FIZIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA

Fizikusok a világ pénzein Összeállította: Ködöböcz Ferenc

Fizikusok a világ pénzein Az új európai pénz, az euró bevezetése sok szép bankjegytől, és pénzérmétől foszt meg minket. Mielőtt végleg eltűnnének, felidézünk néhány olyan bankjegyet, amelyen fizikusok, természettudósok képe látható.

Fizikusok a világ pénzein Abu Nasr Al-Farabi (870-950) látható az egyik kazahsztáni bankjegyen (1 Tenge). A tudós sok területen dolgozott, így a filozófiában, a nyelvészetben, a logikában és a zenében is. AZ ESZMÉNYI VÁROS LAKOSAINAK NÉZETEIRŐL című könyvében olvashatunk pl. a vákuumról, vegyületekről is.

Fizikusok a világ pénzein Kristian Birkeland (1867-1917) képe a norvég 200 koronás bankjegyen látható. Az elsők között volt, aki tanulmányozta a Föld mágneses mezejét, és az északi fényt. Birkeland volt, aki először adott magyarázatot a sarki fény keletkezésére.

Fizikusok a világ pénzein Niels Bohr (1885-1962) került Dánia 500 koronás bankjegyére. A modern atomelmélet 1913-ban Bohrnak 'Az atomok és molekulák szerkezetéről' című dolgozatával kezdődött. Ebben a Rutherford-féle atommodellre alkalmazta a Planck-féle kvantumelméletet. 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott „az atomok szerkezetének és az azokból eredő sugárzásoknak a vizsgálatáért". A Bohr-féle feltételekkel (kvantumfeltétel és frekvencia-feltétel) sikerült megmagyaráznia a hidrogénatom színképét.

Fizikusok a világ pénzein Ruggero Boscovich (1711-1787) a horvát bankjegyek egyikén, a 5 dinároson látható. Boscovich adott ki először közleményt az égi mechanika elméletéről, és "saját" atomelmélete is volt.

Fizikusok a világ pénzein Nicolaus Copernicus (1473-1543) lengyel csillagász országa 1000 zloty-s bankjegyén szerepel. Főműve, a 'De revolutionibus orbium coelestium' ('Az égi pályák körforgásáról'). Az ő elméletében fogalmazódik meg a heliocentrikus világkép (kopernikuszi fordulat).

Fizikusok a világ pénzein Marie és Pierre Curie (Marie: 1867-1934, Pierre: 1859-1906) a francia 500 frankos bankjegyen látható. Madame Curie kétszer kapott Nobel-díjat. Az elsőt, a fizikai Nobel-díjat 1903-ban kapta Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztva. A második, amelyet 1911-ben neki ítéltek, kémiai Nobel-díj volt „a rádium és polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálataiért". Marie Curie a lengyelek büszkesége, hazája 20 ezer zloty-s bankjegyén látható.

Fizikusok a világ pénzein Demokritosz (i.e. 460 – i.e. 370) egy régi görög 100 drachmáson szerepel.. Ő, Anaxagorasz és Leukipposz már azt tanítja, hogy az anyag tovább nem osztható, parány részekből, az atomokból áll.

Fizikusok a világ pénzein Albert Einstein (1879-1955) képe díszíti az izraeli 5 sékeles bankjegyet. A 'A mozgó testek elektrodinamikájáról' című értekezésében a tér és az idő fogalmának mélyreható elemzésével jutott el a speciális relativitáselmélethez. Néhány hónap múlva következményként született meg a tömeg és az energia ekvivalenciáját kifejező, híres Einstein-féle képlet, az E = mc2.

Fizikusok a világ pénzein Leonhard Euler (1707-1783), Svájci matematikus, fizikus, ezért szerepel a svájci 10 frankos bankjegyen. A fizikában D'Alambert mellett az analitikus mechanika megalapozója. A königsbergi hidak problémájának magoldásával megvetette a gráfelmélet alapjait. Nevét a szilárd testek áramló mozgását leíró Euler-egyenletek, valamint a hidrodinamika Euler-egyenletei őrzik. Foglalkozott égi mechanikával is (a Hold mozgásának leírása).

Fizikusok a világ pénzein Michael Faraday Az Egyesült Királyság 20 fontos bankjegyén Michael Faraday (1791-1867) látható. Ő volt elsőként állított elő mágneses térrel elektromos áramot, megalkotta az első elektromotort és áramgenerátort, kimutatta az elektromosság és a kémiai kötések kapcsolatát, felfedezte a mágnesség hatását a fényre, és felfedezte a diamágnességet, bizonyos anyagoknak az erős mágneses terekben mutatott különleges viselkedését.

Fizikusok a világ pénzein Benjamin Franklin (1706-1790) Amerikai fizikus, politikus. Pennsylvania kormányzója, a független republikánus Amerika egyik megalapítója. 1746-ban jelen volt egy leideni-plackkal végzett kísérletnél, és ennek hatására ö is kísérletezni kezdett. 1752-ben „elektromos sárkányával" kimutatta a légköri elektromosságot. Az 1749-ben megkezdett kísérletei nyomán 1752-ben feltalálta a villámhárítót. Az Egyesült Államok 100 dolláros bankjegyén láthatjuk.

