A gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság Gáspár Pál (ICEG) Oblath Gábor (MNB, monetáris tanács)

Kiindulópontok és főbb kérdések „A magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége”– a vándorgyűlés (és a gazdaságpolitika) központi kérdése; de nem tisztázott: * mit jelent (miben áll), illetve * hogyan mérhető egy ország nemzetközi versenyképessége; továbbá tisztázandó: * hogyan alakult Magyarország és néhány más EU- csatlakozásra váró ország – különböző értelmezések szerinti – nemzetközi versenyképessége az elmúlt időben; * melyek voltak a versenyképesség változásának fontosabb összetevői.

Célok A versenyképesség értelmezése és mérése körüli fogalmi és módszertani „sokszínűség” (udvariatlanabbul: zűrök) bemutatása; a különböző értelmezések közötti összefüggések áttekintése; a rövidebb és hosszabb távú versenyképesség (tényezőinek) megkülönböztetése; néhány óvatos gazdaságpolitikai következtetés leszűrése arra nézve, hogy melyek lehetnek, és melyek nem lehetnek a versenyképesség javításának gazdaságpolitikai eszközei az EU-csatlakozásig tartó időszakban és utána

Mit jelent egy ország nemzetközi versenyképessége? 1. Semmit – a gondolat „veszélyes téveszme” („dangerous obsession”: P. Krugman) 2. „Jó dolgokat” (a GDP/fő magas szintjét, ill. gyors növekedését – lásd pl. GCR stb.) 3. A (külső) piaci részesedés növekedését 4. A piaci részesedés növekedésének egyes potenciális/parciális tényezőit: Az ár-, ill. költség-versenyképesség (= a reálárfolyam) változását 5. A 3. és 4. megközelítés kombinációját A nem–ár (ill. nem-költség-) versenyképesség (=„minőségi versenyképesség”) változását.

Mit nem jelent a versenyképesség (javulása, ill. romlása)? A közkeletű vélekedésekkel ellentétben: A) A kereskedelmi, illetve folyó fizetési mérleg javulását/romlását (CA=I-S) B) A működőtőke-beáramlás fokozódását/ mérséklődését Bár A)-t és B)-t okozhatja a versenyképesség alakulása is, mindkettőt sok más is okozhatja, ezért sem A), sem B  versenyképesség változásával

1. Krugman: a nemzetgazdasági versenyképesség – téveszme Az országok nem úgy versenyeznek, mint a vállalatok valamely termék piacán – a nemzetközi kereskedelem nem nulla összegű játék A „versenyképességi megszállottság” káros: protekcionista gazdaságpolitikai javaslatokat szül (Krugman versenyképesség-ellenességét helyi értékén – az USÁ-n belüli gazdaságpolitikai viták összefüggésében – kell értelmezni)

2. „Népszerű és komplex” megközelítések: pl. World Economic Forum (GCR) Számos részadat (makró, mikró és intézményi mutató) és sokféle vélemény összesúlyozásával az országok évenkénti sorba rendezése két szintetikus mutató alapján: –„Growth competitiveness” – a gazdaság növekedési potenciálja –„Microeconomic competitiveness” – a termelékenység színvonalát befolyásoló tényezők összessége

WEF-GCR: helyezések a „növekedési versenyképesség index” (GCI) alapján (7 EU-jelölt ország helyezése 80 közül; minél alacsonyabb, annál jobb) Forrás: World Economic Forum: The Global Competiveness Report

WEF-GCR: helyezések a „mikrogazdasági versenyképesség index” (MCI) alapján ( 7 EU-jelölt ország helyezése 80 közül; minél alacsonyabb, annál jobb) Forrás: World Economic Forum: The Global Competiveness Report

3. Értelmezés mikro-analógia alapján, a következmények felől (I) (piaci részesedés-változás) (A versenyképesség javulása  folyó fiz. mérleg javulása! (CA=S - I) [DE: lehet attól is]) A versenyképesség javulása  a külső piaci részesedés emelkedése, pontosabban: A piaci részesedés emelkedésének az a része a versenyképesség-javulás, amely más („strukturális”) tényezőkkel nem magyarázható meg (shift and share analysis):

