MATÁSZSZ TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI NAPOK MATÁSZSZ TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI NAPOK Budapest, 2011. november 21. Gazdaság- Megújuló energiák - Távhő Dr.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Budapest, június 30. A Jobbik EU-mérlege Az EU csatlakozás társadalmi és gazdasági hatásai.
Advertisements

Zöld válságkezelés és gazdaságélénkítés Környezetgazdászok javaslatai (Szeged, Vándorgyűlés, 2010 okt.1.)
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember.
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Energia – történelem - társadalom
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A válság és ami utána következik….
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
A hazai energetika fejlődésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövőképe Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Erőmű Fórum, Velence, október 7.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A távhőszolgáltatás időszerű (hatósági) kérdései
Makrogazdasági kilátások ALUTA konferencia november 12.
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Ismétlés, rendszerezés
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
1 Megújuló villamosenergia arányát tekintve: Új befektetések a fenntartható energiarendszerekbe Technológiánként: Értékben: Régiónként: Forrás:
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
) 27/07/2014 A befektetői tőke szerepe a távhőszolgáltatás fejlesztésében Fernezelyi Ferenc Kereskedelmi igazgató Dalkia Energia Zrt. MaTáSzSz konferencia.
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
A magyar gazdaság várható helyzete
KLENEN ’12 konferencia KLENEN ’12 konferencia Mátraháza, Március 8-9. Az európai energiahatékonyságot ösztönző megoldások Az EU energiahatékonysági.
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Válság felé sodródik a magyar gazdaság A gazdaság állapota 4 Tovább csökkent a gazdasági növekedés, a legfrissebb adatok szerint 2,4 %-ra esett vissza.
? Államadósság Jól állunk-e vagy sem? Nagy a jólét, vagy éppen ellenkezőleg, romlik az élet minősége? Dübörög-e a gazdaság, vagy éppen ellenkezőleg, válság.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
Mi történik az euróval? Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
1 ANDOR László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa „Az Európai Unió jövője” konferencia.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Lőrinczné dr. Bencze Edit
1 E – utakon az EU Glattfelder Béla. Dekarbonizáció 80% Forrás: Európai Bizottság.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
„Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában” Gulyás Gréta 12.a Bartha Szabolcs 10.a Hegedűs Márton 10.a Gyöngyösi József Attila Szakközépiskola,
Az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás Budapest, november.
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
MIT TEHETÜNK A GÁZFÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN?
Válság és kilábalás László Csaba adópartner
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Energetikai gazdaságtan
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

MATÁSZSZ TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI NAPOK MATÁSZSZ TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI NAPOK Budapest, november 21. Gazdaság- Megújuló energiák - Távhő Dr. Molnár László ETE főtitkár

Gazdasági elemzés

The US, Britain and the rest of Europe, has been a center of great debt creation, leading to the illusion of wealth Az USA, Anglia és a kontinentális Európa gyorsütemű eladósodási pályán halad, miközben a gazdagság illúzióját kelti Mottó: The US, Britain and the rest of Europe, has been a center of great debt creation, leading to the illusion of wealth Az USA, Anglia és a kontinentális Európa gyorsütemű eladósodási pályán halad, miközben a gazdagság illúzióját kelti Time, September 12, 2011

Milyen válasz adható? Néhány tényadat Milyen válasz adható? Hogyan áll az EU gazdaságilag? Néhány tényadat EU súlyos pénzügyi válságbaAz EU az elmúlt 35 évben lassabban fejlődött, mint a világgazdaság egyéb centrumai (pl. Észak-Amerika, Távol-Kelet (Kína), Dél-Kelet Ázsia (India), az EU a világgazdaság egyre kisebb hányadát képviseli. Válaszként 2000-ben az EU megfogalmazta a Lisszaboni célt: az EU lesz 2010-re a Világ legversenyképesebb régiója. A cél nem teljesült, sőt az EU-t sújtotta leginkább a világgazdasági válság, az EU súlyos pénzügyi válságba jutott. A problémák fő oka, hogy különböző fejlettségű, hagyományú, kultúrájú országok alkotják az EU-t. Az együttműködés szabályai nincsenek rendesen meghatározva, az előírt követelmények betartatása nincs megoldva. A monetáris politikát a maastrichti kritériumok részben szabályozzák, de a fiskális politikák teljesen eltérőek lehetnek. Az eurózóna szabályai zűrzavarosak, kilépés, kizárás nincs.

