Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Előzmények Jelentős igény a döntési módszerek legitimizálására Igény a döntési jogkörök pontos lehatárolására Ez elvezet a nizzai szerződés 23. számú nyilatkozatához („Nyilatkozat az Európai Unió jövőjéről”) Az előző csúcstalálkozókon felhalmozódott demokratikus deficitek Az integráció történetének legnagyobb bővítése (15-ökből 25-ök)

Előzmények (23. sz. Nyilatkozat célkitűzései) 1.) 2000.XII., Nizza: ET elfogadja a Szerződések átdolgozását, melyben előre jelzi újabb reformfeladatok elvégzé- sének szükségességét 2.) 2001 decemberében az ET dönt egy Konvent összehívásáról, melynek célja egy alkotmány- tervezet kidolgozása 3.) 2002 februárjától 2003 júniusáig a Konvent kidolgozza az Alkot- mányszerződés terveze- tét a jelenlegi közös jog- állás jelentős megváltoz- tatásával 4.) 2003 szeptemberétől kb márciusáig fog- lalkozik az EU-tagálla- mok kormányainak kon- ferenciája az alkotmány- tervezettel

Előzmények (Laekeni nyilatkozat) Különbségtétel törvényalkotó- és végrehajtó intézkedések között az Unió intézményeinek egyszerűsítése stb.

Előzmények

Előzmények (Laekeni nyilatkozat) Demokrácia Átláthatóság Hatékonyság intézményi egyenlőség intézmények döntéshozatalának hatékonyságának növelése

Előzmények (Laekeni nyilatkozat) Európai alkotmány a jelenleg hatályos Szerződések egyszerűsítése a Szerződés kettéosztása (Alapszerződés illetve egyéb szerződéses rendelkezések) az Alapvető Jogok Chartájának jogi helyzete későbbiekben egy alkotmány szövegének elfogadása

A Konvent felépítése Elnök és kettő alelnök Elnökség (+10 fő) Titkárság (vezető: Sir John Kerr) Tagok és tagjelöltek kormányainak képviselői (1-1 fő) Nemzeti parlamentek képviselői (2-2 fő) EP (16 fő) Bizottság (2 fő)

Konvent vezetése Elnök: Valéry Giscard d’Estaing Alelnökök: Giuliano Amato ( I ); Jean-Luc Dehanae ( B ) Elnökségben a Tanács három soros elnökének képviselői (E, DK, G) Bizottság, EP és nemzeti parlamentek 2-2 képviselője Tagjelölt országok képviselője

Feszültségpontok a Konvent működésében Az Európai Konvent elnökének személye Az elnökségek tagjainak megválasztása (legitimitás) Az elnök személyes befolyása a Konvent működésére Tagjelöltek megítélése Az ún. póttagok kérdésköre Eljárási és belső mechanizmusok kidolgozatlansága

Feszültségpontok a Konvent működésében Kis államok – nagy államok Szakmai megbeszélések eredményei milyen mértékben kerülnek bele a záródokumentumba

Feszültségpontok a Konvent működésében

Munkafolyamat felbontása 1. Tájékozódási szakasz („Listening phase”) 2. Elemző-értékelő szakasz 3. Javaslattevő-záró szakasz

Konvent munkamódszere Kérdések megtárgyalása a munkacsoportokban; majd a vélemény továbbítása az elnökség felé Ennek alapján a plenáris ülés elé kerülő dokumentum megszövegezése, majd megvitatása A Konvent állásfoglalásának megfogalmazása

Tájékozódási szakasz Főbb témakörök Uniós és tagállami hatáskörök elhatárolása Intézményrendszer módosítása Külkapcsolati rendszer és a CFSP jövője Döntéshozatali eljárások és a döntéshozatal hatékonyságának módosítása

Elemző-értékelő szakasz Főbb témakörök Munkacsoportok következtetéseinek vizsgálata Ezen következtetések összevetése a Laekeni Nyilatkozat kitűzéseivel A szakasz végén (2002 októberében) az ún. „Giscard-csontváz” közzetétele

Javaslattevő-, záró szakasz Konvent június i ülése: alkotmányos szövegtervezet végső vitája Thesszaloniki; július 11-13: Európai Tanács ülése, alkotmánytervezet átadása a tagállamok részére 2003 októberétől: kormányközi konferencia

Vége