3. Értelmezés, ill. mérés a következmények felől: az export- növekmény felbontása (II)  X = X*  M/M + „strukturális hatás” + „versenyképességi hatás” Export- növekmény MINDEN EGYÉB (maradék ) Átlagos piacbővülés Export a bázisidőszakban Export-növekmény amiatt, hogy kivitelünk olyan termékcso- portokra/piacokra koncentrálódik, amelyek bevitele az átlagosnál gyorsabban bővül

3/a Az EU-ba irányuló KKE-i feldolgozóipari export piaci részesedés-változásának felbontása: a versenyképességi hatás számszerűsítése ( ) Forrás: Oblath-Richter, 2002 (WIIW)

3/b Ugyanez a teljes exportra, kissé más módszerrel ( )

3/c A teljes magyar kivitel piaci részesedése az EU európai (bal oldal), ill. KKE-i (jobb oldal) extern importjában Forrás: Eurostat

3/d A magyar gépkivitel (SITC 7) piaci részesedése az EU európai (bal oldal), ill. KKE-i (jobb oldal) extern gépimportjában Forrás: Eurostat

4. Értelmezés (ill. mérés) a potenciális okok felől (ár-, ill. költség-versenyképesség) Lényeg: versenyképesség szintje nem értelmezhető, de változásának egyes tényezői azonosíthatóak és mérhetőek:  ár-versenyképesség (ÁV): javul, ha árfolyam-változással korrigálva (=azonos valutában kifejezve) a hazai árak kevésbé emelkednek a partnerekénél  költség-versenyképesség (KV): javul, ha azonos valutában kifejezve a hazai költségek kevésbé emelkednek a partnerekénél. – Makro-szinten a legfontosabb belföldi költség a munkaerő- (bér+) költség, így ezt a relatív fajlagos bér/munkaerő-költség (ULC) alapján szokás mérni.

Ár-ill. költség-versenyképesség (folyt.) Mivel az ÁV, ill. KV mutatói egyszerre szólnak a versenyképesség és az árfolyam reál-változásáról, ezeket a mutatók egyben: reálárfolyam-indexek is RER P ’ = NER’* P ’ ( hazai) /P ’ ( külföldi) RER ULC ’ = NER’* ULC ’ (hazai) /ULC ’ (külföldi) ULC = W/Y =(W/L:Y/L) Termékegységre jutó bérköltség Bértömeg Termelés Átlagbér Termelékenység

Ár-ill. költség-versenyképesség (folyt.) Az ár-alapú versenyképesség (reálárfolyam-) mutató nem megbízható (pl. B-S hatás); A költség-alapú versenyképesség javul, ha –nő a termelékenység (jobban, mint külföldön), és –ezt nem ellensúlyozza a külföldinél gyorsabb béremelkedés, ill. a hazai valuta nominális felértékelődése Az ábrákon: a reálárfolyam emelkedése  reálfelértékelődés = a versenyképesség romlása

Nemzetközi összehasonlítás a következő mutatók alapján: 1. Ár-versenyképesség RER cpi = CPI/ (E CPI*) RER ppi = PPI/ (E PPI*) 2. Költség-versenyképesség RER ulc = ULC/(E ULC*) = (W/Y/L)/ (E W*/Y*/L*) 3. Profit-alapú versenyképesség RER pr= RERulc/RERpv= (ULC/ULC*)/(PvV/PvV*)= [(W/(Y/L))/(Pv V)]/[(W/(Y*/L*)/(Pv* V*)]

Enyhén romló ár-versenyképesség a RERppi alapján, ahol előző év=100 Forrás: ICEG-számítások

Erőteljesen romló költség- versenyképesség a RERulc alapján Forrás: ICEG-számítások

