A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS EGYES KÉRDÉSEI BUDAPESTEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tech Clinic SST – Café Scientifique Fenntartható városi mobilitás a kelet-európai nagyvárosokban BME Út- Vasútépítési Tanszék Budapest, 2009 március 17.

A fenntartható közlekedés egyes kérdései Budapesten 4 A fenntarthatóságról, a fenntartható fejlődésről. Nem fenntartható mobilitás 4 Modern - versus posztmodern, posztindusztriális város 4 A házak közötti hely, mint városi közterület 4 Elfordulás az utcától 4 Budapesti példák 4 Visszafordulás az utcához – de nem a múltba

A fenntartható fejlődésről 4 A „három krumpli” 4 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

4 A „három krumpli” rendszerösszefüggésbe rendezve 4 Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani A fenntartható fejlődésről KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

A fenntartható fejlődésről 4 A fenntarthatóság lényegéhez tartozik, hogy csak a környezetünk figyelembevételével választhatjuk meg a céljainkat. (integráció) 4 Itt a természeti és művi környezet mellett a társadalmi környezetet is értsük bele a környezetbe. (társadalmi integráció) 4 Budapest esetében értelemszerűen a környezetet képezi az agglomeráció, a megye, az ország stb. azaz a területi beágyazottság is. (területi integráció) 4 A városi közlekedés környezetét képezi a város, mint élettér és az ebben zajló folyamatok. (a város életébe történő integráció) 4 Az egyes közlekedési ágak beleágyazódnak a közlekedés egészébe (közlekedésen belüli integráció, intermodalitás, interoperabilitás) 4 Míg a modernitást az jellemzi, hogy egy-egy domináns eszközzel akar tervszerű megoldást nyújtani „mindenre” (lakótelep, autó stb. ) a posztmodern, poszt-indusztriális korszakot a megoldások egymásmellettisége, együttélése írja le.

Brüsszel 2003 A városi köztérről, a városi közlekedésről

4 Mumford, Lewis: a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális vonatkozásban 4 Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac – azaz eszmék, emberek és áruk találkozási tere 4 A város találkozási pont

1/b. ábra. Szolnok ábrázolása

Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október

A városi köztérről, a városi közlekedésről 4 Helyek és nem-helyek ( Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995 ) 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 [FT:] a nem-helyeken egy dimenziónkkal vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Otthonossá - de legalább több-dimenzióssá tenni a nem- helyeket 4 Pl. a pályaudvarok új szerepe a városban a város közterületének része, váróterem helyett bevásárlóközpont stb.

Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

Visszafordulni az utca felé 4 A visszafordulás nem a múltba való visszafordulást jelenti 4 Elemzésre van szükség: mit nyertünk és mit vesztettünk? 4 Idő-csapda: sebesség = időmegtakarítás ? Hol ez az idő? 4 Tér-csapda: „autóval több dolgot tudunk elintézni” – de közben az utca kiürül, a célpontok átrendeződnek 4 Társadalmi csapda: az autó kényszerré válik a másik ember számára is

4 Vissza az autókhoz: társadalmi csapda az utcák kiürítése, a helyi célpontok leépülése. 4 Kényszeresen terel a távoli pontokba; autóhasználati kényszer ( USA, bevásárlóközpontok, autós létesítmények) 4 „jogosítványfüggőség” 4 Sebesség, vele a távolság nő => tranzit szakasz hossza nő, => ipari megoldások előtérbe kerülése a közlekedésben A közlegelők tragédiája

Áramlás-centrikus közlekedéstervezés 4 Hatvanas – hetvenes évek; cél helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi-közlekedésnek 4 Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – 4 …vagyis maga a város… és a gyalogosok, az emberek. 4 A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa: egyirányú utcák; a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

Az Erzsébet-híd pesti hídfője 19??

Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, ábra. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

A Kacsoh Pongrác úti csomópont

Az Andrássy út másik vége…

Az Andrássy-út. Háry Gyulától Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben Az Andrássy út másik vége…

A városi köztérről, a városi közlekedésről Mit lehet tenni? Új prioritásokra van szükség

A városi köztérről, a városi közlekedésről 4 (1) prioritások megváltoztatása: kínálat-növelő közlekedési prioritás helyett kereslet-csökkentő beavatkozások 4 (2) intézményi (tervezési, szabályozási) változások: integrációk szorgalmazása - integrált terület- (város-) politika és közlekedéspolitika, - integrált települési s településkörnyéki közlekedés (szövetség), - az egyes közlekedési módok integrációja (intermodalitás, interoperabilitás), - az infrastruktúra finanszírozás és a működés megfizettetésének összekapcsolása, - a döntéshozatali folyamatok társadalmi integrációja, - az értékelés integrálása a tervezési és fejlesztési tevékenységbe

