A gazdasági fejlődés lehetőségei és korlátai az új feltételek között – 1918–1944. II.

Magyarország gazdasága az 1930-1940-es években A világgazdasági válság hatása A második világháború hatása

Gazdasági világválság Nemzetközi kitekintés okai jellemzői hatása

Jellemzői Világméretű A gazdaság valamennyi területén megnyilvánult A pénz- és hiteléletre is kiterjedt Legsúlyosabb a mezőgazdaságban

OKAI Háború következményeivel nem sikerült megbirkózni (sikertelen próbálkozások az aranystandard-rendszer visszaállítására ) Kibővült termelési kapacitások korlátozott felvevőpiac (értékesítési, túltermelési válság) Árak zuhanása, termelés visszaesése, munkanélküliség.

Mezőgazdaság: tengerentúl>Európa (a csökkenő árakra a termelés fokozásával reagáltak!) 1928. elapadtak az amerikai hitelek 1929 végén az európai gazdaság összeomlott Amerikai tőzsde összeomlása (fekete csütörtök) fordulat (rövid lejáratú hitelek visszafizetése csak újabb hitelfelvétel mellett lehetséges)

Összefonódások a pénz és hitelkapcsolatok terén A bécsi Creditanstalt 1931 májusában ment csődbe. (Kö-és Ke Eu. gazdaságának legfőbb befektetője, hitelezője) Ennek következtében Magyarországon is bankzárlat július 17-én. Németország 1929-31 között komoly veszteségeket szenvedett az arany és devizatartalékaiban. Bankrendszere összeomlott, bankzárlatok.

Megoldás? Nemzeti megoldás a nemzetközi problémára? Gazdasági nacionalizmus, protekcionizmus, állami beavatkozás és szabályozás Kereskedés más módon (valuta híján cserekereskedelem), valutaleértékelések, vámok

Agrárolló hátrány a nemzetközi kereskedelemben Magyarország Gazdasági rekonstrukció (húszas évek) Mg-i termékek exportja, kedvező áron Nagyarányú tőkeimport Befagynak a hitelek árzuhanás Komolyabb az áresésé mint az iparban Agrárolló hátrány a nemzetközi kereskedelemben

Új vonások a 19. századi válságokhoz képest Az egész világra kiterjedt Legsúlyosabb a mezőgazdaságban, de nem csupán agrárválság Valamennyi agrárterméket érintette, nem csupán a gabonát A gazdaság minden területét érintette, pénzügyi és hiteléletet is

Mo-i jellemzők Áresés (40-70%-os), melynek következtében csökken a mg-i termelésből származó bevétel Alacsony technikai színvonal következtében súlyosabb következmények Mg. struktúrája elmaradott (szemtermelés túlsúlya- búza és árpa, intenzív kultúrák, kapásnövények hiánya) Termelés stagnált, állattenyésztés visszaesett

Adósságteher megnövekedett Ipar válsága, termelés visszaesése (differenciálható) 1. Termelési eszközöket, alapanyagokat előállító iparágak (vas-, fémipar, gépgyártás, építőanyagipar) megbénult Beruházások visszaestek Monopóliumok, vas- és szénkartellek (áremelő szerep) Az árak magasan tartása fokozta a termelés visszaesését, meghoszabbitotta a válságot

2. ÉLELMISZERIPAR A termelés kevésbé, nagyjából 20-25%-KAL ESETT VISSZA 3. TEXTIL-, BŐR- ÉS PAPIRIPAR Minimális visszaesés a termelésben

Az iparágak válság alatti helyzetének okai Állami beavatkozás VÁMOK A külföldi textil, pamut, gyapjú kiszorítása

Gyáripar 1932 mélypont A működő üzemek 2/3-at használják ki mindössze MUNKANÉLKÜLISÉG Sajátosságok: kevésbé esett vissza a termelés, mint a fejlett ipari országokban. A nagyarányú ipari áruimport nyomán fokozott elzárkózással lehetővé tették belső piac bővítését.

