Készítette: Petróczki Edina Prozódikus fonológia

Prózódikus hierarchia Szintjei: ( Növekvő sorrendben ) (Syllable) (Foot) Phonological Word / Fonológiai szó / P-szó (Clitic group ) Phonological phrase / Fonológiai frázis / P-frázis Intonational phrase / Intonációs frázis Phonological utterance / Fonológiai kifejezés A hierarchia szerveződési elve: -Bármely két konstituens úgy viszonyul egymáshoz, mint A a B -hez, ahol A magasabb szinten áll, mint B : ha A tartalmazza B egy részét, akkor A az egész B -t tartalmazza.

A probléma: Azonos szegmentális feltételek mellett adott fonológiai folyamat végbemegy bizonyos szintaktikai helyzetekben (a.), míg másokban nem (b.): a.un [savant] A [anglais] N 'a learned Englishman’ b. un [savant] N [anglais] A 'an English scientist' a.Les giraffes et les éléphants sont ses [meilleurs] A [amis] N 'Giraffes and elephants are his best friends’ b. Claude a des [perrochets] N [intolérables] A 'Claude has some intolerable parrots’ A megoldás  fonológiai frázis (p-frázis)

Nespor és Vogel (1986) – Raddoppiamento Sintattico (RS ) - a fonológiai frázis (p-frázis) A nyelv: olasz – toszkánai dialektus A folyamat:szókezdő mássalhangzó geminálódása, adott fonológiai (és szintaktikai) feltételek mellett. Pl.: (1) tè freddo  tè [ff]reddo’hideg tea’ (2) caffè caldo  caffè [cc]aldo’meleg kávé’ (3) molto caldo  molto [c]aldo’nagyon meleg’ (4) città sporca  città [s]porca’koszos város’

 A megelőző szó utolsó szótagja hangsúlyos magánhangzóra végződik (2) caffè caldo  caffè [cc]aldo’meleg kávé’  A hangsúlyos szótag magánhangzója mindig bimoraikus (2 mora értékű) - a második morát (nyílt szótagban) a magánhangzó geminálódása tölti ki - záró szótagban, a mássalhangzó geminálódását blokkolja a hangsúly-szabály: hangsúlyos magánhangzót, szóvégen csak röviden szabad ejteni. Fonológiai feltételek:  „Marad egy betöltetlen mora”  Ezt tölti ki a következő szó első mássalhangzója egy geminálódás során

A geminálódás nem megy végbe…  Ha a megelőző szó utolsó szótagja nem hangsúlyos (3) molto caldo  molto [c]aldo’nagyon meleg’  Ha a követő szó elején egy /s/+[-son] mássalhangzó kapcsolat áll (4) cirtà sporca  città [s]porca’koszos város’  ilyenkor, a szó eleji /s/ tölti be az üres helyet, melynek egyébként nem volt szillabikus értéke

A geminálódás nem megy végbe…  Ha az első szó egy bizonyos XP (szintaktikai frázis) része, de a második szó azon kívül esik.

Tehát… (2) caffè caldo  caffè [cc]aldo’meleg kávé’  A folyamat csak akkor megy végbe, ha a megelőző szó egy szintaktikai frázis feje és a változás alanyaként szolgáló szó is része a frázisnak  Jelen esetben: ugyan w 1 nem része az AP-nek, de w 2 része az NP-nek, aminek a w 1 a feje. Ezért, a változás végbemegy.

Fonológiai szó / P-szó A fonológiai szó az a tartomány, amelyben bizonyos – nyelvtől függő – fonológiai szabályok működnek A magánhangzó-harmónia lessel, egérrel, Ágnessel fogóval, madárral, Lacival (*Lacivel) Ágnessal egérfogó, madárles egérfogóval, *egérfogóvel madárlessel, *madárlessal fonológiai szerkezet = morfoszintaktikai szerkezet: [[Ágnes]sel] madárlessel: morfoszintaktikai szerkezet: [[[madár][les]]sel] fonológiai szerkezet: [madár][lessel]  A toldalékolt szavak általában fonológiai szónak minősülnek, mivel a toldalékok túlnyomó többsége illeszkedik a tőhöz.  A -kor képző azonban önálló fonológiai szót alkot.  Az összetett szavak nem alkotnak fonológiai szót, mert az összetételi tagok között sosem működik a magánhangzó-harmónia. Pl.: -val / -vel

A h-törlés  Néhány szavunk tővégi h-ja (fonológiai) szó végén és mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt kiesik: cseh [cse] cseh+nek [csenek] cseh+vel [csevel] cseh+hez [csehez] cseh+ül [csehül] cseh+ek [csehek ]  Az összetett szavak nem fonológiai szavak, csupán az összetételi tagok azok.  Ezért, a h törlődik. Cseh+ország [cseország] A palatalizációs hasonulás  Ha t, d, n után j' következik, a p-szón belül bekövetkezik a hasonulás  De összetett szavak határán viszont nem kánon+ja [kánonnya] kánon+jog [kánonjog ] Fonológiai szó / P-szó

Források: Phonological Phrases: their Relation to Syntax, Focus, and Prominence, Hubert Truckenbrodt, Massachusetts Institute of Technology, 1985, Wikipédia – Fonológiai szó : ( ) Balogné Bérces Katalin – Prozódikus fonológia: a fonológiai tartományok elmélete (kiosztmány): Proz%C3%B3dikus%20Fonol%C3%B3gia.pdf Proz%C3%B3dikus%20Fonol%C3%B3gia.pdf