Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Az új európai kohéziós politika Az MRTT XI. Vándorgyűlése november 21–22. Kaposvár A kutatás a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Az izraeli önkormányzati rendszerről – röviden Izrael centralizált, unitárius állam, önkormányzati rendszere egy szintű, a települési önkormányzatok 3 alaptípusa különíthető el: o városok (75 db), o városnak nem minősülő municipális önkormányzatok (125 db), o regionális tanácsok (53 db). Önkormányzatok feladat- és hatáskörei o településüzemeltetés (utak, ivóvíz, hulladék, szennyvíz, közterek, stb.) o oktatás (infrastruktúra, eszköz- és humánkapacitás, üzemeltetés) o kultúra (könyvtárak, múzeumok, sportközpontok, színház, zene- és tánckarok, stb.) o szociális ellátás (családsegítés, gyermekjólét, idősek, fogyatékkal élők) o Környezetvédelemi feladatok. A központi kormányzatnak releváns jog- és hatáskörei vannak e közszolgáltatások terén Területi tervezés, területfejlesztés speciális intézményrendszere

A tel-avivi metropolitán térség I.

A tel-avivi metropolitán térség II. Az ország pénzügyi, gazdasági, közlekedési, diplomáciai központja, de politikai, oktatási és kulturális szerepe is jelentős. A gyorsan előrehaladó városi koncentráció láttán már 1965-ben felállított a kormány egy szakbizottságot, azzal a céllal, hogy ajánlások fogalmazódjanak meg az érintett önkormányzatok mélyebb együttműködésére a testület fúziókat javasolt, de megakadt ban Haim Ben-Sahar vezetésével egy újabb bizottság – hasonló következtetések, legalább a közszolgáltatások biztosítása érdekében. A közszolgáltatások biztosítása terén szoros összefonódások a városok között, tudatos együttműködés a területfejlesztés és területrendezés kapcsán is, de az önkormányzatok politikai egységesülése nem jutott előrébb.

A haifai metropolitán térség I.

A haifai metropolitán térség II. A tel-avivi nagyvárosi övezethez képest sokkal kevésbé urbanizált – leginkább a magváros és északi kiterjedése tekinthető egybefüggő metropolitán körzetnek. A tel-avivi nagyvárosi övezethez képest jelentősebbek az infrastrukturális, társadalmi, gazdasági különbségek is, korlátozottabbak az önkormányzati együttműködések. Mivel Haifa sokat veszített gazdasági súlyából, az ipari szektor átalakult az elmúlt évek során, így a vonzáskörzet településein élő, kevéssé kvalifikált, jórészt arab szakmunkások foglalkoztatása csökkent, elszakadtak a magvárostól. Haifa, Hadera, Cfát és Názáret között rivalizálások. A társadalmi-etnikai törésvonalak komplikálják a közös érdekartikulációt mindenféle kérdésekben.

A beer-shevai metropolitán térség I.

A beer-shevai metropolitán térség II. Nem nevezhető tényleges metropolitán térségnek, pusztán egy jelentősebb város van az övezetben – Beer Sheva. Az együttműködések ösztönzésének, az összekapcsolódások erősítésének tisztán politikai motivációi voltak, elsősorban szakmai körökből indulva – az elmaradott déli országrész csak így lehet képes felzárkózni. Noha a kormányzat elkötelezettje ezen iránynak, a fizikai távolságok, jelentős fejlettségi szintkülönbségek, társadalmi törésvonalak miatt nincsenek tartós kooperációk.

A jeruzsálemi metropolitán térség Hivatalosan még statisztikai értelemben sincs nyilvántartva vitatott geopolitikai és nemzetközi jogi státusza miatt. Ennek ellenére a szakirodalom szerint nemcsak létezik, de egyben Izrael egyik legfontosabb nagyvárosi térsége is. Jeruzsálem politikai, kulturális, vallási és turisztikai értelemben egyaránt az ország vitathatatlan központja. A város 1967-es újraegyesítése nyomán közigazgatási határait jelentősen kibővítették – vitatott státuszú kelet-jeruzsálemi zsidó negyedek. Emellett Jeruzsálem vonzáskörzetébe tartozik a júdeai és szamáriai zsidó telepek többsége is. A népesség pontos meghatározása nehéz – eltérő álláspontok kiket, mely települések népességét indokolt figyelembe venni. (2012 – 804 ezer fő, 62% zsidó, 35% muszlim, 2% keresztény, 1% drúz és egyéb). Jeruzsálem kiemelt fejlesztési körzetnek számít az 1980-as alaptörvény óta.

Nagyvárosi térségek Izraelben Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa és Beer Sheva együttes népessége 1,7 millió főre tehető – Izrael lakosságának valamivel több mint 20%-a Ha csak a belső gyűrűket adjuk hozzá a magvárosok népességéhez, akkor kb. 3,2 millió főt kapunk – teljes népesség 40%-a Ha a tel-avivi nagyvárosi térséget, valamint a haifai és a jeruzsálemi metropolitán körzetből csak a magvárosokat és a tel-avivival összeérő gyűrűket számítjuk, az megközelítőleg 5 millió főre rúg, s 90%-ban zsidó származású népességet jelent. Vagyis az 5,8 millió fős zsidó népesség közel 78%-a e részen él!

Metropolitán körzetesedés vs. regionalizáció Sharkansky (1997) – Izrael a metropolitán nemzet- állam. Ha Izrael ezen, legurbanizáltabb, legfejlettebb, politikai-diplomáciai, gazdasági-pénzügyi, infrastruk- turális, oktatási, technológiai, kulturális és turisztikai értelemben legmeghatározóbb térségének települési önkormányzatai képesek együttműködéseiket mélyíteni, közös politikai platformot létrehozni, s ezáltal a központi kormányzat egyenrangú partnerévé válni területpolitikai ügyekben, akkor az a zsidó nemzetállami lét biztosítéka lehet. Yiftachel (1998, 2001) – a metropolitán körzetek politikai megerősítése az „etnokrácia” eszköze – csakis a regionalizmus hozhat valós demokráciát!

Köszönöm a figyelmet! Grünhut Zoltán A kutatás a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.