Pénz és hitelélet Adós ország Nemzetközi pénzügyi és hitelkapcsolatok, összefonódások Gyorssegélyek Pengő aranyfedezete összezsugorodott Külföldi hitelezők és hazai betéttulajdonosok magatartása 1931. július 31. BANKZÁRLAT (A betétek max. 5%-át, legfeljebb 1000 pengőt lehetet csak kivenni)

A nemzeti jövedelem alakulása 1929-33 Franciaország 19%-os, Anglia 15%-os, Dánia 31%-os, USA 43%-os, Németország 38%-os, Magyarország 47%-os csökkenés

Állami beavatkozási politika Bankzárlat, rendelkezés (lásd a 16. diát) Betétvisszaállítási kampány Kötött devizagazdálkodás (arany és devizakészleteket zárolták, a pengő szabad átváltását felfüggesztették, ki- és befizetéseket csak a MNB-n keresztül lehetett bonyolítani) Transzfermoratórium, 1931. dec. 22. (a külföldre szóló fizetések felfüggesztése) Külföldi Hitelezők Alapja A magánosoknak is megtiltotta a külföldi kifizetéseket

Külföldi tartozások rendezése Tartozások befizetése pengőben a MNB-hoz Az összeg csak mo-i beruházásra volt felhasználható!

A külkereskedelemre és nem az adósságokra terjesztették ki! Kötött devizagazdálkodás kiterjesztése (MNB igazolásához kötötték export esetén arról, hogy a külföldi valutában befolyó bevétel az MNB-hez vándorol, import esetén, hogy az MNB biztosítja a külföldi fizetőeszközt a vásárláshoz) Export fokozása- felárrendszer bevezetés (a valutaleértékelés egyik formája), melynek során a külkereskedelmet a MNB ellenőrzése és irányítása alá helyezték. (Cél a külső piacok bővítése) A külkereskedelemre és nem az adósságokra terjesztették ki!

Állami beavatkozás az iparban A háború ipari előkészítése az 1930-as évek közepétől (burkoltan) Weiss Manafréd Művek monopóliumot nyert a hadsereg repülőgép, kerékpár, jármű és vontatószükségleteinek előállítására Állami Vasművek, Fegyver és Gépgyár, Magyar Vagon és Gépgyár, Vadásztölténygyár Imrédy a MNB elnöke

Fegyverek külföldre is Olaszországnak (olasz-abesszín háború) fedőneveken töltény, töltényhüvely = vegyes üvegárú. Magyarország nehézipari kivitele 1933-37 között 4szeresére nőtt. Kínába, Angliába, Egyiptomba, Portugáliába, Dál-Amerikába, Hollandiába és Görögországba.

Békében és háborúban is hasznos Kohászat és vegyipar (kén, klór, sósav, lőszer, robbanóanyag) termékei MŰTRÁGYA vagy SALÉTROMSAV Acéltermelés Aluminiumipar meghonosodása (bauxitkitermelés növekedése) a német tőke bevonulása politikai érdekből Magyar olajkitermelés megindulása 1937.MAORT

Mezőgazdaság Vámok Készletcsökkentés Vetésterület korlátozása Az értékesítés állami támogatása Felvásárlási ár emelése, minimális árak bevezetése Búzanemesítés Vasút- és tarifapolitika (fuvardíjmérséklés) Gazdaadósságok rendezése

Mezőgazdaság 2. Bolettarendszer Egykézszervezetek (kiviteli monopóliumok, nagybirtokos szervezetek, szövetkezetek)

Német gazdasági térnyerés Hitler hatalomra jutása (német gazdaság átszervezése) 2 négy éves terv 1934 a gazdaság teljes háborús átállítása A gazdaság felkészítése a háborúra: AUTARCHIA (behozatal korlátozása, multilaterális kereskedelmi szerződések helyett bilaterális )

Klíring elszámolási rendszer (nincs deviza) No. természetes élettere ---Délkelet Európa Jugoszlávia színesfémek Románia-olaj Magyarország-bauxit Revíziós tervek

1934. fordulópont Az 1931-es szerződésmásodik pótegyezménye (Gömbös) Új fejezet a magyar-német gazdi kapcsolatokban Hatalmas agrárpiac (hús, gabona) Kontingensek, vámtérítések 1934 olasz-magyar-osztrák hármas egyezmény A legjelentősebb külker partner NO.

