Milyen válságban vagyunk? Közgazdász Vándorgyűlés, Pécs Mellár Tamás, egyetemi tanár

A magyar válság természete Válságban van-e a magyar gazdaság? –A tények azt mutatják, hogy igen –Alacsony és csökkenő a gazdasági növekedési ütem –Magas a munkanélküliségi ráta, stagnáló a foglalkoztatás –Tartósan csökken a beruházás és a fogyasztás –Krónikus költségvetési hiány (5-7%) és magas államadósság –Kedvezőtlen kilátások a közeljövőre nézve: -1+1%-os növekedés, növekvő államháztartási hiány és/vagy drasztikus megszorítások Mi az oka a mai magyar válságnak? –Szélsőséges (jobb és bal) válasz: a piacgazdasági áttérés és a külföldi tőke tevékenysége, Magyarország gyarmattá vált –Hivatalos kormányzati válasz: a nyolc év terhes öröksége, a világgazdasági válság és az euro-zóna válsága –Az ellenzék válasza: a kormány hibás gazdaságpolitikája 2

Külső magyarázó tényezők A világgazdasági válság mint magyarázó tényező –Nagy hagyománya van ennek: ‘70-es évek cserearányromlás, begyűrűződés, 2008 ősze hasonló diagnózis –A mai világgazdasági helyzet tényleg bizonytalan, de még nincs újabb válság-szakasz, ennek még nem jelentkezhetnek negatív hatásai (lásd az EU és a visegrádi országok növekedési adatait) –Az ország-válságok (Görögország, Portugália, stb) negatív következményei – még nem számottevőek ránk nézve A múlt öröksége –Nagy külső és belső adósság – ez valóban teher, ami csökkenti a mozgásteret, de nem lehetetleníti el azt – egy éve nagyobb volt a gazdaságpolitika mozgástere mint ma, és a növekedési ütem is magasabb volt (a potenciális pálya 3% volt, most pedig csak 1,5%) –Múlasztások és halasztások – ez is kétségtelen teher, de a valódi szembenézés ezekkel még el sem kezdődött 3

A gazdaságpolitika megfelelősége A külső minták követése –Keresletélénkítő versus keresletvisszafogó politika (keynesi monetáris-fiskális mix) – elégtelennek bizonyult, mert szükségképpen stop-go politikát eredményezett –Kínálatösztönzés politikája, a ‘80-as –‘90-es években volt új, de sehol sem bizonyította sikerességét –Exportvezérelt, paternalista gazdaságpolitika, az állam próbálja kivédeni a piac negatív hatásait, de ez csak akkor lehet sikeres, ha erőteljes és hatásos modernizációs része van Az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája –Eklektikus: kínálatösztönző, neokonzervatív egyfelől és paternalista másfelől –A jelenségekre reagál és nem a kiváltó okokra, a cél-eszköz mechanizmusok azonosítása hiányzik, hatástanulmányok rendre nem készülnek, sok benne az improvizáció 4

A krónikus szerkezeti válság elemei I. Alacsony produktivitás (1. probléma) –A hozzáadott érték-tartalom lassú növekedése, a bruttó termeléshez képest (3% versus 4%) –Az alacsony feldolgozottságú termékek túlsúlya, a komplett termékláncok hiánya Duális gazdasági szerkezet (2. probléma) –A külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások nagy dinamizmusa és elszigeteltsége, mert nincs számottevő hazai beszállító –A GDP és a GNI (a megtermelt és a felhasználható jövedelem) elszakadása egymástól Következmény: kellemetlen makroökonómiai aritmetika –A bruttó termelés vagy a GDP alapján kalibrált felhasználások szükségképpen túlelosztáshoz vezetnek –Tehát nem feltétlenül a nagy állam, vagy a paternalista állami szándék okozza a túlelosztást 5

A bruttó termelés és a hozzáadott érték alakulása 6

A GDP és a GNI alakulása 7

A krónikus szerkezeti válság elemei II. Területi egyenlőtlenségek (3. probléma) –Óriási fejlettségbeli különbségek az ország egyes részei között – A különbségek nem csökkennek, hanem nőnek Elöregedő társadalom, alacsony foglalkoztatás (4. probléma) –Romló eltartott–eltartó viszony, fenntarthatatlan nyugdíjrendszer –Termelékenységi paradoxon, a termelékenység 80%-kal nőtt, a reálbér pedig csak 20%-kal a rendszerváltás utáni időszakban Növekvő jövedelemkülönbségek (5. probléma) –Növekvő és egyre nagyobb jövedelemkülönbségek: a legalsó és legfelső jövedelmi tized közötti arány a rendszerváltási időszaki 1:4-ről tartósan 1:8 érték körül alakul az utóbbi években –A (jövedelemszerinti) középosztály egzisztenciális megrendülése, lecsúszása Az utolsó két problémakörre van nemzetközi példa, az első három azonban „magyar specialitás” 8

Mit nem kéne tenni? Az adósság elleni harcot megtenni a gazdaságpolitika meghatározó elemének. Azért nem, mert – ez csak egy jelenség és nem ok, a valódi ok a produktivitáshiány és a duális gazdaság –a gyors csökkentés vagy a vagyon elherdálásához, vagy a növekedési potenciál további romlásához vezethet A jóléti államot leépíteni –Azért nem, mert nem ez az oka a túlelosztásnak és az eladósodásnak –A humántőke fejlesztése nélkül nem lehet komoly és tartós növekedést elérni A perverz jövedelemelosztást (egykulcsos szja) fenntartani –Azért nem, mert tovább rontja a középosztály túlélési esélyeit –Mert nem szolgálja a piaci bővülését, a fogyasztás növekedését 9

Mit kéne tenni? Vidéken munkahelyeket teremteni a mezőgazdasági, élelmiszer és megújuló energia szektorokban –mert ott igazán magas a munkanélküliség –mert ebben van komparatív előnyünk és hagyományunk –Mert ez lehet hosszú távon fenntartható A gazdasági szerkezetet jelentősen átalakítani –Magasan feldolgozott termékek előállítása, hogy javuljon a hozzáadott érték-arány és kevésbé legyen konjunktúra érzékeny –Munkaintenzív technológiák alkalmazása, hogy felszívja a munkaerő-felesleget –Olyan termelési rendszerek elterjesztése, amelyek csak lazán kapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba, hogy ne legyen a hazai gazdaság sebezhető –Olyan újfajta kistermelői együttműködések létrehozása, amelyek fel tudják venni a versenyt a nagy monopóliumokkal 10

Van-e elég mozgástere a gazdaságpolitikának? Mennyire vagyunk kényszerpályán? –Mindig van lehetőség a változtatásra, csak a prioritásokat kell átrendezni –Progresszív jövedeladózás és/vagy vagyonadó bevezetése –A gazdasági támogatások radikális átrendezése –A bürokrácia leépítése, a korrupció mérséklése, kifehérítés Tud-e a a gazdaságpolitika segíteni az előzőekben felsorolt feladatok végrehajtásában? Igen –Hatékony versenyszabályozás, piacvédelem –A gazdasági háttérintézmények kiépítése, piacépítés (pénzügyi infrastruktúra, felvásárlási rendszer) –Kistérségi szintű gazdasági társaságok létrehozása (infrastrukturális háttér, szakemberek biztosítása) –Az Új Széchenyi Terv életrekeltése (vállalkozásösztönzés és foglalkoztatásnövelés) 11

Köszönöm a figyelmet! 12