Egyes emberi jogok Törökországban Készítette: Vincze Katalin Konzulens: Dr. Majtényi Balázs

Az emberi jogok helyzete, és Törökország feladatai Az ország kulturális hátterét az iszlám határozza meg, ennek ellenére mindig is a nyugati világ felé húzott. Az EU csatlakozás feltételeit tagjelöltként teljesítenie kell. Reformintézkedések, ellenére még vannak problémák.

Vélemény-nyilvánítás szabadsága, gyülekezés és sajtószabadság I. Korlátozásukat mindig is a status quo fenntartásának egyik eszközeként alkalmazták. Azonban a Köztársaság mindegyik alkotmánya garantálta a vélemény-nyilvánítás, és a gondolatok terjesztésének szabadságát, valamint a gyülekezési szabadságot.

Vélemény-nyilvánítás szabadsága, gyülekezés és sajtószabadság II. A vélemény-nyilvánítás, gyülekezés és sajtószabadság korlátozásának két hírhedt eszköze: Antiterrorista törvény Büntető törvényköny 216. és 301. cikke Mindkét törvényt módosították, jelentős változás azonban nem történt.

A média Állami irányítástól független, aktív, a politikai spektrumot átfogó nyomtatott sajtó. 2004-es sajtótörvény: feladata a sajtó szabadságának biztosítása lenne, 3. cikke azonban már a korlátozási lehetőségeket sorolja.

A gyülekezés szabadsága (egyesületek, politikai pártok) A politikai pártok tevékenysége kevésbé szabad, mint Európában. Egyesületekről szóló törvény és az Alapítványokról szóló törvény 2008-as módosítása: enyhültek az egyesületek, alapítványok működési feltételeinek szabályai.

Vélemény-nyilvánítás szabadsága, gyülekezés és sajtószabadság Sokszor pontatlanul megfogalmazott, ellentmondásokat tartalmazó jogszabályok. Állami vezetésnek nem tetsző megnyilvánulások esetén előfordulnak peres ügyek.

A nemek esélyegyenlősége A lányok kevésbé tudják kihasználni az oktatási rendszer adta lehetőségeket. Munkaerőpiacon és a közéletben alulreprezentáltak. Az Alkotmány, a Családvédelmi törvény, a PTK és a Munka törvénykönyve is tartalmaz az egyenlőséget elősegítő rendelkezéseket. Intézményi keret. Azonban az iszlám gondolkodás szerint a nők természetüknél fogva a családi feladatok ellátása alkalmasak.

A kínzás tilalma Törökország elkötelezte magát a kínzás „zéró toleranciája” mellett. A kínzásról és kegyetlen bánásmódról szóló panaszok száma jelentősen csökkent. A jogszabályok gyakorlati alkalmazása problémás. Előfordul, hogy kevésbé felderíthető módszereket alkalmaznak.

A kisebbségek helyzete I. A kisebbségpolitika alapja az 1923-as Lausanne-i békeszerződés, eszerint csak a nem muszlim kisebbségeket ismerik el (közülük is csak a zsidókat, a görög ortodoxokat és az örmény ortodoxokat). Az ország etnikailag sokszínű. A legjelentősebb számú kisebbség a kurdok.

A kisebbségek helyzete II. A lakosság kb. 99%-a muszlim (a többség szunnita). Az Alkotmány: említést sem tesz kisebbségekről, a vallásszabadságot azonban biztosítja.

A kisebbségek helyzete III. Török gondolkodásmód: minél több jogot biztosítanak, annál több követelésük lesz a kisebbségi csoportoknak. Úgy gondolják, hogy a kisebbségek fenyegetik az állam létét. „Megoldás”: asszimiláció.

A halálbüntetés eltörlése Törökországban 2002-ig engedélyezte a BTK, azonban 1984 után nem hajtottak végre halálos ítéletet.

Összegzés Rövid idő alatt nagy előrelépések. A kulturális relativizmus elméletének alkalmazása helyénvaló-e ebben az esetben? Szerződések ratifikációja, nemzetközi szervezetek és Törökország. Az emberi jogokat érintő reformfolyamat folytatódik, továbbra is szem előtt tartják a témát az ország vezetői.

Köszönöm a figyelmet!