Lecsúszás, pozícióváltás, konfliktuspotenciál Tardos Róbert MSZT közgy ű lés Határhelyzetek elméleti és módszertani kérdései szekció Miskolc november 13.

Makro-helyzetkép I. a végi makrogazdasági mozgástér a “feltörekv ő mez ő nyben” b. A válság globális kihatásai (a CGIEE “gazdasági egészség”index) Kritériumok: -termelési output -munkanélküliség -hazai kereslet -bankhitel állomány -infláció -valuta árfolyam Forrás: Talvi-Munyo Exuberance index (CERES 2011) Forrás: Van Doorn-Suri- Gooptu 2010 “exuberance” – vitalitás, energia “anemie”- vérszegény- ség, energiahiány

Makro-helyzetkép II. - makrogazdasági mutatók és a (különösen válságérzékeny) ifjúsági munkanélküliség indikátorai (a HVG összeállítása és az ILO 2011 forrás alapján 25,1 M.o. -3,7 76,8 Ifjúsági munkanélküliség (15-24 év, 2011 II.negyedév, ILO) GDP vált I.né.- EU Comm,KSH Államadósság/GDP 2011, IMF, KSH Ifjúsági (és ezen belül tartós) munkanélküliség alakulása , ILO

Makro-helyzetkép III. a. Minimálbérek (euro) az EU-ban és néhány további országban, 2011 július b. A minimálbérek alakulása a visegrádi országokban (Eurostat, HVG sz.) M.o.

Az elmúlt húsz év hazai válságperiódusai, azok szociostrukturális és mikroszituatív kihatásai (“anémia és anómia”) Kornai János kifejezésével transzformációs válság – jelent ő s strukturális hatásokkal, részben pozitív átalakulások (új pénzügyi-piaci szféra létrejötte, kkv-szektor felfutása, helyi önkormányzat, civil kezdeményezések megnyíló tere) negatív mellékhatásaként (a schumpeter-i “teremt ő rombolás”egy példája). Kb. másfélmillióval kevesebb munkahely, jelent ő s fizikai szegmensek leértékel ő désével, nagyrészt inaktívvá vált periferikus csoportok kiszorulásával (“kiilleszkedésével”). Strukturális mobilitás “lefelé” (fizikai) aktívból (fizikai) inaktív státus felé – A gazdaságtörténet által még nem azonosított, valójában még folyamatban lév ő periódus, a hazai terepen is a válságjelenségek számos jegyével. A transzformációs válság analógiájára konvergencia-válságnak is nevezhetnénk, az adott folyamatban rejl ő feszültségek küls ő és bels ő (az el ő z ő höz képest az eddigiekben inkább a leépülés irányába mutató jegyeivel). Kiindulópontjaiban, jellegzetességeiben az el ő z ő höz képest jelent ő s eltérések (az els ő lépcs ő fokok a fejlettebb regionális zónákhoz) kapcsolódtak, a kés ő bbiekben már egyre több átfedéssel. A két válságperiódusban való esetleges halmozott érintettség – tartós leszakadás, inkább anómiás (vagy anémiás) mint radikalizálódás hatásokkal. Az újonnan érintettek (korábban felfelé tartók, vagy afelé aspirálók, majd most a tartalékok kimerülésével, új terhekkel lecsúszás felé mozdulók) esetében más helyzet. Az aktivitás és a tartalékokkal való (nem)rendelkezés tényez ő inek kiemelt strukturális (s az ezzel kapcsolatos strukturális hatásokon, a pozícióváltásra gyakorolt befolyásán keresztüli) nem-konvenciális mobilitási szerepe. Az utóbbi id ő szak egy jelent ő s bels ő ng strukturális feszültsége: a növekv ő iskolázottság és a stagnáló keres ő aktivitás közti ellentmondás (valójában a szellemi inaktívak száma is jelent ő sen emelkedett).

Makrogazdasági és mikroszituatív válságjelenségek szociológiai értelmezésben - Egzisztenciális-társadalmi lecsúszás mobilitási és más konceptuális keretben I. Szorokin eredeti mobilitás felfogása elvben sokdimenziós (a Blau-féle “social space”- koncepció alapján is értelmezhet ő ) és többszint ű (egyéni és csoportvonatkozásokra is kiterjed ő ) elemzést tenne lehet ő vé, az elmúlt évtizedek irodalmában azonban mindez némiképp lesz ű kült a (hagyományos értelemben vett) foglalkozási pozíciók közti mozgásra (esetleg az iskolázottsági tényez ő bekalkulálásával). További lesz ű külés: a “mobilitás”fogalmának konnotációja nagyrészt a vertikális, s azon belül a felfelé történ ő mozgásra korlátozódott. (Bizonyos fokig már maga Szorokin is hozzájárult, amennyiben empirikus fókusza f ő ként az elitpozíciók alsó szintekr ő l való megközelíthet ő ségéhez kapcsolódott. Hazai kutatások közt a nyolcvanas évekbeli státusrétegz ő dés-vizsgálatok során mobilitáskutatási keretek közt érdekes kezdeményezés Kovach I. és Róbert P. foglalkozások relatív pozíciójának történeti átalakulására (ezen belül esetenként lesüllyedésére) vonatkozó elemzései.

