IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs (MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét) PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság), Szabadka ASSOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. „JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”

Az INNOAXIS projekt Címe: „A határ, mint innovációs megújulási tengely” Futamideje: Egy év ( – ) Fő célja: A határrégió hosszú távú fenntartható fejlődésének elősegítése az együttműködés erősítésével és a határon átnyúló társadalmi-gazdasági lehetőségek kihasználásával. Fő tevékenysége: Határ-menti fejlesztési program készítése – elsősorban a meglévő fejlesztési tervekre alapozva Beavatkozási területe: a nyugat- és észak-bácskai, valamint észak-bánáti körzetek Szerbiában a szegedi, kisteleki, mórahalmi, kiskunmajsai, kiskunhalasi, jánoshalmai, bácsalmási és bajai kistérségek Magyarországon. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. „JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”

Módszer 1 fázis: (2010. augusztus – november) a meglévő fejlesztési tervek összegyűjtése és elemzése a vonatkozó szakirodalom feldolgozása statisztikai adatbázis kialakítása interjúk készítése 2. fázis: (2010. december – július) stratégiai háttéranyagok készítése kiemelt „ágazati” területeken az anyagok megvitatása döntéshozókkal, szakértőkkel, programalkotás „workshop” keretében (Mórahalom) operatív programjavaslatok elkészítése, véglegesítése Folyamatos együttműködés, partnerség („vegyes munkacsoportok”, projekt-találkozók, és esetenként személyes konzultációk) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt előrehaladása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg aug. 8.-tól: projekt web-site ( aug. 12. (Kecskemét): nyitótalálkozó aug.– nov.: adat és információ gyűjtés, nov.16. (Szabadka): nyitókonferencia jan.26. (Szabadka): második projekt-találkozó jan. – ápr.: az „ágazati” stratégiák háttéranyagainak elkészítése munkacsoportokban máj. 10. (Mórahalom): „workshop” a stratégiák megvitatására, az operatív programok megalapozására jún. 1.: (Kecskemét) harmadik projekt-találkozó máj júl.: GOP és HOP készítése júl. 19. (Baja): záró-konferencia