Egy környezetbarát közlekedéspolitika elemei

Egy környezetbarát közlekedés- politika elemei

Budapest közlekedésfejlesztésének céljai és városfejlesztési összefüggései a Közlekedésfejlesztési Rendszerterv ( BKRFT ) alapján 4 BKRFT kb. 300 oldal 4 Fontos dokumentum, szakszerű formai megjelenés, professzionális kiállítás 4 1 átfogó cél, 3 stratégiai cél, 6 operatív cél, 12 prioritás, kb. 100 (12 x 7-12) intézkedés – megfelel egy stratégiai dokumentum követelményeinek 4 Előző éves. Mi indokolja? Hiány:rangsor, területfh kapcs + értékrend + EU. Nem telj. Kötöttp-f, közútf, parkf, intézm. 4 Előző „Stratégiájának súlypontjába a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése került” 4 de ez a 4-es metró fedőneve volt.. Valójában az intermodális csp-ok kerültek a súlypontba (M-állomások) nagy eszközváltó HUB- ok 4 Most intelligens (nem tervszerű vs. spontán…) 4 EU Zöld Könyv torlódások; kibocsátások és környezet, klíma; intelligens, akadálymentes, balesetek csökkentése + Előmozdítani a kevésbé költséges közlekedési módokat: busz, mint gyorsközlekedési elem

A BKFRT cél-struktúrája Átfogó cél A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével Stratégiai célok A város közlekedésének fenntarthatatlanságához és hatékonyságához a feltételek biztosítása A város közlekedési szerkezetének, felsze- reltségének és eszköz- állományának fejleszt. A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása Operatív célok A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatás ok támogatása a fenntartható mobilitás érdekében A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásain ak fejlesztése a módválasz- tás befolyáso- lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében A közút- hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen- súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködé s javítása érdekében A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképess ég növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében Prioritások

A BKFRT cél-struktúrája Átfogó cél A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével Javasolt Stratégiai célok Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása A város közlekedési szerkezetének, felsze- reltségének és eszköz- állományának fejleszt. A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása Operatív célok A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében Prioritások (1) területfejlesztéssel integrált közlfejl, (4) k+t intézményrdsz, (10) BKSz intézményrdsz (9) város-előváros integrált

A BKFRT cél-struktúrája Átfogó cél A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével Javasolt Stratégiai célok Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása A korszerű, fenntartható közlekedés kreatív pillérei A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása Operatív célok A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében Prioritások (5) közösségi közlekedés, (6) közösségi közl-i járművek, (2) nem motorizált közl. (3) intelligens rdsz-k, infotech a szervezésben és szabályozásban

A BKFRT cél-struktúrája Átfogó cél A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével Javasolt Stratégiai célok Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása A korszerű, fenntartható közlekedés kreatív pillérei A városi életet legin- kább zavaró közlekedési összetevők kulturált, de a forgalmat visszafogó indítékú fejlesztése Operatív célok A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében Prioritások (7) közúti fejlesztések, (8) parkolás, (11) a város külső megközelíthetősége, (12) teherforgalom, áruelosztás, citylogisztika

A tanulságok összefoglalása 4 A városi közterületek találkozási hely funkciója fokozatosan kiüresedett, bezárkózás, a közterületnek való hátat fordítás jellemzi a köztérhez való viszonyunkat. 4 A változásoknak az egyik elősegítője volt az autó, és a városi térnek az autók folyamatos áramlása érdekében végzett áttervezése, a nem- hely funkciójú terek szaporodása. 4 A városi gépkocsi-használatot jól modellezi a ‘közlegelők tragédiája’ – miközben rövid távon és a magunk szempontjából racionális döntést hozunk, egyben (önmagunkat is beleértve) mindenkinek rontjuk az utazási körülményeit. 4 A lakható város megteremtése érdekében vissza kell fordulnunk az utca, a közterület felé, és meg kell változtatnunk a mára ott kialakult prioritásokat. 4 Ez részben várostervezési, várospolitikai feladat, de emellett mindenki maga is tehet azért, hogy gyalogosként visszafoglaljon valamit a városi köztérből.

A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS EGYES KÉRDÉSEI BUDAPESTEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tech Clinic SST – Café Scientifique Fenntartható városi mobilitás a kelet-európai nagyvárosokban BME Út- Vasútépítési Tanszék Budapest, 2009 március 17. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !