Mihályi Péter „Lehetséges-e az igazsághoz keresztülhazudni magunkat?” Gazdaságpolitika 2010: Forradalom vagy kontinuitás? – A REPUBLIKON INTÉZET konferenciája, nov. 24. „Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer. ” avagy

2 Dramatis personae (játszó személyek)

3 Orbán Viktor  magyar nagytőkések és a kormány kapcsolata  sokk-terápia  működő tőke importja  fejlesztési politika, szektorális arányok

4 Orbán Viktor 1994-ben* „ Meg kellett volna találni azt a 8-10 nagyvállalkozót, akik majd Magyarország nagytőkései lesznek. (…) Ezeket kellett volna – nem kormányzati eszközökkel, hanem banki kapcsolatokon keresztül – támogatni. Ezekkel kellett volna személyes kontaktust kiépíteni, amelyet ők aztán jól tudtak volna használni a piacon, mint versenyelőnyt. Azt a kapcsolatot, amely őket így Magyarország miniszterelnökéhez vagy annak legbelső köréhez fűzte. Igen, az ország nyolc-tíz nagytőkés gazdasági érdekszférájává vált volna meghatározott területeken. (...) Ezzel a 8-10 nagytőkéssel kellett volna kiegyezni. (…) A bankárok előtt világossá tenni, hogy ez a mi 8-10 emberünk. Aztán már hagyni, hogy az üzlet a maga logikája szerint elrendezze a többit. Esetleg fejlesztési forrásoknál, pályázatoknál lehetett volna még segíteni, de ott is csak szolidan. (…) Antall ezt elmulasztotta. Nem volt hajlandó foglalkozni ezekkel a dolgokkal.” * Debreczeni Józsefnek adott interjú

5 Orbán Viktor a Színházművészeti Egyetemen április 30-án  „nem hagyományos kormányzás lesz", "sokaknak sok minden fog fájni".  az első két évben válságmenedzselő kormány és megszorítások jönnek  tőkét három helyről hozna az országba: Oroszországból, az arab világból és mérsékelten Kínából.

6 Orbán Viktor az RTL Klubban okt. 19.* „a termelőszektorra semmilyen válságadót nem vetettünk ki. Tehát ott, ahol a munkahelyek igazán létrejöhetnek (…) mert ott munkahelyeket akarunk megvédeni és munkahelyeket teremteni.” *Ld. Gács János cikke a Népszabadságban, nov. 23.

Matolcsy György – a miniszterelnök jobb keze.. Az utolérési politika „liberális” ideológusa

8 „Mi mindig is úgy gondolkoztunk Matolcsy miniszter úrral, hogy a munkamegosztás közöttünk az úgy fest, mint Németország újjáépítésekor. Tehát, hogy a miniszterelnök az kvázi Adenauer és a gazdasági miniszter meg kvázi Erhard.„ O.V okt. 5.

9 Utolérjük az EU-átlagot, a növekedés felgyorsítása  2001-es tanulmány: 2015-re az EU-15 átlagos fejlettségi szintjének elérése, 2025-re Mo. megközelítheti „a legfejlettebb EU-gazdaságok szélét”. (2x-szer gyorsabb növekedés, Széchenyi terv);  2008-as könyve: „Magyarország egy különleges élőlény, ha nem tud a legjobb lenni, akkor a legrosszabbak között lesz, ha nem tud éllovasként lovagolni, akkor sereghajtóvá válik.”  júl. : „Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet, életszínvonalat.”  szept.: „arcátlanul optimista és ambiciózus gazdaságpolitikával Mo ra túl is szárnyalja az EU országok átlagának szintjét”.

10 Matolcsy a liberális (szabadelvű) politika platformján áll, kritikája a „neoliberális” eszmék ellen irányul. téves A neoliberális politika téves alapelvei: 1. A piac önszabályozó 2. A pénz mindent jól mér 3. A magántulajdon mindenhol jobb, mint a közösségi tulajdon 4. A piaci versenyben mindig a jobb győz 5. Infláció és munkanélküliség között fordított összefüggés áll fenn. 6. Az egészségügyet, az oktatást és a kultúrát is piaci elvre kell helyezni. 7. A tőke az olcsó munkaerőt keresi 8. Minél nyitottabb egy gazdaság, annál jobb.