„Menedzsment” kihívások a projekt megvalósításában A kecskeméti szakértők (köztük a projektmenedzser) 2011 januárjában szinte teljesen kicserélődtek, 2011 július elején pedig újra változott a projektmenedzser személye. A szerb oldalon az „ágazati” szakértők többsége feladatait kiszervezett szolgáltatás keretében egy cég munkatársaként látta el, így a munka során gyakran a projektmenedzser„közvetítő” szerepére volt szükség. A szerb oldalon kapacitás problémák (betegség, utazás, vagy egy-egy szakértő kilépése miatt). Az együttműködés és a kommunikáció a munkacsoportokon belül, a különböző tervezési tapasztalatokkal rendelkező és különböző munkakultúrájú szakértők között nem mindig volt konfliktusmentes. Megoldás: rugalmasság, intenzív kommunikáció, személyes találkozók a „tervezetten” felül, erőteljes szakmai koordináció A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Szakmai kihívások a projekt megvalósításában A valós határ-menti térség területi közigazgatási egységek által nehezen lehatárolható - az elemzés alapjának tekintett téregység a magyar kistérség, szerb község Egységes adatbázis kialakítása nehéz - különböző típusú, időtávú, tartalmú adatok, amelyek az alapvető elemzési egység szintjén nem mindig elérhetők – egyes esetekben ugyanarra a jellemzőre különböző mutatók alapján dolgoztunk a két oldalon A feldolgozott térségi tervdokumentumok máskor, más időtávra és más tartalommal készültek – információk kiegészítése, önálló kutatás A térség valós, vagy potenciális térszerkezeti kapcsolódásait tekintve nem biztos, hogy funkcionális régióként értelmezhető – jeleztük a beavatkozások rugalmas térségi kereteit „Operatív” programok készítése megvalósító szervezet és rendelkezésre álló konkrét források nélkül – a beavatkozások csupán javaslatok, melyek a stratégiához illeszkednek Külön operatív programok (GOP, HOP) egységes keretstratégia nélkül – készítettünk egy keretstratégiát A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A célterület A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A célterület jellemzői Területi egységek: 22 „kvázi” kistérség (magyar oldal: 8 kistérség, 74 település szerb oldal: 3 körzet, 13 község, 132 település) Összes lakosságszám: közel fő (magyar oldal: , szerb oldal: ) Összterület: km 2 (magyar oldal: 4979 km 2, szerb oldal: 6531 km 2) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Közös jellemzők Hasonló természeti adottságok Az országos átlagokhoz képest magas a mezőgazdasági területek aránya Hasonló gazdasági szerkezet (a mezőgazdaság, élelmiszeripar, részben gépgyártás súlya viszonylag magas), sőt esetenként hasonló termék- és szolgáltatáskínálat. Tőkehiány, fejletlen üzleti infrastruktúra A népességet alapvetően az idősödés és az elvándorlás jellemzi. Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság, magas a munkanélküliség Etnikai-kulturális sokszínűség, közös kulturális értékek, történelmi hagyományok A térségen belül nagy egyenlőtlenségek. A városhiányos körzetek komplex (természeti – társadalmi - gazdasági) problémákkal néznek szembe. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Különbségek a hasonlóságban A vajdasági oldalon több a szántóföldi növénytermesztésre kitűnően alkalmas terület. Az infrastruktúra kiépítettsége és állapota a szerb oldalon rosszabb (környezetvédelem!). Az egy főre jutó GDP a magyar oldalon magasabb, de az uniós átlagtól itt is jelentősen elmarad. Magyarországon belül a térség magyar oldala viszonylag elmaradott, a szerb oldal Szerbiában viszonylag fejlett. Magasabb a népsűrűség, fiatalabb a korstruktúra a vajdasági oldalon. A foglalkoztatás szintje a szerb oldalon alacsonyabb, magasabb a diplomás munkanélküliség. A magyar oldal már rendelkezik uniós tapasztalatokkal (szabályozási környezet, fejlesztési tapasztalatok stb.) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Kapcsolatrendszer Fontos közlekedési folyosók, de gyenge horizontális kapcsolatok, illetve a „belső hálózat” rossz minősége. A vasútvonalak elhanyagoltak. A határátkelők néha túlzsúfoltak. A telekommunikációs hálózat viszonylag megfelelően kiépített. A vízumkényszer megszűnésével élénkülő személyforgalom, de a „belső” mobilitás szolid és jelen van a szürkegazdaság, korrupció. A teherforgalom jellemzően átmenő-forgalom, nincs csomóponti, vagy kapu szerep, hiányzik a „belső” áruforgalom Élénkülő vállalatközi kapcsolatok, kezdődő magyar tőkekivitel, növekvő kereskedelmi forgalom, magyar kiviteli többlet. Erősödő önkormányzati és civil együttműködések, de azokat gyakran a közös forrásszerzés motiválja. A térség nagyvárosa Szeged elsősorban a felsőoktatásban jelent vonzerőt a Vajdaságiaknak, innovációs hatása még nem „terjed” át a határon. Szabadka csupán a szerb oldalon vonzásközpont. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A TEN integrált vonalas infrastruktúra rendszere A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. 1 – szárazföldi korridorok 2 – kiemelt fontosságú transz-balkáni útvonal 3 – dunai víziút 4 – nem korridor autópályák 5 – tervezett M9

A Transzbalkáni korridor (Konstanca-Arad/Temesvár-Szabadka/Szeged-Zágráb- Fiume/Trieszt) lehetséges nyomvonalai A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A térség térszerkezete A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A térség központjainak potenciális hatászónái A határtérség térszerkezete

