Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

A levél a szárhoz hasonló szövetekből és szövettájakból épül fel. Fő jellemzői: nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer fotoszintézishez és a párologtatáshoz való alkalmazkodás raktározó szövetei nincsenek, nem alakul ki periderma nincs másodlagos vastagodás élettartamuk korlátozott, általában egy vegetációs időszak A hajtás tenyészőcsúcsának levéldudoraiból alakulnak ki növekedésük korlátozott.

A levél filogenezise első szárazföldi telómás növényeken még nem voltak levelek. fejlettebb növényeken már kisméretű, epidermisz eredetű mikrofillumok első lemezes levelek a páfrányoknál a telomák ellaposodása és összenövése útján alakultak ki: makrofillumok

A lomblevél szöveti szerkezete Bőrszövet Elsődleges kéreg zónája A központi henger zónája

Bőrszövet epidermisz, vastag kutikulával és változatosan elhelyezkedő, különböző méretű és számú gázcserenyílással

Elsődleges kéreg zónája asszimiláló alapszövet (klorenchima), gazdag intercelluláris járatrendszerrel. Három típusa van: Szivacsos: laza, gömbölyű sejtekből álló klorenchima, sok intercellulárissal, Oszlopos vagy paliszád: a felületre merőleges irányban megnyúló, sűrűn álló sejtekből felépülő klorenchima. Karos palisszád klorenchima: egyes fenyők mezofillumában található: levél felületének csökkenése, a fotoszintézishez szükséges felület növelése

Karos oszlopos szivacsos

A külső és belső szimmetriaviszonyok alapján három levéltípus ismeretes: Bifaciális levél. kétszikűek levelében szivacsos a levél alsó részén, az oszlopos felül a színi és fonáki epidermisz különbözik Unifaciális levél. több egyszikűre jellemző a mezofillumot csak szivacsos klorenchima levél többnyire egyenesen felfelé áll, Ekvifaciális levél: a két oldal látszatra egyforma, de keresztmetszetben a szállítóelemek nem szimmetrikusan helyezkednek el

A tűlevelek szerkezete ekvifaciális levél egy vagy két nyaláb transzfúziós szövet endodermisz karos klorenchima kollenchima sztómái süllyesztettek fiziológiai szárazsághoz (így a fagyhoz) való alkalmazkodás

A központi henger zónája szállítószövet levélerek formájában látszik szilárdító szerepük is van kollaterális zártak farészük legtöbbször a levél színe felé néz.

Az erezet különböző típusú lehet (lásd elágazások): Villás vagy dichotómikus erezetű levele a páfrányoknak és a páfrányfenyőnek (Gingko biloba) van. Hálózatos erezet jellemző a zárvatermő kétszikűek, és néhány egyszikű leveleire.

A makroszkopikus erezet szárnyasan erezett: főér oldalerek tenyeresen erezett ölbefogottan erezett: oldalsó erei monochaziálisan ágaznak el párhuzamosan erezett: több egyenrangú ér

Az erezet sűrűsége: a víz- és fényviszonyok függvénye érhálózat annál nagyobb, minél szárazabb a termőhely, a napfénynek kitett leveleké hosszabb, A levél szilárdítása: az érrendszer az epidermisz a nyalábhüvelyek A kiválasztó szövetek: hidatódák, nyálka-, gyanta-, gumi-, illóolaj- és nektárkiválasztó

Levéltípusok A sziklevelek a magban lévő embrió részei, szerepük a csíranövény táplálása sok (nyitvatermők) kettő (kétszikűek) egy (egyszikűek). Szerep: tartalék tápanyagot közvetítik (például búza) raktároznak (például bab) fotoszintetizálnak (például bükk, ricinus).

Allevelek: a lomblevelek zónája alatt elhelyezkedő védő vagy raktározó funkció a rügyek és rizómák pikkelylevelei a hagyma buroklevelei és húsos allevelei. A lomblevelek: a fotoszintézis gázcsere párologtatás Fellevelek: a lomblevelek szintje fölött virágok murvalevelei kalászosok pelyvái kupacsosok

A levél morfológiája Alapesetben: levéllemez levélnyél levélalap

A levélalap a levélnek a szárhoz illeszkedő része egyszerű levélhüvely függelékei a pálhák A levél lehullása után maradt nyom: levélripacs

A levélnyél levéllemez és a szár közötti kapcsolattartás a lemeznek a fény irányába való fordítása hiányában: ülő levélnek

A levéllemez a levél ellaposodó része kerekded, tojásdad, szív, vese, lándzsa alakú, háromszögletű, nyíl, ár alakú, stb.

—csúcsa lehet hegyes, kicsípett, lekerekített (tompa); —válla nyilas, szíves, ék alakú, nyélbefutó, füles, aszimmetrikus stb.

A levél széle ép fűrészes kétszeresen fűrészes fogas kanyargós csipkés

A levéllemez: tagoltak tagolatlanok A tagoltság: karéjos hasadt osztott szeldelt

egyszerű levél összetett levél: levélkék szárnyasan összetett levél tenyeresen összetett levél ölbefogottan összetett levél

Levélállás: örvös keresztben átellenes szórt

Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya); Levélmódosulások környezethez való alkalmazkodás Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya); Pálhatövis: védekezésre módosult pálhalevél (például fehér akác);

Levélkacs: kapaszkodásra módosult levél a (például levéltelen lednek); Levélkekacs: kapaszkodásra módosult levélke (például borsó); Levélnyélkacs: kapaszkodásra módosult levélnyél (például erdei iszalag);

Szukkulens levél: raktározásra módosult levél (például bablevelű varjúháj); Rovarfogó levél: a talaj nitrogénhiánya miatt kialakult, rovarfogásra módosult levél érzőszőrökkel és emésztő mirigyszőrökkel (például harmatfű).

Nem levélmódosulás, de itt említendő: heterofillia: a hajtás levelei nem egyforma alakúak vagy működésűek anizofillia: különböző nagyságú, de ugyanolyan alakú levelek