A KÜLSŐ NYOMÁSKIEGYENLÍTÉSÜ TERMOSZTATIKUS EXPANZIÓS SZELEP Szakmai ismeretek B3 tétel - Ismertesse a külső nyomáskiegyenlítésű termosztatikus expanziós szelep alkalmazásának szükségességét ha, az elpárologtatóban a nyomásesés jelentős, összevetve a belső nyomáskiegyenlítésű TESZ- szel! - Ismertesse a nyomáskiegyenlítő cső helyes bekötési módját, a hibás bekötés következményeit! - Ismertesse a MOP szelep működési elvét, alkalmazási eseteit!

Minél hosszabb az elpárologtatóban lévő csőkígyó, annál nagyobb a nyomásesés, azaz az elpárologtató elején mérhető PoA és az elpárologtató végén mérhető PoE nyomás közötti különbség nagyobb lesz. Ez a nyomáskülönbség a to elpárolgási hőmérsékletének csökkenését okozza. Belső nyomáskiegyenlítésű TRV alkalmazásakor az elpárologtató PoA nagyobb nyomása hat a membránra. Így a szelep nyitásához nagyobb érzékelő nyomásra (=nagyobb túlhevítés) van szükség. Ezáltal megnövekszik az elpárolog-tatóban a túlhevítési zóna és az elpárologtató nem lesz teljesen kihasználva. Tehát belső nyomáskiegyenlitésű TRV alkalmazása nagyobb nyomáseséssei rendelkező elpárologtatóknál gazdaságtalan. Amikor az elpárologtató végén mérhető PoE nyomást egy nyomástovábbító vezeték (nyomáskiegyenlitő vezeték) vezeti a szelepbe, az ilyen szeleptípust, külső nyomáskiegyenlitéses TRV szelepnek is nevezik.

A TRV kiválasztása: 1. A kívánt hűtőteljesítmény a szelep teljesítménytartományába essen. 2. Fagyasztó és sokkoló kamráknál figyelembe kell venni, hogy az elpárologási hőmérséklet és ezáltal a hűtőteljesítmény is széles tartományban mozog. 3. A TRV -k a névleges teljesítmény 25 %-ig (esetenként még a 15 %-ig is) stabilan működnek. 4. A túl nagyra választott szelep kedvezőtlen szabályozási magatartáshoz (lengés), a túl kicsire választott szelep pedig a túlhevítési zóna megnövekedéséhez vezet. 5. Az érzékelő töltete egy adott hűtőközegre van méretezve, erre ügyelni kell a szelep kiválasztásánál is. A gyártók a to és t függvényében, táblázatokban vagy görbékkel adják meg a szelepek teljesítményadatait. 6. A helyes szelepkiválasztáshoz, különösen a nagyobb szelepek esetében, a teljesítményadatokat korrigálni kell az adott üzemi hőmérséklet és a hűtőberendezés hatásos nyomásesésének függvényében.

MOP-szelep A gáztöltetű érzékelővel ellátott termosztatikus adagoló-szelepek nyomáshatároló szerepet is betöltethetnek. Az un. MOP-szelepek (Maximal Operating Pressure = maximális működtetési nyomás) érzékelőrendszerében pontosan meghatározott mennyiségű hűtőközeg töltet van. Ebben az érzékelő (kapilláris cső) membrántér alkotta rendszerben a P1 nyomást mindaddig a töltet telítési nyomása szabja meg, amíg az érzékelőben a töltet folyadékfázisa is jelen van. Egy bizonyos hőmérsékleten túl azonban a folyadék teljesen elpárolog, és a nyomás ettől kezdve, a hőmérséklet további növekedésekor kb. állandó marad, illetve csak a gáztörvénynek megfelelően, igen kis mértékben növekszik. Azt a pontot, amelytől kezdve az érzékelőnyomás gyakorlatilag már nem növekszik tovább, MOP-pontnak nevezzük.

A MOP-szelep az induláskor zárva marad A MOP-szelep az induláskor zárva marad. A szívónyomás igen gyorsan lecsökken a MOP-határig, és a motor védve marad a túlterheléstől.( Diagram a következő képen) A gyártók a MOP-szelepeket megkülönböztető jelzéssel, egy úgynevezett MDP-szám feltüntetésével szállítják. A gyárilag beállított MOP-határ általában tMop; +10,:vagy -l8 oC. A kiválasztáskor ügyelni kell arra, hogy a MOP-ponthoz tartozó tMOP hőmérséklet nagyobb legyen mint a tervezett legnagyobb elpárolgási hőmérséklet, hogy lehetővé tegye a teljes lehűlés alatt az elpárologtató optimális elárasztását. (Ellenkező esetben úgy működne mint egy, "automatikus" adagolószelep.) Mint említettük, a gáztöltetű adagolószelepek érzékelőrend-szerének nyomását a rendszer legalacsonyabb hőmérsékletű része szabja meg. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a patron legyen a leghidegebb pontja a MOP szelepek érzékelőrendszerének

1 a MOP -korlátozás nélküli termosztatikus szelep görbéje 2 MOP szelep indulási görbéje