11 A reformok sorrendje Matolcsy (2008) szerint „ A másik döntő ok, ami miatt a liberális párt neoliberális egészségügyi politikája hibás, hogy az egészségügyi reformot legalább tíz másik reform megelőzi." (142. o.) 1) Gazdaságpolitikai hitelesség 2) Versenyképesség reformja 3) A nyugat-európai típusú jogállam megerősítése 4) Munkaerő-piaci reform 5) Egyensúly megteremtése 6) Oktatási rendszer reformja 7) Tőkevonzás képességének megerősítése 8) Adóreform és a bürokrácia nagyságrendi csökkentése 9) A gazdaság duális szerkezetének mérséklése 10) Nyugdíjrendszer reformja Érmes reformok Pontszerző reformok

12 A jogállamról „Ha egy szegény államban a törvény rendje megerősödik, akkor mindenki 100 dollárral lesz gazdagabb, de ha egy gazdag országban javul a jogkövetés – például a bíróságok munkája, az adómorál vagy a kormány jogkövető működése -, akkor dollárral lesz a nemzet minden tagja gazdagabb.”

13 Adóreform  Zéróösszegű adóreform: kedvezmények szűkítése + egységes adókulcs („szektorsemleges adózás”) = visszaáll a korábbi adóbevételi szint.

14 A tőke szerepe  A es Széchenyi-terv háttérszámításai alapján azt vélelmezi, hogy 1 Ft állami beruházási támogatás akkoriban 5-10 Ft vállalati beruházást mozgatott meg 5-7 éves időtávon belül.

15 A munkaerő szerepe  „A magyar felsőfokú végzettséget szerzők a éves korosztályban csak felét teszik ki a fejlett országok hasonló adatának, ami 100%-os lemaradást jelent, és azzal a kockázattal jár, hogy újratermeljük fejlettségi lemaradásunkat a világ fejlett részéhez képest.”  „Ha egy szegény országban egy évvel nő az oktatási idő, fejenként 800 dollárral lesz mindenki gazdagabb. Ha azonban egy fejlett államban, és Magyarország is ebbe a klubba tartozik, nő egy évvel a képzési idő, minden állampolgár dollárral gazdagodik. A tanulási idő meghosszabbítása a gazdagoknál 20-szor nagyobb eredménnyel jár, mint a szegényeknél. Az oktatási rendszerbe történő beruházás tehát a gazdag nemzetek sikerének igazi titka. Ez bővíti legjobban a nem kézzelfogható gazdaságot, tehát a teljes nemzeti vagyon négyötödét kitevő vagyonrészt.

16 Ki az erősebb?.

17 J. M. Keynes: „Általános elmélet...” (1936) utolsó mondatai a közgazdaságtudomány és az állambölcselet terén ugyanis kevesen működnek olyanok, akiket 25. vagy 30. életévük betöltése után új elméletek befolyásolnak „Azok a gyakorlati emberek, akik menteseknek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de bizonyos idő múltával utat törnek; a közgazdaságtudomány és az állambölcselet terén ugyanis kevesen működnek olyanok, akiket 25. vagy 30. életévük betöltése után új elméletek befolyásolnak, s ezért valószínű, hogy azok az eszmék, amelyeket közhivatalnokok és politikusok, sőt agitátorok a folyó eseményekre alkalmaznak, nem éppen a legújabbak. Előbb vagy utóbb azonban az eszmék és nem a hagyományos érdekek törnek új utakat, és vezetnek jóra vagy rosszra.”

18 Orbán Viktor 1963-ban született ban 35 éves ben 26 éves volt ben 47 éves.

Köszönöm a figyelmet!