A német export-dominancia és következményei Forrás: The Economist, November 5, 2011 Külkereskedelmi mérleg adatok, Milliárd USD Németo Franciao Nagy-Britannia- 158 Görögo Olaszo Ausztria - 9 Spanyolo Hollandia+ 60 Belgium+ 13 Magyaro.+ 9 Dánia, Svédo., Cseho. is + US- 711 India- 109 Kína+ 173 Oroszo A német-holland versenyképességi fölény,a „4 szabadság” és a globalizáció sok EU tagállamban tönkretette a helyi ipart. A külker hiányt hitelekből fedezték, mely adósság-spirálba lökte ezeket az országokat. Az eltérő fejlettség következményei

Konklúzió Az EU a jelen helyzetben súlyos válsággal küzd, politikáját kudarcok övezik A fő gondok: csökkenő népesség, elöregedő lakosság, lassuló növekedés, magas munkanélküliség, gyorsan növekvő eladósodottság, hanyatló versenyképesség, nagy külker-mérleg hiányok/aránytalanságok. Az EU lassan visszaszorul a 2. ligába. Másik fő probléma a koncepciótlanság: több vagy kevesebb integráció, erősebb-gyengébb Brüsszel, még erősebb Németo.? A tényleges problémák megoldása helyett álproblémákra fókuszálnak, pl. bővítés, eurózóna bővítés, távlati klímaváltozás stb. Mikor Görögországgal sem bírunk, miért akarjuk felvenni Törökországot, Ukrajnát? Miért vették fel a görögöket az eurozónába? Miért a 2050-es klímával foglalkozunk, mikor csőd van? Sok a rossz megoldás (Pl. ha Görögország versenyképtelen, akkor évről évre újra ki kell menteni. Ez nem megoldás.)

A jövőt meghatározó EU célkitűzések 3x20+10 (2007) 1. 3x20+10 (2007) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) 20 %-kal javítja az energiahatékonyságot 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak 3. Energiacsomag (2009) Energiacsomag (2009) --Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők --Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig Európa 2020 Stratégia (2010) 3. Európa 2020 Stratégia (2010) A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. (10% Ø) – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. (10% Ø) – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a fiatalok 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Vágyálmok gyüjteménye? Nincsenek tervek a fő gondok megoldására

Véget ér egy trend Az EU-ban - és az USA-ban is - véget ért a folyamatos gazdasági növekedés és a növekvő jólét fél évszázados trendje. A szociális piacgazdaság és a kiemelt szintű klímaváltozás elleni küzdelem jelen formájában nem folytatható tovább, helyette sokkal szikárabb, jobban a gazdaságra és a versenyképességre koncentráló politikának kell következnie. Most a visszatörlesztés évtizede következik, „10 év stagnálás” Európában (Merkel).

Néhány adat Magyarországról Államadósság: milliárd Ft Lakossági devizahitelek: milliárd Ft Önkormányzati adósság: milliárd Ft Lakossági Ft hitel: milliárd Ft Vállalati adósság:Többezer milliárd Ft __________________________________________________________________________________________________________________________________ az ország hitelből előre elköltött majdnem 3 évi költségvetést. = Összesen ~ milliárd Ft, azaz az ország hitelből előre elköltött majdnem 3 évi költségvetést. Van-e most pénz a tűzoltáson kívül másra?

A jelenlegi magyar helyzet GDP növekedés 2012-benGDP növekedés 2012-ben: 0 –1,5%, esetleg recesszió (-1%) Euró árfolyamEuró árfolyam: –2010 nyara: 264 Ft –2011 november 14: 318 Ft Befektetési kockázatBefektetési kockázat: benn vagyunk a világ 10 legkockázatosabb országában, a 8. helyen (EU-ban 2.) Ország-kockázati felárOrszág-kockázati felár: –2010 nyara: 1,7 % –2011 november: 5,4 % (Nehezedő nemzetközi finanszírozás, IMF) HitelezésHitelezés: M.o.-on zsugorodik  Lassú növekedés  Nem tudjuk kinőni az adósságot

Forrás: Államadósság Kezelő Központ A Forint gyengülése miatt július óta nő az államadósság

A gazdasági világválság nyertesei és vesztesei A gazdasági világválság nyertesei és vesztesei A munkanélküliség, az infláció, a GDP változás, a reálárfolyam és a hitelállomány alapján (The Washington Post, 10/31/2011) Erősödő oszágok Gyengülő oszágok

Globális Versenyképességi Index 2010 © 2010 World Economic Forum 52.-ek vagyunk. Ez kevés a magyar felzárkózáshoz

Az EU és a magyar gazdasági helyzet hatása a magyar energetikára Valószínűleg az EU sem marad a környezetvédelem élharcosa, hanem a gazdaság rendbetételére koncentrálnak A kormány – helyesen – a költségvetési hiány és az eladósodottság csökkentésére továbbá a gazdasági növekedés gyorsítására fókuszál Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott ambiciózus célok teljesítésére a következő években nem v. alig lesz állami pénzA Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott ambiciózus célok (nukleáris energia, gázvezetékek, épületenergetikai és egyéb hatékonysági programok, megújulók fejlesztése, bio-üzemanyagok, okos mérők stb.) teljesítésére a következő években nem v. alig lesz állami pénz A magyar gazdaság súlyos problémáit kell megoldani, a versenyképességet + a profitot termelő ágazatokat kell fejleszteniA magyar gazdaság súlyos problémáit kell megoldani, a versenyképességet + a profitot termelő ágazatokat kell fejleszteni.

