A szűk keresztmetszetet okozó termelési tényező Budapest, 2010 március 4 Dr. Boda György Egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszék 1

6 x 5 perc A trendvonal fogalma A magyar trendvonal Termelési tényezők karavánja a trendvonal mögött A szűk keresztmetszet A gyökerek a mikró szintről erednek Mozgástér

Jánossy trendvonal elméletének összefoglalása C Ábra: Jánossy Trendvonalról szóló könyvében (Jánossy, 1975, 24. oldal)

Hogy alakulhat Magyarország trendvonala? Egy trendvonal modell Rózsaszín álom Elérendő cél Legrosszabb változat

Mi van a trendvonal mögött? A trendvonal mögött termelési tényezők vannak A tőke lét következménye: A GDP (Y) akkor lesz maximális, ha minden termelési tényező megkapja a befektetés arányos hozadékát Y-ból. Ellenkező esetben visszafogja a befektetéseit. Ezek nem csak termelési tényezők. Ezek a társadalom meghatározott csoportjai által monopolizált termelési tényezők – azaz tőkék. Ezekért folyamatos harc folyik, még akkor is, ha a célt nem lehet totálisan elérni.

A szűk keresztmetszet Lecserélhető tevék Lecserélhetetlen tevék Új gépek és berendezések Új vevők I1K I1B I2T I2J I2M Vevői kapcsolatok Belső szervezettség Személyes tudás Jártasság Motiváció Anyagi tőke Új szervezési eljárások Őt átmenetileg be lehet lelkesíteni Lecserélhetetlen tevék Jánossy féle szakmastruktúra

A makro szintű jelenség gyökerei a mikró szintről erednek Kisebb kockázat, innovációs lehetőségek, növekedés gyorsul Minél inkább elmarad a tényleges kompetencia szint a megkívánttól, annál nagyobb a termelési kockázat és annál lassabb az innováció! Alkalmazás esetén nagy kockázat, a növekedés lassul „A munkakör 1” betöltőjének fejlesztése : „0” szintről legalább az „1” szintre Kötelező Ha nem csináljuk meg csökkentjük a vállat értékét : nem tudja használni a szervezteti és technológiai eszközöket („nem használjuk ki maximálisan a lehetőségeinket”, nem maximális a teljesítmény) A fejlesztés eredménye: Megszűnik a „vállalat értékének herdálása” Lehetőség lesz az egyéni teljesítmény növelésére (magasabb szinten látja el a feladatot) Lehetőség arra hogy a „munkakör 3” pozícióra belső utódként figyelembe vegyük (de a „munkakör 1”-be nem) „A munkakör 2” betöltőjének fejlesztése : „4” szintről legalább az „5” szintre „Túlképzett” lesz a „munkakör 2”-re, (szükségtelen beruházás a kompetenciájának fejlesztésébe) Nincs lehetőség az egyéni teljesítmény növelésére (már így is a maximum szinten látja el a feladatot) Lehetőség lehet arra, hogy a „munkakör 3” pozícióra belső utódként figyelembe vegyük. Azonban, ha soha nem lép előre ebbe a pozícióba, akkor kidobott pénz marad amit ráköltöttünk. 7

Mozgástér A leglassúbb teve a foglalkoztatható lakosság kompetenciája. Ennek az egyébként töretlen, de nem túl magas ütemű fejlődését csak a többi termelési tényezővel összhangban, tervezett módon lehet gyorsítani. Nem értünk egyet azokkal a nézetekkel, amelyek egyoldalúan hangsúlyozzák a közoktatás és a szociális juttatások fejlesztésének fontosságát és ezt a területet a többitől elszakítva, azoktól függetlenül képzelik fejleszteni. Magyarul az anyagi, a pénz, az ügyfél és a szervezeti tőkétől független kompetencia fejlesztés nem lehetséges. A szociális szempontok egyedüli hangoztatása is félrevisz. Négy dolgot kellene átgondolni: Milyen a legfejlettebb országokban foglalkoztatható népességnek a kompetencia halmaza (mennyiségi és minőségi összetétele), amely összhangban van az ott kifejlesztett anyagi, pénz, ügyfél és szervezeti tőkével? Ezzel szemben milyen a magyar foglalkoztatható népesség kompetencia halmaza (mennyiségi és minőségi összetétele), beleértve a szakmátlanok tömegeit is? Milyen a multinacionális tőke és a hazai foglalkoztathatóktól elvárt kompetencia halmaz, amit az országon belül működő vállalkozók keresnek? Ők nyilván nem a jelenlegi kompetencia halmazra kívánnak támaszkodni, hanem annál valamivel korszerűbbre, de nem a legkorszerűbbre.  Végül azt is meg kéne vizsgálni, hogy a magyar közoktatási rendszer által biztosított kompetencia halmaz? A feladat ennek a négy kompetencia halmaznak a közelítése, nem FEOR alapokon, elsősorban a 3-as és a 4-es halmazok összehozásával.

név1: györgy.boda@uni-corvinus.hu név2: www.bodaandpartners.com Köszönjük a figyelmet! név1: györgy.boda@uni-corvinus.hu név2: www.bodaandpartners.com