanszírozási igény Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés 2007 az átalakulás éve: A BKV működési hatékonyságának javítása Az operatív működés racionalizálásának elindítása (például a szervezet átalakításával, a létszám racionalizálásával, beszerzési és logisztikai folyamatok átalakítása, bevételek növelése az ellenőrzés szigorításával) a stabilizáció évei: Hosszú távú működési peremfeltételek optimalizálása A tulajdonos és a felhasználók által elvárt szolgáltatási színvonal és az ebből következő működési modell finanszírozási igényének hosszú távon is elfogadható és fenntartható módon történő kialakítása az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés kialakítása A BKV betöltendő szerepének meghatározása és működési modelljének finomhangolása a regionális közösségi közlekedési célok, lehetőségek és az egyéb működési peremfeltételek figyelembe vételével Vállalati stratégia céljai Forrás:BKV

3 A szolgáltatás átalakításának illeszkedése a BKV különböző időtávú stratégiai céljaihoz 2007 az átalakulás éve: Forgalomirányítás és szervezés hatékonyságának növelése Zsúfoltságkezelési Program 3. ütemének megvalósítása Kerületi hálózatok fejlesztése Forgalomirányítás működési rendjének újraszabályozása Forgalomirányítás IT támogatásának fejlesztése, elektronikus forgalmi jelentés bevezetése Rezsifutások optimalizálása a stabilizáció évei: Közlekedési hálózat felülvizsgálata EU Zöld Könyv irányelveinek érvényesítése Közlekedési jellemzők valós igényekhez történő igazítása Kötöttpályás közlekedés foko- zottabb előnyben részesítése Párhuzamosságok felülvizsgálata, korszerűbb közlekedési rendszerek kialakítása Elektronikus jegyrendszer (e-ticketing) bevezetése Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer bevezetése az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő rendszer kialakítása Szolgáltatások összehangolása, egységesítése regionális szinten Elektronikus jegyrendszer (e-ticketing) kiterjesztése, társszolgáltatók bevonása Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer kiterjesztése az agglomerációra Közössé- gi közle- kedési stratégia céljai

4 A felülvizsgálat indokai - Miért kell változtatni? A közlekedési jellemzők felülvizsgálata, valós forgalmi igényekhez történő igazítása, fejlesztése elkerülhetetlen Az Európai Unió által 2007-ben kiadott Zöld Könyv egyértelmű elvárásokat támaszt a nagyvárosok közlekedési szolgáltatói felé, amelyeknek Budapest a szolgáltatások átstrukturálásával és a kötöttpálya (Metró, HÉV, Villamos) arányának növelésével tud megfelelni A szolgáltatási teljesítmény 1996 óta lényegében azonos összkínálatot mutat, melyen belül az ágazati arányok megtartása mellett a hálózatrészek fejlesztése megtörtént, ugyanakkor az ágazati struktúra jelentősen nem módosult, a kötöttpálya átfogó fejlesztése még hátra van Mindeközben Budapest lakossága 10 év alatt több mint 200 ezer fővel, vagyis 10%-nál nagyobb mértékben csökkent. A kereslet 2000 óta szintén több mint 10%-kal csökkent, míg a kínálat (BKV által nyújtott teljesítmény férőhelykilométerben kifejezve) 2%-kal emelkedett A gazdasági növekedés és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedése miatt Budapesten is megfigyelhető - a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – a közlekedési lehetőségek közül a közösségi közlekedést választók arányának (modal split) csökkenése. A közösségi közlekedés részaránya jelenleg 55-60%. A modal split megtartása érdekében az érintettek fokozott erőfeszítése szükséges Forrás:BKV

5 Az EU 2007-ben kiadott Zöld Könyvének városi közlekedéssel kapcsolatos elvárásai EU Zöld Könyv A városi mobilitás új kultúrája felé, 2007 Az Európai Unió elvárásai Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében kiadta „A városi mobilitás új kultúrája felé” című Zöld Könyvet, amely egységes elvárásokat támaszt a városi közlekedési rendszerek felé: Közlekedési dugóktól mentes városok Zöldebb városok Intelligensebb városi közlekedés Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés

6 A város közlekedési szolgáltatója által nyújtott egy lakosra jutó összteljesítmény (férőhelykilométer/fő, Budapest=100%) A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egy főre jutó összteljesítmény, az élmezőnyben van. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/1) Forrás:Eurostat, BKV

7 *Kötöttpályán teljesített férőhelykilométerek száma/Összes férőhelykilométer. Forrás:Eurostat, BKV Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/2) A kötöttpályás közlekedés aránya* a teljes közlekedésből (%) Európai összehasonlításban a bp.-i kötöttpályás teljesítmények aránya igen alacsony szinten van Cél a kötöttpályás közlekedési módok részarányának növelése

8 Egymillió lakosra jutó autóbuszok száma (darab) A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egymillió főre jutó autóbuszok száma arányaiban viszonylag magas, összhangban a kötött pálya viszonylag alacsony részarányával Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/3) Forrás:Eurostat, BKV

9 Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/4) Az autóbuszállomány átlagéletkora* (év) A BKV autóbuszainak átlagéletkora a legmagasabb a benchmark európai közlekedési vállalatok adataihoz képest Forrás:Eurostat, BKV

10 A fővárosi és a regionális közlekedési rendszer es átalakításában számos szakértő működik közre Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) Főmterv Zrt. bevonása a BKRFT-vel való összhang biztosítására Külső szakértők Transman Kft. felkérése a keresleti tényezők és a modal split változására ható tényezők vizsgálatára Tudományos háttér Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Közlekedéstudományi Intézet bevonása a kritériumrendszer kidolgozásába és véglegesítésébe Érintettek Együttműködés a BKSZ Kht.-val, a Volánbusz Zrt.-vel, a MÁV-START Zrt.-vel és Regionális Közlekedészervező Irodával (RKI); döntéshozó és a szolgáltatás megrendelője a Fővárosi Önkormányzat Forrás:BKV