Általános észrevétel "Föld védelme" Magyarország esetén nem tekinthető gazdaságilag értékelhető eredménynek Amíg Kína, az USA és a többi nagy ország (India, Brazília, Indonézia stb.) nem tesz szinte semmit sem a klímaváltozás elleni harcban, addig a "Föld védelme" Magyarország esetén nem tekinthető gazdaságilag értékelhető eredménynek. Ez így egy olyan üzlet, ahol mi fizetjük a számlát, de a haszon másnál jelentkezik. Nincs értelme a megújuló célok túlteljesítésének, mert 1.Magyarország nem képes érdemben befolyásolni a klímaváltozást zöld gazdaság állami támogatást igényel nemzetgazdasági szinten nem hoz hasznot 2.A zöld gazdaság állami támogatást igényel, összességében nemzetgazdasági szinten nem hoz hasznot.

Az el nem használt energia a legolcsóbb? A hatékonyság gazdaságossága A legfontosabb energiatechnológiai megoldások határköltségei USD/t CO 2 -ban Az el nem használt energia a legolcsóbb? En.hat. Egyedül a végfelhasználási hatékonyság fokozása nyereséges! Végfelhasználási hatékonyság Villamosenergia ágazat Ipari tüzelőanyag csere és CCS Alternatív közl. tüzelőanyag

Az energiahatékonyság értékelése A hatékonysági beruházások egy része nyereséget hoz, más része soha meg nem térülő, veszteséget okozó beruházás. Így csak részben igaz a jelszó: „az el nem használt energia a legolcsóbb” A jó beruházásokat kell ösztönözni („best practice”) Mi a cél? –Kiváltani a fosszilist, vagy megtakarítani a fosszilis energia fogyasztásból? –Elterjedt szakmai nézet: először hatékonyság növelés, utána jöhet a zöld megoldás. –Elterjedt szakmai nézet: először hatékonyság növelés, utána jöhet a zöld megoldás. Pl. egy épületet előbb szigetelni kell, és csak utána érdemes átállítani biomassza fűtésre

Megújuló energiák jellemzői Nagy részük nem illeszkedik a fogyasztó oldali igényekhez (pl. szél, nap, víz, hullám) Rendelkezésre állásuk, teljesítményük az év során kiszámíthatatlanul ingadozik (pl.szél: 15-20%) Beruházási és üzemeltetési költségeik magasabbak a fosszilis energiáknál, állami támogatást igényelnek Paks kiváltása zöld energiával18 Ft-tal emelné meg a villany árátBevezetésük emeli az energiahordozók árát (pl. Paks kiváltása zöld energiával 18 Ft-tal emelné meg a villany árát (BJ))

Megújulós erőmű fajlagos beruházása Referencia szcenárió Forrás: IEA: World Energy Outlook, 2008., p Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook termikus nap vízerőmű földhő földi szél tengeri szél biomassza termikus nap napelem USD’2007/kW 2010-es árak: Földgáz CCGT Földgáz CCGT: 500 USD/kWe Földgáz CCGT+CCS Földgáz CCGT+CCS: 1000 USD/kWe Szén, szuperkritikus Szén, szuperkritikus: USD/kWe Atom, 3. generációs Atom, 3. generációs: 3000 USD/kWe atom szén földgáz CCS földgáz CCGT

Megújulók villamosenergia-termelési költsége Forrás: World Energy Outlook – p Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen Az IEA „Új Politika Forgatókönyv” alapján Fosszilis áram termelési költségek: Gáz, feketeszén, barnaszén Gáz, feketeszén, barnaszén: 97 USD/kW Fosszilis költségek

Távhő: A jövő kérdései Távhő jövőbeli szerepeTávhő jövőbeli szerepe: –A lakóházak és középületek fűtésének ellátása, az energiahatékonyság növelése –A biomassza felhasználás elősegítése Távhő kockázatokTávhő kockázatok: –A hőigény gyors csökkenése (takarékossági programok, kilépők száma megnő) –Kiszámíthatatlan, kedvezőtlen (ár)szabályozás, kedvezmények elvonása –Tovább nő a nem-fizetők aránya –Ügyelni kell a tévutak elkerülésére (pl. falutávhő)

Összefoglalás A magyar gazdaság helyzete rendkívül nehéz Az energiahatékonyság számos megoldása negatív költséggel – azaz profittal - megvalósítható, ezért támogatni kell. A megújuló energiák nagy többsége random módon áll rendelkezésre, drága, beruházási és üzemeltetési támogatást igényel. Ezért a jelen nehéz helyzetben csak kis mértékben érdemes fejleszteni őket. A 13%-os magyar cél elérése többezer milliárd Ft-ba kerül. A „zöld gazdaság” nem megoldás a mai gondokra, mert nem generál hozzáadott értéket, hanem támogatás kér. Mindent meg kell tenni a gazdaság rendbetételéért, a klímaváltozás elleni küzdelem csak ezután jöhetMindent meg kell tenni a gazdaság rendbetételéért, a klímaváltozás elleni küzdelem csak ezután jöhet.