A romló költség-versenyképesség relatív tényezői

A reálbérek és munkatermelékenység változása közötti rés Forrás: ICEG-számítások

A profit-alapú versenyképesség romlása Forrás: ICEG-számítások

Magyarország: ár-alapú reál-effektív árfolyam- indexek: változás a partnerek átlagához viszonyítva (2000 átlaga=100) Forrás: MNB

Magyarország: a feldolgozóipari fajlagos bérköltségen alapuló versenyképesség (REER) és összetevőinek alakulása [1995/I-2003/I né (2000=100)] (a REER emelkedése  a versenykép. romlása) Forrás: MNB

A fajlagos bérköltségen alapuló versenyképesség (REER) és összetevőinek alakulása 2000/I -2003/I né. (2000 átlaga = 100) Forrás: MNB

A fajlagos bérköltség-alapú versenyképesség változásának felbontása: 2000/I n.é. – 2003/I.né ( 2000/I n.é=100; zárójelben: %-os hozzájárulás a reálfelértékelődéshez ) REER ULC = nom. eff. árfolyam*( hazai fajl.munkaköltség /külf. fajl.munkaköltség) Elszámolás: Versenyképesség-csökkenés: 100% Ebből: (+)nominális felértékelődés: +47% (+)hazai fajlagos munkaköltség +64% * (+)átlagos béremelkedés + 87% * (-) termelékenység -23% (-) Külföldi fajlagos munkaköltség -11% 103 (-11%) 125: Reálárfolyam- felértékelődés (= versenyképesség- csökkenés) (100%) 111: Nominális-effektív felértékelődés (+47%) 116 (64%): Hazai átlagos munkaköltség/termelékenység 122 (+87%) 105 (-23%)

5. Hosszabb távra tekintő megközelítés a múltbeli adatok alapján: „Minőségi versenyképesség” A 3. (piaci részesedés) és a 4. (ár-., ill. költség- versenyképesség alapú) megközelítés kombinációja Kiindulópont az un. „Káldor-paradoxon”: a piaci részesedés akkor is emelkedhet, ha a relatív árszint) nő (= a valuta reál-felértékelődik) DE: Két ok megkülönböztetése –Balassa-Samuelson hatás (gazdaságon belüli árarány-változás – ez más) –Emelkedő külső árak melletti piaci részesedés-növelés (ez a minőségi versenyképesség-javulás)

A minőségi versenyképesség azonosítása

Illusztráció(a): Magyarország Németországba irányuló exportjának első 300 terméke alapján képzett versenyképességi mátrix ( ) Minőségi vesenykép. Á R V Á LT O Z Á S Piaci részesedés-változás Forrás: Oblath-Pula-Szilágyi (2000)

Illusztráció(b): Csehország Németországba irányuló exportjának első 300 terméke alapján képzett versenyképességi mátrix ( ) Forrás: Oblath-Pula-Szilágyi (2000)

A „minőségi versenyképesség” üzenete: Bár rövidebb távon meghatározó lehet az ár/költség- versenyképesség, középtávon a „minőségi versenyképességet” előmozdító minőségi tényezők szerepe lehet a döntő:  K+F; oktatás; fizikai és intézményi infrastruktúra = a fizikai és a humántőke-állomány, az intézményi rendszer minősége Vagyis: azok a tényezők amelyeket a WEF – GCR-ja a versenyképesség (=termelékenység szintje, illetve emelkedése) szempontjából meghatározóknak tekint

A megközelítések összefüggése A rövidebb és hosszabb távú, illetve a következmények és a parciális/potenciális feltételek felőli megközelítések közötti kapocs: a termelékenység  Az ULC alapú versenyképességi index nem azt üzeni, hogy le kell szorítani a béreket, ill. le kell értékelni a valutát a versenyképesség javításához, hanem:

A megközelítések összefüggése (II) A béremelkedést és az árfolyamváltozást összhangban kell tartani a termelékenység változásával – különben baj lesz A versenyképesség egyedüli tartós forrása a termelékenység javulása, de a túlzott béremelkedés, ill. árfolyam-erősödés kikezdheti a termelékenység-javulás pozitív hatását – itthon ez történik 2001 óta.