Makrogazdasági és mikroszituatív válságjelenségek szociológiai értelmezésben - Egzisztenciális-társadalmi lecsúszás mobilitási és más konceptuális keretben II. Blau (social space koncepció, illetve a mobilitás kett ő s – ezen belül a strukturális hatás értelmében vett független változó - szerepe a pozícióváltások magyarázatában) Lenski (a státusinkonzisztencia tényez ő n keresztül a makrostrukturális és mikroszituatív feszültségek közti közvetlen összefüggés tételezése) Bourdieu pályaív (trajectoire) fogalma jelent ő s szál az egyéni szint ű negatív pozícióváltás, lecsúszás szociológiai értelmezése felé Breiger duális pozíció koncepciója a mobil (ezen belül lecsúszó) személyek kett ő s csoportköt ő désére, egyfajta hídszerepére utal (Blauhoz hasonló jelleggel – mozgást katalizáló szereppel) King et al 2004 történeti elemzése (a múlt század huszas-harmincas éveinek Németországából, a náci párt kérdéses társadalmi bázisáról a regionális kontextus (válság sújtotta elszegényed ő – különösen az északkeleti protestáns – területek foglalkozási jellegzetességenek kiemelésével (a “working poor” szegmens tradicionális alsó-kispolgári fókuszával – legyengült közeg és pótlólagos személyes kihatások együttes jelenlétével)

A feln ő tt hazai népesség (dichotóm) fizikai-szellemi és aktív-inaktív csoportosítások szerinti eloszlásának változása két évtized során (1987: Kulturális-Interakciós Rétegz ő dés I, 2005: Kulturális-Interakciós Rétegz ő dés II, 2008: DKMKA Részvétel és Képviselet; százalékban) Forrás: Angelusz-Tardos 2010 A fizikai aktív csoport közel felére csökkent, a fizikai inaktívak aránya közel a duplájára n ő tt (f ő ként a kilencvenes évekbeli fejlemények nyomán A makro-helyzetkép kiegészítése - a keres ő aktivitás strukturális átalakulása (mint az adott értelemben vett “strukturális mobilitás” eleme)

A társadalmi szakadások releváns hazai tényez ő inek empirikus jellemzése meghatározott tipológiai dimenziók szerint Forrás: Angelusz-Tardos 2010, a munkaaktivitás generációs tényez ő n belüli életciklus-szerepének kiemelésével a strukturális szakadás elemei közt

A makro- és mikrovonatkozások empirikus megközelíthet ő sége Makrostrukturális vonatkozások globális és kontextuális elemeken keresztüli megragadása (ezen belül regionális-aggregát és network-kontextuális mozzanatok, ezek együttes alkalmazására hazai példa Kmetty-Tóth 2011) Strukturális mobilitás elemek széles értelmezésben (aktivitás, anyagi szint – tartalékokkal való rendelkezés, foglalkozási mili ő típusok többes köt ő dés ű, mozgásban lév ő – “fuzzy”/“liminális” vonatkozásai) Longitudinális (panelszer ű, id ő soros vagy ezek híján retrospektív megközelítésben – az intergenerációs és az életciklus-elemek kiemelt szerepével – ennek regionális elemzéssel való kombinálása Vécsei 2011 esetében)

Foglalkozási (network/tudásstílus, vertikális/horizontális) mili ő tipológia (Tardos 2008) és kulturális-életstílus- ideológiai orientációs változók együtteseit magyarázó szerepe (a személyes foglalkozással párhuzamban) (SPSS18 Neural Networks Multilayer Perception – a témák összmagyarázatának mértéke alapján súlyozott átlagos magyarázatok) A végig meghatározó szerep ű életkor mellett a foglalkozási mili ő tartósan az átlagosnál jelent ő sebb, s a (hagyományos jelleg ű ) személyes foglalkozás változónak némiképp növekv ő magyarázó ereje Centrális és az alsóperiféria mili ő típusok közti társadalmi távolság – strukturális szakadás Megj.: az elemzések még nem “fuzzy- jelleg ű ” változó, hanem állandó tipológiai csoportosításon alapulnak Lokális/globális hangsúlyok Kult.-Iinterakc.Réteg. I MKIKult-.Iint. Rét. II. MTA-ELTERészvétel és Képviselet DKMKA

