V. Témakör: A család és a felnőtté válás 8. Téma: A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkciói, a szocializáció Fogalmak: család, kortárscsoportok mintái, szokás, szocializáció, norma, érték, szerep életszemlélet, énkép, utánzás, magatartási zavarok, szeretet, bántalmazás, félelemdeviáns viselkedések, agresszió, identitás, mikro-, mezo-, makroszocializáció

Hogyan tudná jellemezni a családot mint szocializációs színteret az alábbi eset alapján? Zoli ügye Zoli ügye a gyerekvédelmi csoporthoz 1991. áprilisban került. Az iskola irányította hozzánk, a magatartási és tanulási panaszok mellé hosszú bűnlajstromot is mellékelve. Ezen, bolti lopások szerepeltek, de súlyosabb dolgok is, például építkezésben rongálás, petárdadobálás és -készítés, pénz eltulajdonítása, skinhead bandában garázdaságok, autófeltörések. Alig tíz esztendős gyereknél ez bizony tekintélyes lista. A gyermekvédelmi csoport rendszeres látogatásokat tett a családnál. A család egy kétszobás lakásban lakik. Zolinak van egy három és féléves öccse. Hét óra tájban csak az anya volt otthon a gyerekekkel. Nagyon bizalmatlan volt, szinte sértésnek vette, hogy a családi életükbe avatkozom. A gyerek viselkedését az átlagostól csak kissé tartotta eltérőnek, a panaszokat túlzottnak érezte. (Forrás: Bóta Margit: Iskolai mentálhigiéné. Szöveggyűjtemény.)

Másodjára is csak az anyát találtam otthon, kissé ittas állapotban Másodjára is csak az anyát találtam otthon, kissé ittas állapotban. Ekkor már ömlött belőle a panasz: férje állandóan távol van, sokat dolgozik, és későn jár haza – gyakran részegen. Pénzt csak napi porciózásban ad haza, így ő képtelen gazdálkodni. Gyermekek közül csak a kicsit szereti, Zolira nem figyel, veréssel, megalázással bünteti. Elmesélte, hogy Zoli alig négyéves lehetett, amikor rossz fát tett a tűzre, s ezért az apa vigyázzállásban maga elé rendelte, és pofozni kezdte. Zoli most is betegesen fél az iskolai beírásoktól, mert otthon durva retorzió várja az apa részéről. Az anya elismerte, hogy alkohol nélkül nem tudja a napjait elviselni, de a részegség állapotától fél. Munkanélküli segélyét varrással pótolja. A házaspár között napirenden voltak a viták, főként a pénz és Zoli miatt. Az anya elmesélte, hogy megkéselte a férjét, aki kisebb sérüléseket szenvedett. Később sikerült az apával is találkoznom, aki hosszan mesélt a gyerekkoráról. Kiderült, hogy azt adja vissza Zolinak, amit maga is elszenvedett. Az apa karácsony előtt egy súlyos információt kapott a munkahelyéről, hogy részlege, ahol hegesztőként dolgozik, hamarosan megszűnik. Az apa – holtrészegen – egy húsvágó bárddal készült kiirtani a családot. Az anya és a gyerekek a szomszédba menekültek, majd a nagyszülőkhöz költöztek néhány napra…

GYERMEKFELFOGÁS NEGATÍV ÉS HUMANISZTUS ELEMEI A KÜLÖNBÖZŐ TÖRTÉNETI KOROKBAN - ÓKOR Egyiptom: 3 éves korig szoptatás, játékok életkor szerint, gyermekgyilkosság tiltása Mezopotámia: Hammurabi törvénykönyve, névadás Görögország: a gyermek a jövő szimbóluma (fiú), gyermekgyilkosság- ambivalencia, gyermeki vonások, mese-játék Róma: Quintilianus nevelési rendszere: szép beszéd, játékos tanulás, a verést elítéli Ókori társadalmak: gyermekgyilkosságok, gyermek kitevés, vallási áldozatok Dajkaság intézménye: elsősorban az előkelő családokban http://oet.btk.pte.hu/files/Gyermekkort%C3%B6rt%C3%A9net%20k%C3%A9pek%20n%C3%A9lk%C3%BCl.ppt

GYERMEKFELFOGÁS NEGATÍV ÉS HUMANISZTUS ELEMEI A KÜLÖNBÖZŐ TÖRTÉNETI KOROKBAN - KÖZÉPKOR Koraközépkor Szent Ágoston: eredendő bűn felfogás > nevelési következményei: szeretet és szigor, anyai szoptatás < > testi fenyítés Középkor és a reneszánsz Gyermekgyilkosságok, kiadás szoptatós dajkához, szoros pólyázás, ópiumcseppek, alultáplált gyerekek, inasnak-szolgának vagy kolostorba küldés, Iskolában is testi fenyítés, nem életkor szerinti iskoláztatás Pelagius: az ember szabadon dönt >felelősség Macrobius: 7-es rendszerben a gy fejlődésének élettani sajátosságait jól felvázolja. Egyházi és jogi zsinatok tiltják a gyilkosságot és a kitevést, dajkát a házban tartják,gyermekmenhelyek, preventív papi prédikációk, gyermeki ártatlanság motívuma, gyermekkor szakaszai – 3 szakasz, illemtankönyvek Spanyol, holland és magyar példa

GYERMEKFELFOGÁS NEGATÍV ÉS HUMANISZTUS ELEMEI A KÜLÖNBÖZŐ TÖRTÉNETI KOROKBAN ÚJKOR XVIII-XIX. Század: Ipari forradalom, urbanizáció: nyomornegyedek, gyermekmunka – 5 éves gyerekek bányában, nyolc év alatti gyerekek napi 15 órát órát dolgoztak Rousseau kettőssége: szülő- dajka ambivalencia, a gyermeket kiszakítani a bűnös környezetből, mesterséges nevelési helyzetek, szexualitás tabu. Polgári család: szerelmi házasság, emelkedő átlagéletkor, gyermekhalandóság csökken, az egyéniség – a gyermek szerepe felértékelődik. Jobb életkörülmények, iskoláztatás, gyermekszoba megjelenése? Rousseau: a gyermek születésekor jó, a társadalom teszi rosszá. Újszülött hadd nyújtózkodjon. Verést elítéli. Nevelési célja: élni tudás, boldogság.