Összefoglalás Az 1990-es évek második felében Magyarország nemzetközi versenyképessége mind a négy megközelítés alapján [1) „komplex” indikátorok, 2) piaci részesedés- változás, 3) költség-, illetve 4) „minőségi” versenyképesség] egyértelműen és számottevően javult. Az ezredforduló óta egyes indikátorok a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességének gyengülésére utalnak.

A versenyképesség romlásának okai Az egyensúlyit (valószínűleg) meghaladó reálfelértékelődés : –Egyensúlyitól elszakadó nominális és reálbér- emelkedés –Termelékenység lassuló növekedése –A nominális árfolyamnak az előbbi két tényező miatt túlzottá vált felértékelődése Fiskális expanzió Minőségi versenyképességet befolyásoló tényezők romlása: növekvő és romló szerkezetű állami újraelosztás, gyengülő kínálati rugalmasság

Rövid távú kihívás: ERM-2 csatlakozás és versenyképesség EU-csatlakozás fiskális következményei és a versenyképesség, Árfolyam-kritérium és versenyképesség, Nominális konvergencia és versenyképesség: dezinflációs pálya és költségvetési kritérium, Reálkonvergencia – reálárfolyam – versenyképesség

Gazdaságpolitikai szempontok a közelmúlt és a kilátások alapján A leértékelés nem (ill. rendkívül korlátozottan) használható a versenyképesség javítására, a reálárfolyamra ható folyamatok egy része exogén: a forint időbeli reálfelértékelődése, a bérszint növekedése, a relatív árszint emelkedése és az árszerkezet átrendeződése, mert ez a reál-konvergencia része (DE:ha ezek egyensúlyi folyamatok, nem veszélyeztetik a versenyképességet) Stock-kiigazítás is történt az elmúlt időszakban: így a bér- és árfolyamszint változása részben irreverzibilis, nem korrigálható folyamat Előző tény és az egységes piac előtérbe állítja a versenyképesség minőségi tényezőit

Tanulságok a gazdaságpolitika számára I. A gazdaság rövidtávú teljesítőképességével inkonzisztens reálárfolyam veszélyes lehet (ld végét, ez év elejét) A közötti nominális árfolyamszint ma közel lehet az egyensúlyi reálárfolyamhoz, kérdés azonban: hogyan alakulnak a nominális bérek a termelékenységhez viszonyítva A versenyképesség javításához kereslet- és kínálatoldali lépésekre egyaránt szükség van: az előbbi (a költségvetési és jövedelempolitikával) a bérek növekedését koordinálja termelékenységgel, utóbbi a termelékenységet növeli.

Tanulságok a gazdaságpolitika számára II. a) Költségvetési politika, államháztartás: rövidtávon szigorú fiskális politika, kiadásoldali korrekcióval, középtávon GMU-stratégiával b) Versenyképesség kínálati elemeinek erősítése: állami újraelosztás mérséklése, dereguláció és verseny erősítése

Tanulságok a gazdaságpolitika számára III. c) „Jövedelempolitika ” és várakozások : - Mivel mind mikro-, mind makroszinten alapvetően újra kell gondolni a versenyképesség javításának lehetséges stratégiáit - nagyon megfontolandó: - a beszűkült makro- és mikrogazdasági mozgástér kitágítható a versenyképesség feltételeit javító összehangolt cselekvéssel: a társadalmi partnerek lépéseit és várakozásokat koordináló, háromoldalú középtávú társadalmi-gazdaságpolitikai megállapodással. - Ez közvetlenül a bérek és a gazdasági teljesítmény közötti összhang megteremtésére, illetve fenntartására irányulna, de a versenyképesség fontos minőségi tényezőjére: a gazdaságpolitika hitelességére, kiszámíthatóságára és a várakozások koordinálására (az inflációs várakozások leszorítására) is jótékonyan hatna.