Egyetemi tapasztalatok és fejlesztési elgondolások Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem

Témák: 1. A 111/1997 rendelet mint fontos előzmény és tanulságos torzó. 1. A 111/1997 rendelet mint fontos előzmény és tanulságos torzó. 2. A közismereti tanárképzés hagyományos és kívánatos helyzete a tudományegyetemeken. A tanárképzés felelős intézményi gazdája. 2. A közismereti tanárképzés hagyományos és kívánatos helyzete a tudományegyetemeken. A tanárképzés felelős intézményi gazdája. 3. A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése: a gyakorlóiskolák és a bázisiskolák funkciói 3. A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése: a gyakorlóiskolák és a bázisiskolák funkciói

1. A tanárképzésről szóló 111/1997. számú rendelet mint fontos előzmény és tanulságos torzó

A tanári képesítés követelményei (a rendelet mellékletében): A tanári képesítés követelményei (a rendelet mellékletében): –„A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés célja olyan tanárok képzése, akik magas szintű, továbbépíthető elméleti és gyakorlati tudással, széles körű pszichológiai, pedagógiai és általános műveltséggel, informatikai, munkajogi és gyermekjogi alapismeretekkel rendelkeznek.”

A rendeletben előírt képzési tartalmak és elvárt kompetenciák A. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek A. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek –a) A pedagógia, a pszichológia elméleti alapjai –b) A nevelőtevékenység elmélete és gyakorlata –c) Felkészítés az iskolai nevelő-oktató tevékenységre (képességfejlesztés, differenciálás, tantervkészítés, értékelés stb.) –d) A tanárjelölt személyiségének fejlesztése (önismeret, kommunikáció, beszédtechnika, konfliktuskezelés, döntések, vezetés, szervezés stb.)

B. Szakmódszertan (tantárgypedagógia) B. Szakmódszertan (tantárgypedagógia) –a) Az adott szak metodikája –b) Az adott szakot a rokon szakok között elhelyező, integráló stúdium C. Iskolai gyakorlatok C. Iskolai gyakorlatok –a) Iskolában vezetőtanár irányításával végzett csoportos nevelési-oktatási és önálló tanítási gyakorlat. Helyszín: a képző intézmény gyakorlóiskolája vagy az „általa felkért iskola” (bázisiskola?) –b) Összefüggő egyéni (külső) iskolai gyakorlat. Helyszín: Az „a” ponttól eltérő „más oktatási-nevelési intézmény”

2. A közismereti tanárképzés helyzete és fejlesztésének útjai a tudományegyetemeken

A rendeletben megfogalmazott elvárások teljesülésének néhány akadálya Az 1949-ben újjászervezett egyetemi struktúrában a tanárképzés folyamatosan „keresi a helyét”. (Dilemma: tudósképzés, tanárképzés vagy tudóstanár- képzés?) Az 1949-ben újjászervezett egyetemi struktúrában a tanárképzés folyamatosan „keresi a helyét”. (Dilemma: tudósképzés, tanárképzés vagy tudóstanár- képzés?) A tanárképzés finanszírozása – egyetemi szinten – nem megoldott. (Ok: A tanárképző normatíva nem jut el a képzőhelyig, a „maradvány-elv” érvényesül stb.) A tanárképzés finanszírozása – egyetemi szinten – nem megoldott. (Ok: A tanárképző normatíva nem jut el a képzőhelyig, a „maradvány-elv” érvényesül stb.) A tanárképző-gyakorlat szempontjából hatékony, iskola-centrikus képzési tartalmak kidolgozása lassan halad a felsőoktatásban. (Ok: A tanszékek sok helyütt az egyéni tudományos karrier kibontakozását egyengetik, a tanárképzést fejlesztő kutatások akadémiai elismertsége nem megfelelő, stb.) A tanárképző-gyakorlat szempontjából hatékony, iskola-centrikus képzési tartalmak kidolgozása lassan halad a felsőoktatásban. (Ok: A tanszékek sok helyütt az egyéni tudományos karrier kibontakozását egyengetik, a tanárképzést fejlesztő kutatások akadémiai elismertsége nem megfelelő, stb.)