Szülő-gyermek kapcsolat formái A szülő „rejtett” kívánsága Megjelenési formák Erőszak 18. század „akkor szeretlek, ha teljesen ellenőrizhetlek” Korai szobatisztaságra szoktatás, a gyermeki szexualitás elnyomása Szocializáció 19-20. század „akkor szeretünk, ha céljainkat megvalósítod” Kötelező iskoláztatás, rejtett szülői kívánságok kivetítése, bűntudatra építés Segítés 1950- „szeretünk és segítünk abban, hogy megvalósíthasd céljaidat” Erőszak nélküli nevelés, szabad nevelés, gyermeki jogok

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN I. Szerelmi házasság Modern, mindenki által hozzáférhető születésszabályozás Családtervezés (OCSSZ), tervezett gyermekvállalás Várandósok és szülők testi –lelki támogatása Anya-magzat kapcsolat Családközpontú szülészet- bababarát kórházak Minden második házasság válással végződik 2005: 97.496 élveszületésre 48.600 művi terhesség megszakítás jut- kb. 20 éve azonos tendencia A szülő nők max. egyharmada választ alternatív szülést.

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN III. A gy. életkori sajátosságainak megfelelő gondozás és nevelés. 3 éves korig az édesanyára van szüksége a gyermeknek A kritikus életszakaszokra való tudatos felkészítés: dackorszak, óvoda és iskolakezdés, kamaszkor. Nem minden tekintetben érvényesül az életkori szempontok figyelembe vétele: túlzottan teljesítmény centrikus nevelés, etnikai kulturális különbségek. Az 1-3 évesek közel fele bölcsődébe jár. Dackorszak kezelésének szélsőséges megoldásai.

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN IV. Családok szétesése, munkahely megtartásáért vívott küzdelem, alkoholista szülők magas aránya > elhanyagoló szülői attitűd, kisgyermeknél a korlátozó lelkiismereti fék nem alakul ki, fiatalkori bűnözés. Gyermekbántalmazás: érzelmi elhanyagolás, fizikai és szexuális bántalmazás. A szülők az anyagi, tárgyi javak megadását előtérbe helyezték. Család támogató, feszültségoldó, rekreációs színtér. A gyermek verése, megalázása nem elfogadható büntetési módszer. Széles körben hozzáférhető nevelési vonatkozású szakirodalom. Fogyasztói társadalom: a gyermek a konzumszellem célpontja.

Winn és Postman az „elveszett gyermekkor”-ról. Véleményük szerint a fejlett országokban a szülők nagy része egyre kevesebb időt fordít gyermekei nevelésére. Helyüket a kortárscsoportok és a tömegkommunikációs eszközök (elsősorban a televízió) veszik át. Ezek azonban nem a gyermeki értékek megőrzésére és fejlesztésére törekszenek, hanem egy koravén, felnőtt modell sulykolásával deformálják a képernyő előtt egyre több időt töltő gyerekek lelkét.

Szocializáció Olyan folyamat, melynek során az emberi személyiség kialakul – pszichológiai definíció A társadalom alapvető kulturális elemei, az értekek es a normák megismerese,olyan folyamat, melynek során az egyén a társadalom alkotoelemévé válik – szociológiai definíció A szocializáció a társadalmi szerepek elsajatításának folyamata. A társadalmi szerep alkotóelemei: viselkedési minták, jogok, kötelezettségek. A különböző szerepek eltérő társadalmi státuszokhoz, a társadalmi hierarchiában elfoglalt poziciókhoz kapcsolodnak. Az egyén egyszerre több társadalmi státusszal rendelkezik. A szocializáció egész életen át tartó folyamat, mivel az érték- és normakészlet nem tekinthető változatlannak, illetve a különböző életkorokhoz tartozó szerepek sem állandóak. Szocializációs közegek: család, iskola, kortárscsoportok, média

A család szocializációs funkciói Kozma (1988) szerint a biztonság megteremtése, a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak biztosítása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) a beszéd tanítása: a család szubkultúrájának közvetítése az első interakciós tér biztosítása, a viszonyulás és cselekvés társas helyzetekben modellnyújtás: a családi szubkultúra normarendszerének elsajátítása általános normák ás értékek közvetítése éntudat és identitás alakítása

A szülői, nevelői attitűdök meleg-engedékeny: optimális légkört biztosít a személyiség fejlődéséhez hideg-engedékeny: antiszociális személyiség (!) meleg-korlátozó: önállótlan személyiség (!) hideg-korlátozó: neurotikus személyiség (!)

Szocializációs funkciók: az énrendszer kialakulása

A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

Neurotikus potenciál a családban a neurózisra hajlamosító, családi tényezők (Richter): a csonka család nem tud a gyermek számára megfelelő férfi-női mintát nyújtani. neurózisra hajlamosítja a gyermeket, ha a családi miliő rejtetten vagy nyíltan diszharmonikus, feszült. neurózisra hajlamosít a szülő személyiségének rejtett zavara, deviáns magatartása.