Fizikusok a világ pénzein Galileo Gallilei olasz fizikus és csillagász szerepel az olasz 2000 lirás bankjegyen. 1609-ben hollandi mintára távcsövet készített, a távcsővel tett felfedezéseit (a Hold felszínének megfigyelése, a Tejút csillagszerkezete, a Jupiter holdjainak a felfedezése). 1610-ben felfedezte a Szaturnusz gyűrűit, a napfoltokat, és azok mozgásából a Nap tengely körüli mozgását. Ő az első, aki a fizikai kutatásban hangsúlyozta a matematika és a kísérlet együttes szerepét. A fizikán belül őt tekintjük a kinematika megalapozójának. Megfogalmazta a mozgások relatív voltát.

Fizikusok a világ pénzein Carl Fredeich Gauss képének már búcsút kellett mondanunk, hisz a német 10 márkás bankjegyen látható. Fizikával az 1830-as évek elején kezdett foglalkozni. 1832-ben kidolgozta a három alapmértékegységre (cm, g, s) visszavezetett, ún. abszolút fizikai mértékegységrendszert. 1845-ben arra a gondolatra jutott, hogy az elektromos és a mágneses hatások véges sebességgel terjednek. 1837-ben magnetométert szerkesztett.

Fizikusok a világ pénzein Christian Huygens (1629-1695) holland fizikus, matematikus és csillagász képét választották egy régi 25 guldenesre a holland tervezők. Fizikai kutatásaiból különösen említésre méltóak a mechanikai, optikai és molekuláris fizikai vizsgálatai.

Fizikusok a világ pénzein Guglielmo Marconi (1874-1937), olasz fizikus, mérnök, 1909-ben „a drótnélküli távíró kifejlesztésében való érdemei elismeréséül", Braunnal megosztva, Nobel-díjat kapott, bizonyára ezért van az arcképe az olasz 2000 lírás bankjegyen.

Fizikusok a világ pénzein Isaac Newton (1643-1727) szerepel a britek 1 fontos bankjegyén. Sokan nevezik őt a fizikatörténet egyik legnagyobb alakjának. A dinamika három axiómájának, alaptörvényének a megfogalmazása minden földi mechanikai jelenséget átfogó, új dinamikát teremtett az általános tömegvonzás törvénye pedig lehetővé tette a földi és az égi mechanika egységes magyarázatát. Világossá vált, hogy a szabadesést és a Hold centripetális gyorsulását ugyanaz az erő a tömegvonzás okozza. A Newton által kialakított világképre épült a mintegy két évszázadig uralkodó mechanikai világnézet.

Fizikusok a világ pénzein Hans Christian Örsted (1777-1851) a dán százkoronást ékesíti. Kezdeti eredményei az elektrolízisre vonatkoztak. Igazolta, hogy a sóoldatból az elektrolízisnél kiváló anyagok mennyisége arányos az oldat koncentrációjával. 1819-ben fedezte fel, hogy az áramtól izzított drót közelében a mágnestű kitér. 1823ban Párizsban Fourier-vel közösen hőelektromos vizsgálatokat végzett. Először állított elő alumíniumamalgám desztillációjával tiszta alumíniumot.

Fizikusok a világ pénzein Olaf Römer (Roemer) (1644-1710) munkásságáról a dánok az 50 koronással emlékeznek meg. A fizikatörténet főleg azért tartja számon, mert 1675-ben a Jupiter bolygó egyik holdjának, az Iónak a megfigyelésével csillagászati úton elsőként határozta meg a fény sebességét. Több csillagászati eszközt készített vagy tökéletesített.

Fizikusok a világ pénzein Ernest Rutherford (1871-1937) új-zélandi fizikus arcképe található hazája 100 dollárosán. 1908-ban megkapta a Nobel-díjat „az elemek bomlásának vizsgálataiért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért". Tanulmányozta az alfa-részek szóródását vékony fémlemezeken, és ezekből a megfigyeléseiből alakult ki 1911-ben a Rutherford-féle atommodell és szórási formula.

Fizikusok a világ pénzein Erwin Schroedingerről (1887-1961) a nagyértékű (1000 schilling) osztrák bankjegyen emlékeznek meg. Alapvető munkásságot végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben: 1926-ban felírta a de Broglie-féle anyaghullámok differenciálegyenletét, a hullámmechanika alapegyenletét. 1933-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat Dirac-kal megosztva „az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásaiért".

Fizikusok a világ pénzein Nikola Tesla (1856-1943) Horvátországban született, majd az Egyesült Államokba emigrált. A bankjegy, amelyet a képe díszít, a világ egyik legnagyobb címletű pénze (10 billió dinár). Nikola Teslában a háromfázisú villamos-energia rendszer feltalálóját és megvalósítóját tiszteljük.

Fizikusok a világ pénzein Allesandro Giuseppe Volta (1745-1827) Itáliai fizikus és fiziológus. Fizikai felfedezéseinek kerete az elektromosság tana volt. Nevéhez fűződik az érintkezési elektromosság felfedezése, amelyre Luigi Galvani 1719-ben közzétette a preparált békaizmokkal és békaidegekkel végzett kísérleteinek vizsgálata vezette. Ő szerkesztette meg galvánelemét kénsavba merülő réz- és cinkelektróddal (ez a Volta-elem), majd a Volta-oszlopot. Arcképe a 10000 lírás pénzt díszíti.