Magyar-német gazdasági kapcsolatok A magyar kivitel többszöröse a németének Passzív külkereskedelmi mérleg kialakítására törekedtek a németek Burkolt módon áruhiteleket vettek fel Magyarországtól

1937. újabb fordulat A német eszközök burkoltból nyílttá váltak 1937-ben megkötötték az 1931-es szerződés 3. pótegyezményét (a magyar kivitel 25%-os fokozásával járt, a német szállításokat azonban csak 10%-kal emelte) Probléma, hogy a világpiacon jóval többet fizettek volna az agrártemékekért 1937-ben a vágóállatok 1/5-e, hús és szalonnaárú több mint fele, örlemények 1/5-e, hüvelyesek 1/3-a, magvak 60%-a, baromfi, tojás fele, gyümölcs fele No-ba irányult.

1938. Németország elsődleges kereskedelmi partner Anschluss, Csehszlovákia feldarabolás Mo. összkereskedelmének több mint 50%-át Németországgal bonyolította. Német tőke helyzete (kőolajkutatás, bauxit- és timföldgyártás) tőkepiac helyzete A magyar ipar külföldi tőkeérdekeltségeinek 50, a teljes magyar iparnak 13-14%-a német kézre jutott

Győri program 1938. (Darányi) 5 év alatt, 1939 februárjában két évre gyorsítják 600 + 400 millió pengő (közvetlen fegyverkezésre /1939-ben a 600-at 800-ra emelték/ és a harcképesség fokozására) Egyszeri vagyonadóból Háborús konjunktúra (nehéz- és könnyűipar)

Háború kirobbanása Üzemek militarizálása Munkanap meghosszabbítása Gyors ipari termelés

1940 nyár-1941 nyár Megtorpanás A fegyverkezési beruházásokat teljesítették, sőt túlteljesítették munkanélküliség

1941 nyár A magyar gazdaság háborús átalakítása Az állam közvetlen beavatkozása a termelésbe (Megrendelő, felvásárló) Csaba páncélos gépkocsi, Toldi könnyűharckocsi, Turán közepes harckocsi (Weiss, MÁVAG, Ganz) 1000 féle harckocsit gyártottak (munkaköszösségek) Fogyasztási közszükségleti cikkek gyártása elsorvadt

Állami beavatkozás Vállalatalapítás, bővítés engedélyhez kötése (hadiszállítók monopóliuma) Az állami beruházások forrása hitelből INFLÁCIÓ Nyersanyagelosztás (zárolták azokat) Mg-i termékek fogyasztását is szabályozták

Német élettér 3 csoport Ausztria, Csehszlovákia cseh és morva területei Lengyelország, Jugoszlávia Megsemmisíteni, rekvirálás, pusztítás beolvasztani Románia, Bulgária, Magyarország A német nagytérgazdaság részévé váltak

1939-es és 1941-es memorandumok „A magyar mezőgazdaságnak a német piac igényeihez kell alkalmazkodnia” „A magyar ipart a német kiviteli érdekek szerinti átalakítása” A mg.német igények szerinti alakítása A már meglévő iparágakat német érdekeltségűvé alakítani Minden olyan iparvállalatot, amely a német érdekekkelszemben áll megszüntetni

1941-1942 Jegyrendszer Magyarországon Kisebb fejadagok, mint No-ban Ezzel párhuzamosan a magyar szállításokat fokozták (Bárdossy) Nyersanyagok (bauxit, olaj) kiszállítása szintén fokozódott Magyarország iparának bevonása a német hadsereg ellátásába (óriási megrendelések)

Gazdasági alárendeltség Bérmunkarendszer Aránytalanságok az ipar szerkezetében Német adósságok nőttek

A háború gazdasági mérlege Elpusztult javak: 22 milliárd pengőnyi (az 1938- as nemzeti jövedelem több mint 5X-e) Németek, nyilasok pusztításai: 6,5 milliárd pengőnyi A harcok utáni pusztulás: gyárak, mg. nagy része pusztult el a „felszabadítók” szükségleteinek kielégítésekor A közlekedés károsodása Kereskedelmi kapcsolatok megszakadása