A szakmódszertanosok mozgósítása az új célok megvalósítására – sajátos helyzetük miatt – gyakran feneklik meg a rendszer nehézkessége, tehetetlensége miatt. (Ok: A módszertanosok a szaktanszékek „zárványában” élnek, kapcsolatuk a pedagógiai, pszichológiai tanszékekkel esetleges, stb.) A szakmódszertanosok mozgósítása az új célok megvalósítására – sajátos helyzetük miatt – gyakran feneklik meg a rendszer nehézkessége, tehetetlensége miatt. (Ok: A módszertanosok a szaktanszékek „zárványában” élnek, kapcsolatuk a pedagógiai, pszichológiai tanszékekkel esetleges, stb.) A külső „bázisiskolák” rendszerének kiépítése vontatott, a mentortanárokkal való kapcsolattartás nem folyamatos, segítésük, továbbképzésük nem jól szervezett. (Ok: A tanárképzést összegyetemi szinten irányító, egységes koncepciót képviselő szervező erő hiánya.) A külső „bázisiskolák” rendszerének kiépítése vontatott, a mentortanárokkal való kapcsolattartás nem folyamatos, segítésük, továbbképzésük nem jól szervezett. (Ok: A tanárképzést összegyetemi szinten irányító, egységes koncepciót képviselő szervező erő hiánya.)

Egy lehetséges megoldás A tanárképzés „intézményi gazdájának”, megnevezése az integrált egyetemen: A tanárképzés „intézményi gazdájának”, megnevezése az integrált egyetemen: –Pedagógusképző (tanárképző) kar. Fő alkotóelemei: Fő alkotóelemei: –Pedagógiai-pszichológiai Intézet –Tantárgypedagógiai-szakmódszertani tanszékek vagy tantárgypedagógiai intézet –A külső és belső közoktatási gyakorlatokat szervező „logisztikai centrum”.

A modell előnyei Jól definiált, világos funkciót lát el az egyetemi karok összetett struktúrájában Jól definiált, világos funkciót lát el az egyetemi karok összetett struktúrájában A jogszabályban rögzített módon koordinál a karok között. A jogszabályban rögzített módon koordinál a karok között. Elkötelezetten vállalja a pedagógusképzés- tanárképzés szakgazdai szerepét. Elkötelezetten vállalja a pedagógusképzés- tanárképzés szakgazdai szerepét. Megvalósul az elszámoltathatóság, felelősségre vonhatóság („accountability”) elve az integrált egyetemi rendszeren („nagyegyetemen”) belül. Megvalósul az elszámoltathatóság, felelősségre vonhatóság („accountability”) elve az integrált egyetemi rendszeren („nagyegyetemen”) belül.

Feltételek Az új kar szerepével, funkcióival, jogosítványaival kapcsolatban kialakított egyetemi konszenzus. Az új kar szerepével, funkcióival, jogosítványaival kapcsolatban kialakított egyetemi konszenzus. Áttekinthető, stabil finanszírozás. Áttekinthető, stabil finanszírozás. Jól működő minőségbiztosítás. Jól működő minőségbiztosítás. Egyetemi kari státusz. Egyetemi kari státusz.

3. Gyakorlóiskolák és bázisiskolák az új rendszerben

A („belső”) gyakorlóiskolák szerepe Lehetőséget teremt a különféle oktatási módszerek, tanulásszervezési eljárások „in vivo” megfigyelésére, gyakorlására és megbeszélésére. Lehetőséget teremt a különféle oktatási módszerek, tanulásszervezési eljárások „in vivo” megfigyelésére, gyakorlására és megbeszélésére. Tantárgypedagógiai műhelyként funkcionál. Tantárgypedagógiai műhelyként funkcionál. Az egyetemi struktúrába való beágyazottsága (a „fizikai közelség”) miatt lehetőség nyílik itt a szaktudományos, tantárgypedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szempontok együttes érvényesítésére. Az egyetemi struktúrába való beágyazottsága (a „fizikai közelség”) miatt lehetőség nyílik itt a szaktudományos, tantárgypedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szempontok együttes érvényesítésére.

A („külső”) bázisiskolák funkciója Lehetőséget teremt a hallgató számára a mindennapok iskolapedagógiai gyakorlatával való alapos, mélyreható, huzamosabb ideig tartó megismerkedésre. Lehetőséget teremt a hallgató számára a mindennapok iskolapedagógiai gyakorlatával való alapos, mélyreható, huzamosabb ideig tartó megismerkedésre. Bepillantást enged az iskola mint szervezet belső életébe. Bepillantást enged az iskola mint szervezet belső életébe. Alkalmat ad a tanári munka olyan összetevőivel való ismerkedésre is, mint például az osztályfőnöki munka, korrepetálás, szakkörök vezetése, szülői értekezletek rendezése stb. Alkalmat ad a tanári munka olyan összetevőivel való ismerkedésre is, mint például az osztályfőnöki munka, korrepetálás, szakkörök vezetése, szülői értekezletek rendezése stb. Megismerteti a hallgatót az iskola alapdokumentumaival (Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, SZMSZ stb.). Megismerteti a hallgatót az iskola alapdokumentumaival (Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, SZMSZ stb.). * * *