11 Szolgáltatási irányelvek (3/1) ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Környezetbarát, párhuzamosságoktól mentes, gazdaságosan üzemeltethető közlekedési rendszer Kötöttpálya előnyben részesítése Társaságon belüli párhuzamos járatok összehangolása, az üzemmódok optimális aránya A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése, a párhuzamosságok optimalizálása Ütemes, kiszámítható közlekedés kialakítása Összehangolt, egységes menetrendi rendszer Ütemes menetrend kritériumainak betartása Könnyen megjegyezhető követési típusértékek alkalmazása Kedvező csatlakozási idők a kiemelt irányokban Ütemes és összehangolt menetrend Mindegyik szolgáltató kapacitás- kihasználtságának optimalizálása, környezet kímélése, egyszerűbb menetrendek Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása A károsanyagkibocsátás csökkentése és környezetbarát közlekedési rendszer létrehozása Kötöttpálya előnyben részesítése Csuklós buszok alkalmazása Környezetbarát közlekedés 4 Forrás:BKV

12 ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Munkába és iskolába járás könnyítése A belvárosba való bejutás könnyítése Kötöttpályás közlekedés preferálása Gyorsbusz-, és gerincvonalas rendszer kialakítása Átszállások számának optimalizálása Eljutás gyorsabbá tétele, különös tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra A mozgásukban korlátozottak városon belüli mobilitásának biztosítása Összefüggő, minden kerületre kiterjedő alacsonypadlós hálózat kialakítása Akadálymentes közlekedés előmozdítása A valós forgalmi igényekhez igazított járatsűrűség, járműtípusok és üzemidő Eltérő követési idők eltérő napszakokban Járműtípusok optimális használata Üzemkezdési- és üzemzárási idők optimalizálása Járatok kihasználtságának optimalizálása Szolgáltatási irányelvek (3/2) Forrás:BKV

13 ElvCéljaKapcsolódó intézkedések Forgalomcsillapított belváros; környezetbarát közlekedés A lakóterületekről a Nagykörút elérése legfeljebb 1 átszállással, a gerincvonalon lehetőleg kötöttpályán Az egyéni közlekedéssel versenyképes szolgáltatás nyújtása Jelenlegi rágyaloglási távolságok, kiszolgált megállók megtartása (beépítettségtől függően m) Kedvező térbeli elérhetőség Szolgáltatási irányelveik (3/3) A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány Kerületközpont, illetve a városrész központ elérése mint kiemelten preferált hálózati reláció Helyi közintézmények és szociális szolgáltatók elérése A kerület földrajzi adottságaitól függően 0-1 átszállással a kerületközpont, illetve a városrész központ elérése Forrás:BKV

14 Forrás:BKV Gyaloglási távolság Járat kihasználtsága Átszállások száma Követési idő Napszakok Övezet Az egyes viszonylatokon biztosítandó teljesítmény meg- határozásához használt egységes kritériumrendszer elemei KritériumLeírás Kategóriák A kiszolgált megállók elérési távolsága Beépítettségtől függően méter Járat férőhelyeinek kihasználtsága 5 fő/m 2 kapacitással számítva Csúcsórában max %, egyéb időszakokban max %, a kötöttpályán magasabb kényelmet nyújtva Nagykörút = belső kiemelt övezet; a kerület- vagy városrészközpont elérése Nagykörút 1 átszállással, városrész- központ lehetőleg átszállásmentesen Az egyes járatok követési ideje Típusértékek övezettől, napszaktól és hálózati szereptől függően Jellemző időszak Csúcsidőszakok, napközben, hétvége+átmenetek, hajnal+este, éjszaka A városszerkezetből adódó területi egységek Belső kiemelt övezet, belső lakóövezet, külső városrészközpont, külső kerületi lakóterület, gyér beépítettségű terület, ipari terület, agglomeráció A közlekedési jellemzők kialakításához egy egységes kritériumrendszer került kidolgozásra, amely szigorú alkalmazása egyértelműen meghatározza a kibocsátandó teljesítményt, és biztosítja a rendszer egyes elemeinek egységes kezelését A kritériumok értékeinek bármely beállításához tartozik egy hálózat és egy teljesítmény.

15 Ütemes és összehangolt menetrend 1 A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése a párhuzamosságok optimalizálása 2 Környezetbarát közlekedés 4 Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása 3 Eljutás gyorsabbá tétele,tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra 5 Akadálymentes közlekedés előmozdítása 6 Járatok kihasználtságának optimalizálása 7 A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány 8 Kerületközpont, illetve a városrész központ mint kiemelten preferált hálózati reláció 9 Kedvező térbeli elérhetőség 10 BKV szolgáltatásfejlesztési alapelvei Egységes kritériumrendszer A szolgáltatási irányelvek következetes érvényesítése az egységes kritériumrendszerben egyértelműen meghatározza a közszolgáltatási jellemzőket Közszolgáltatási jellemzők Forrás:BKV

16 A BKV Zrt. Fejlesztési Tervében szereplő beruházások is összhangban vannak az európai uniós alapelvekkel, és a kötöttpálya előnyben részesítését szolgálják A fejlesztések támogatják az átalakuló közlekedési rendszer infrastrukturális igényeit A BKV Zrt. Fejlesztési Terve igazodik a közszolgáltatási jellemzők alakításához Forrás:BKV