Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
S Sulfur.
Advertisements

A LEVEGŐ.
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
A légkör összetétele és szerkezete
Az ammónia 8. osztály.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
7.Fény- és sugárforrások valamint azok vezérlése Izzólámpák –Halogén izzók Kisnyomású gázkisülő lámpák –Kompakt fénycsövek –kisnyom. Na-lámpa Nagynyomású.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
7. Fény- és sugárforrások, előtétek, gyújtók
Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
-dihidrogén-monoxid, -hidrogén-hidroxid, -aqua (latin)
Szervetlen kémia Hidrogén
HIDROGÉN-KLORID.
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Tartalom A periódusos rendszer felfedezése
Az arany előfordulása és előállítása.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
A levegőburok anyaga, szerkezete
A HIDROGÉN.
Platinacsoport elemei
Mangáncsoport elemei.
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Kémiai kötések Molekulák
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
XI. A nemesgázok 118Uuo=ununoktium
Szervetlen kémia Hidrogén
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
Környezetünk levegő minősége
3. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
Réges régen, egy távoli galaxisban... A LÉGKÖR EREDETE.
A kalcium és a magnézium
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
Levegő szerepe és működése
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
Az elemek csoportosítása
Elektronhéjak: L héjon: 8 elektron M héjon: 18 elektron
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Egyszerű ionok képződése
Plazmamonitorok.
A kvantum rendszer.
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
Elemek csoportosítása
Nemesgázok. feladat 1.Készíts halmazábrákat a füzetedbe és helyezd el a következő elemeket, vegyjelet használj: vas, argon, alumínium, oxigén, germánium,
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Halmazállapot-változások
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
7.Fény- és sugárforrások valamint azok vezérlése Izzólámpák –Halogén izzók Kisnyomású gázkisülő lámpák –Kompakt fénycsövek –kisnyom. Na-lámpa Nagynyomású.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Fémek. Az elemeket 3 csoportba osztjuk: fémek Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek.
A nitrogén és vegyületei
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
A nitrogén és vegyületei
A 18. csoport elemei: nemesgázok
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
Előadás másolata:

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból A nemesgázok Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

Fizikai tulajdonságok Valamennyi nemesgáz színtelen szagtalan a hőt rosszul vezeti az elektromosságot nem vezeti név vegyjel hélium (napban) He neon (új) Ne argon (lusta) Ar kripton (rejtett) Kr xenon (idegen) Xe radon (radioaktív) Ra

Kémiai tulajdonságok Kémiailag közömbösek – „nemesek” Nem éghetők Legkülső héjuk telített, legalacsonyabb energiaszintű Egymással sem alkotnak kötést Halmaza nemesgázatomokból áll

Néhány ismert nemesgázvegyület Kémiai reakciói Néhány ismert nemesgázvegyület He és Ne: nincs ismert vegyülete HArF: első ismert (alapállapotú) Ar-vegyület, előállítás 2000-ben 10 K-es Ar-ban ArF: elektron-alapállapota nem kötött, gerjeszett állapot kötött KrF2: Kr és F2-ből elektromos kisüléssel; illékony, bomlékony szilárd anyag XeF2, XeF4, XeF6: színtelen kristályos anyagok, Xe és F2 közvetlen reakciója XeO3, XeO4: színtelen, kristályos, rendkívül robbanékony anyagok XeOF4, XeO2F2, XeO3F2 HXeCCH A nemesgázok kémiailag közöm-bösek, nem lépnek szinte semelyik elemmel sem reak-cióba. A rendszá-muk növekedtével viszont ez a „ne-mességük” kissé csökken. Így egy-két vegyületük ismert, ám ezek nem stabil, állandó vegyületek.

Előfordulása, felhasználása A hélium a hidrogén után (utóbbi nem nemesgáz) a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója. Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékesvörös színéért felelős. A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják. Ez a kriptongázzal töltés Bródy Imre találmánya. A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják. A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.

Érdekességek Erre a hiperlinkre kattintva a randon káros hatásaival foglalkozó angol nyelvű honlapra navigálhatsz. Ide kattints a cím eléréséhez!!