Kutatási adalékok I Iskolázottság és szubjektív osztályidentitás alapú státus(in)konzisztencia a 2000-es években – ellentétes tendenciák a lefelé mutató státuszinkonzisztencia emelkedésével (DKMKA MVP Politikai tagolódás, Részvétel, képviselet ) A konvergencia-válság – eltér ő en a transzformációs válságtól – az urbanizáltabb nyugati, középm.o.-i területeken éreztette el ő bb a hatását Az iskolázottsággal párhuzamosan emelked ő középosztálybeli identifikáció 2008-tól megfordult

Kutatási adalékok II A 2008-tól begy ű r ű z ő pénzügyi- és leépítési válságjelenségek szubjektív percepciója 2009 tavaszán (DKMKA MVP Részvétel, képviselet Panel II. hullám n=2000) A gondként észlelt vagy fenyeget ő nek vélt devizahitel-törlesztési problémák már 2009 els ő felében a feln ő tt népesség közel egyharmadát érintették. Munkahely elvesztés, ellátás megsz ű nés, vállalkozási gondok hasonló nagyságrendben.

Kutatási adalékok III Az észlelt pozícióromlás (hosszabb és rövidebb távú el ő zményeken alapuló, retrospektív vagy paneldinamikai alapon regisztrált) mozzanatainak és a (mérsékelt-radikális skála révén mért) radikális konfliktuspotenciál magyarázó tényez ő i (CATREG Optimal Scaling regresszióelemzés; DKMKA MVP ) Viszont (további elemzések szerint) a radikális konfliktuspotenciál tematikus közbüls ő magyarázó változói közt a félmúltbeli tényez ő k gyengébb, a közvetlen el ő zmények (válságbeli érintettség diverz jellegének) er ő sebb szerepe Foglalkozási vonatkozásokon belül a kontextuális mozzanat (foglalkozási mili ő ), bizonyos összefüggésekben a munkaaktivitás (keres ő munkával rendelkezés viszonylag jelent ő s szerepe) A hosszabb távú egzisztenciális el ő zmények kikristályosodottabb lecsapódása, a regionális el ő ny-hátrány er ő teljes tudatosulásával (így az é-m.o.-i válaszadók közül mindössze 1 százalék tekintette családját a rendszerváltás nyertesének, míg országosan 22 százalék)

Kutatási adalékok IV Az észlelt pozícióromlás és a radikális konfliktuspotenciál személyes és kontextuális foglalkozási (mili ő típus) összefüggései (CATREG Optimal Scaling regresszióelemzés; szignifikáns összefüggésekhez kapcsolódó reziduális kategóriaértékek; DKMKA MVP ) A hosszú és rövid távú pozícióromlás-el ő zmények némiképp eltér ő társadalmi eloszlása – az el ő bbiek egyértelm ű en a periférián lév ő csoportokban való s ű r ű södése, az utóbbiaknak részben középrétegbeli kontextusokhoz, fels ő bb mili ő khöz való kapcsolódása – a radikális konfliktuspotenciális társadalmi móduszai sem a (már rég deprivált) legalsó szegmenseknél, hanem a magasabb státusmili ő kben, illetve lejjebb a fels ő periféria tájékán, a (lecsúszó) szakmunkásközegekben, az alsóvezet ő i (technikusi stb) szinteken jelenik meg – egybecseng ezzel a (további elemzések által specifikált) jövedelmi összefüggés hasonló kett ő ssége).

Pozícióromlás, tartós és rövidebb távú lecsúszás, radikális konfliktuspotenciál heterogén“koalíciója” Er ő sen eltér ő státusszint ű csoportok együttes megjelenése a pozícióromlás feszültségforrásainál -- alsóperiféria, tartósan kiilleszkedettek mérsékelt konfliktuspotenciál mellett -- lefelé csúszó (ipari szakmunkás, technikus-m ű szaki fels ő -perifériális mili ő ) csoportosulások jelent ő sebb konfliktuspotenciál mellett -- fels ő -közép státusszintek (vezet ő i, jövedelmi, mili ő csoportosulások) er ő sebb radikális konfliktuspotenciállal A témakörre vonatkozó hazai kutatások fokozatos gyarapodása – néhány munka az elmúlt két évb ő l a széls ő séges attit ű dökre, radikális politikai csoportosulásokra, pártaffiliációra, konfliktuspotenciálra vonatkozóan Angelusz-Tardos (2010, 2011), Karácsony-Róna 2010, Lánczi ed 2011, ezen belül Bíró Nagy-Róna 2011, Grejczjár-Tóth 2011, Krekó et 2011 A középrétegbeli pozícióromlás, az “új lecsúszás”empirikus megragadásának újabb hazai irodalma egyel ő re sz ű kösebb, feltehet ő en növekv ő számban jelenik meg a következ ő években.