Pszihoszociális kockázati tényezők sziv-érrendszeri betegségekben Marosvásárhelyi Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Klinika Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Pszihoszociális kockázati tényezők sziv-érrendszeri betegségekben PROF. DR. KIKELI PÁL

A járványok az emberiség kultúrájában fellépő zavarok következtében jelennek meg. VIRCHOW

Korunk társadalma a sziv- érrendszeri megbetegedések pandémiás terjedésével áll szemben

Európa fejlett országaiban folyamatosan csökken a sziv érrendszeri halálozás Az elmúlt 25 év megelőző intézkedéseinek következtében növekvő tendencia Kelet Európában

Országokon belüli szociális gradines A Klasszikus kockázati tényezők nem magyarázzák a szociális kategóriák közti mortalitás különbséget A fejlett és fejletlen országok közötti mortalitás gradiens (Kelet-Nyugat) Országokon belüli szociális gradines

Az ISZB relativ kockázata különböző társadalmi csoportokban

Az ISZB relativ kockázata különböző társadalmi csoportokban - Anglia The English Whitehall study, Marmot et al, 1978 - 1984

A dohányzás gyakoriságának változása társadalmi osztályokon belül 1961 - 1991 között Angliában The English Whitehall study, Marmot et al, 1978 - 1984

A pszihoszociális kockázat a sziv-érrendszeri megbetegedésekben

A pszihoszociális kockázat a sziv-érrendszeri megbetegedésekben Ok- okozati összefüggés magas prevalencia az alacsony életszinvonalon élő társadalmi csoportokban

Kockázati tényezőként elismert pszihoszociális faktorok Az alacsony életszinvonalú társadalmi csoportok magas sziv érrendszeri kockázata Kockázati tényezőként elismert pszihoszociális faktorok a klasszikus kockázati tényezők gyakori előfordulása

Kockázati tényezőként igazolt pszihoszociális faktorok 1. Szociális kockázati tényezők 2. Foglalkozási kockázati tényezők 3. Pszihológiai kockázati tényezők

Szociális kockázati tényezők

Szociális kockázati tényezők szerepe A sziv-érrendszeri megbetegedések az alacsony életszinvonalon élők betegségévé vált Európában A legjelentősebb egészségügyi esélyegyenlőtlenség okozója Európában

Szociális kockázati tényezők 1. A társadalmi kapcsolatok alacsony szintje Orth - Gomez 1993 2. A meghatározó életesemények Theorell 1992

A társadalmi kapcsolatok alacsony szintje Stabil társadalmi kapcsolatok  szociális támasz  Orth - Gomez 1993

A meghatározó életesemények Extrém alkalmazkodásigény ok kiváltó tényező közeli hozzátartozó elvesztése társadalmi státusvesztés szivinfarktus, stroke Theorell 1975 - 1992, Kaprio 1987

Szociális kockázati tényezők jelentősége A társadalmi kapcsolatok javitásának jelentősége - fokozott társadalmi támogatottság kulcsszerep a primer, szekunder megelőző programokban kulcsszerep a kardiovaszkuláris rehabilitációban

Foglalkozási stressz

Foglalkozási kockázati tényezők 1. Nem specifikus tényezők 1.1. Foglalkozási stressz 1.2. Munka több muszakban 1.3. Zajártalom 1.4. Hideg - melegártalom 1.5. Ülő foglakozás 2. Vegyi tényezők

“munka - túlterhelés “ modell munkahelyi igénybevétel  Foglalkozási stressz 1. “munka - túlterhelés “ modell munkahelyi igénybevétel  döntési autonómia  a munka társadalmi támogatottsága  Karasek 1979, Krinstensen 1995

“munka - elismerés ” modell munkahelyi megterhelés  elismerés  Foglalkozási stressz 2. “munka - elismerés ” modell munkahelyi megterhelés  elismerés  anyagi erkölcsi statusz kontroll (nagyon magas kockázat) Siegerist 1990 - 1993

Pszihológiai kockázati tényezők

Pszihológiai kockázati tényezők Pszihés stressz kellemetlen érzést okozó pszihés nyugtalanság Pszihés stresszorok a stresszhatást fokozó környezeti tényezők

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 1. Specifikus mechanizmusok Rosengren 1991 Foglalkozási stressz Krónikus stressz Pszihofiziológiai válaszok vérnyomás vérzsirok vércukor Fibrinogén véralvadás pulzus szivritmus stressz hormonok Elhizás Magatartási válaszok Dohányzás Táplálkozás Kalóriabevitel Edzettség hiánya A tipusu személyiség Hostilitas Alkoholizmusl Kávéfogyáaztás Almatlanság Kardiovaszkuláris betegség

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 2. Nem specifikus hatásmechanizmusok tartós stressz psziho-neuro-imunológiai következmények Kassel 1976, Marmot 1984

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 3. Az akut és krónikus stressz hatásai Pickering 1990

! a stressz - re adott élettani válasz mértéke PSZIHOFIZIOLOGIÁS REAKTIVITÁS a stressz - re adott élettani válasz mértéke az ISZB és Hipertónia kifejlődésének markere Elliot 1987, Pickering 1990, Theorell 1992 !

“A TIPUSÚ SZEMÉLYISÉG” a személyiségtipus átértékelése az A tipusú személyiség ártalmas elemei düh ellenséges magatartás Friedmann, Rosenmann 1959

kimerültség érzése, energiavesztettség ingerlékenység KIÉGÉS, DEPRESSZIÓ kimerültség érzése, energiavesztettség ingerlékenység értékvesztettség érzése a kardiovaszkuláris kockázat megkétszereződése Appels 1987 - 1993

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Emocionális rugalmasság stresszre adott kedvező válasz kedvező klinikai hatások Rozanski 2005, Goldberger 1996 Vitalitás energia, lelkesedés, pozitiv érzelmek poziztiv önértékelés célok Ryan 1997

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Epidmiológiai bizonyitékok kedvező érzelmi feldolgozás megfelelő stresszválasz Bonanno 2004 sziv érrendszeri szövődmények csökkenése Kuzbansky 2001 immunitás javulása Cohen 2003 várható életkor növekedés Danner 2001

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Ryan 1997

INTERHEART 2004

INTERHEART 2004 case-controll study 8 klasszikus kockázat összetett pszihoszociális index: depresszió status kontroll érzékelt stressz: család, munkahely anyagi problémák meghatározó életesemények 52 ország 12461 infraktuson átesett paciens 14637 kontroll Salim Yusuf 2004

INTERHEART 2004 epidemiológiai evidenciák az összetett pszihoszociális index független prediktora a szivinfarktus megjelenésének földrajzi elhelyezkedéstől és etnikai hovatarttozástól függetlenül Salim Yusuf 2004

Pszihoszociális index - infarktus kockázat INTERHEART 2004 Salem Yusuf INTERHEART 2004

Következtetések

A pszihoszociális kockázatok: Következtetések A pszihoszociális kockázatok: önálló kockázati tényezők a klasszikus kockázatokkal egyenértékűek • az első esemény kockázatát növeli • a manifeszt szivbetegek prognózisát rontja • megneheziti • az életmódváltozatatást • egészségvédelmet

Következtetések 2. A pszihoszociális stressz csökkentése elősegiti az egészséges magatartás és egészséges életmód kialakitását lassitja a sziv-érrendszeri betegség progresszióját