Összesített SWOT analízis A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Előnyök A térségben számos környezeti erőforrás (vízkészletek, termálvíz, termőföld, klíma) és természeti, kulturális érték található Közös történelmi-kulturális örökség, erős hagyományok Etnikai-kulturális sokszínűség, különböző kultúrák találkozása, különböző közösségek együttélése a különbségek iránti tolerancia, nyitott európai szellem Szeged kapuváros, innovációs központ Helsinki folyosók áthaladása, TEN-T fejlesztésekben való érintettség Hátrányok A határ elválasztó szerepe, gyenge térségi kapcsolatrendszer Kiegyensúlyozatlan térszerkezet A horizontális, illetve belső közlekedési infrastruktúra rossz állapotú Tőkehiánnyal és piaci problémákkal küszködő, elsősorban az élelmiszertermeléshez kötődő gazdaság Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a társadalmi hátrányok halmozódása Lehetőségek A térség természeti erőforrásainak felértékelődése (víz, élelmiszer, multifunkcionális mezőgazdaságra épülő környezet- és biotechnológiai ipar) Jelentős munkaerő-tartalékok (a képzett fiatalok körében is) Szerbia uniós csatlakozása (jogharmonizáció, közös piac, könnyen átjárható határok, új fejlesztési források) Megújuló uniós fejlesztéspolitika (local-based theory, nagyrégiós és határ-menti fejlesztések) Veszélyek Versenyhelyzet a globális piacon Környezeti veszélyek (klímaváltozás, környezeti terhelés, infrastruktúra hiányosságai) A nagy európai közlekedési folyosók és energiarendszerek csak áthaladnak a térségen, a horizontális, illetve belső kapcsolatrendszer továbbra sem kap kellő figyelmet Szerbia uniós csatlakozásának elhúzódása, a nemzeti politikák elszigetelődése, esetleg a nacionalizmus újraéledése

A kihívás A globális folyamatok hatása éleződő verseny és lemaradás → a felzárkózás záloga csak a „lokális” együttműködés lehet. Az együttműködés lehetséges előnyei: hasonló adottságok jobb kihasználása, hasonló problémák kezelése a különbségek felkínálnak helyi megoldásokat egyfajta belső munkamegosztásra, a helyi erőforrások térségi szintű hasznosítására, az innováció „terjedésére” a térséget veszélyeztető környezeti és gazdasági kihívásokkal szembeni együttes fellépés a lokális piacok kölcsönös előnyökre építő kialakítása, bővítése a város-vidék kapcsolatok kiteljesítése A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Az INNOAXIS térség keretstratégiájának céljai és prioritásai A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A stratégia megvalósításának korlátai A stratégiai célok megvalósítása érdekében számos olyan fejlesztési és szabályozási szükséglet adódik, mely csak hosszú távon, és csak nemzeti (uniós) hatáskörben megvalósítható A határ elválasztó szerepének érdemi gyengülése, a határ két oldalán lévő területek együttműködése nyilvánvalóan csak Szerbia uniós csatlakozása után teljesedhet ki. De már most itt van az ideje annak, hogy megkezdődjön azoknak a térségi kapcsolati hálóknak a kiépítése, megerősítése melyek új életre kelhetnek, megerősödhetnek a csatlakozás után. egy térségi programnak módja lehet befolyásolni a növekvő mobilitást, a regionális összetartozást, identitásképet, a régió belső és határon átnyúló kohézióját, a civil és gazdasági együttműködéseket. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Az OP programjavaslatok logikája Olyan beavatkozási javaslatok, melyek valóban operatívak mivel azokat a térség szereplői – támaszkodva a jelenleg elérhető uniós és nemzeti forrásokra – már most elkezdhetnek megvalósítani Az eszközök szűkebbre szabottak, mint amelyek az egész térség fejlesztését átfogóan célzó stratégia megvalósításának eszközei lehetnének (Közös kutatás, tervezés,tapasztalatcsere, jó gyakorlatok cseréje, közös intézmények kialakítása,közös térségi marketing) A javasolt prioritások jól illeszkedjenek az általunk felvázolt keretstratégia cél és prioritásrendszeréhez, előkészítve ezzel Szerbia uniós csatlakozása után megnyíló fejlesztési lehetőségeket. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A keretstratégia és az OP prioritások kapcsolódása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt fő eredményei 8 „ágazati” stratégiai dokumentum : –Agrárium, élelmiszeripar (koordinátor RTT - Szabadka) –Ipar, szolgáltatások, IT (RTT - Szabadka) –Közlekedés, infrastruktúra (RTT - Szabadka) –Oktatás, ifjúságpolitika (RTT - Szabadka) –Turisztika, rekreáció (RKK - Kecskemét) –Környezetvédelem (RKK - Kecskemét) –Társadalmi integráció (RKK - Kecskemét) –Kultúra, média (RKK - Kecskemét) 2 OP javaslat: –Gazdasági Operatív program (RTT - Szabadka) –Humán Operatív program (RKK – Kecskemét) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.