– NJSZT Konferencia 1 MAGYAR GAZDASÁGI INFORMATIKA: KÖZELEBB AZ ARANYKORHOZ? Szlankó János Bőgel György Krauth Péter (jszlanko, gybogel,

– NJSZT Konferencia : a béke szigete Magyarországon Külföldön: –megkezdődött az amerikai recesszió –a fejlett országok növekedése lelassult –a világ nagy tőzsdéi zuhanórepülésbe kezdtek –a vállalatok visszafogták informatikai beruházásaikat Itthon: –Az informatikai piac 9,3%-os növekedést mutat

– NJSZT Konferencia 3 Technológiai-innovációs hullámok ipari forradalom: –Gőzgépek –Vasút –Acél korszaka XX. század: –Olaj –Műanyagok –Autó –Informatika

– NJSZT Konferencia 4 Műszaki innovációk hatása A nagy technikai újítások mélyreható alkalmazkodási folyamatokat indítanak el a gazdaságban és a társadalomban. Az alkalmazkodás lassú és sokszor fájdalmas, vesztesei és nyertesei egyaránt vannak. Hatásukat jellegzetes mintát követve fejtik ki a gazdaságra és a társadalomra: –Berobbanás: az első sikeres alkalmazási kísérletek –Eufória: hit a megállíthatatlan és gyors fejlődésben –Elbizonytalanodás: visszaesés, válság, kiábrándultság –Szinergia: új technológia teljes gazdasági-társadalmi elfogadása

– NJSZT Konferencia 5 A berobbanás időszaka A gazdaság stagnál A társadalmi elégedetlenség növekszik Az előző kor túlérett iparágai kiutat keresnek a tőke ígéretes befektetési lehetőségekre vár Az „új hullám” technikai újdonságai tömegesen jelennek meg Példák: –Anglia: 1830-as évek –USA: 1970-es évek eleje, az olajválság

– NJSZT Konferencia 6 Az eufória időszaka megcsillan a gyors meggazdagodás reménye az irányítást a pénztőke veszi át a pénz „papír gazdasága” elválik a „hús-vér gazdaságtól” a kor hőse: az individualista fiatal pénzügyi zseni A pénzügyi spekulációk egyre jobban eltávolodnak a valóságtól, szerencsejátékhoz kezdenek hasonlítani DE: –gyorsan épül az új technológiákhoz tartozó infrastruktúra –az egymással tömegesen és szabadon versengő vállalkozásokból kiválnak a legjobbak

– NJSZT Konferencia 7 A szinergia időszaka Az őrületnek vége, mindenki tapasztaltabb lett, racionálisabban gondolkodik Az innovációs hullám ismét erőre kap A tartósan életképes üzleti modellel rendelkező cégek dinamikusan terjeszkednek, élvezik a tömegszerűségből eredő gazdaságosság előnyeit. A növekedés kisebb, de harmonikusabb és fenntartható A társadalomban és az államban az intézmények, a törvények, a szabályok –jobban illeszkednek az új technológiákban rejlő lehetőségekhez –csökkentik az alkalmazkodásból adódó társadalmi és politikai feszültségeket

– NJSZT Konferencia 8 Az informatika a XX. század végén Berobbanás ( ) Eufória ( ) Elbizonytalanodás ( ?) Szinergia?  az alkalmazkodási folyamatok kiszélesednek  informatika, gazdaság és társadalom egyre jobban egymásra talál  a technológiai újításokat egyre szélesebb körökben, egyre okosabban és hatékonyabban használják

– NJSZT Konferencia 9 Elbizonytalanodás az informatikában A vállalatok a korábbinál jóval kisebb nyereségükből a korábbinál jóval kevesebbet költenek informatikára. Az amerikai, a japán és a német gazdaság egyszerre mutat recessziós tüneteket. A kockázati tőke felszívódott, a tőzsde gyorsan elvesztette korábbi vonzerejét. Az internet és az elektronikus üzlet korántsem hoz mindenkinek meggazdagodást. Az „új gazdaság”-ban munkálkodó törvények nagyon is régiek.

– NJSZT Konferencia 10 Bíztató jelek Az informatikai innovációs hullám infrastruktúrájának építése lendületesen folyik tovább Az épülő infrastruktúrát egyre többen és egyre többször használják Az informatikai eszközök ára folyamatosan csökken Az első generációs technikai megoldások és üzleti modellek (például elektronikus piacterek, ASP) jóval kifinomultabbá válnak Az amerikai vállalatok visszafogták az informatikai beruházásaikat, de a termelékenység emelkedik –a korábbi időszak innovációi és beruházásai meghozták a gyümölcsüket ? A világ sok országában születnek az információs gazdaság és társadalom stabilizálását és további kiterjesztését szolgáló törvények és szabályok.

– NJSZT Konferencia 11 A megújulás stratégiái Tömegtermelés –Dell: ha a világ a tömegpiacok felé megy, álljunk az élére ennek a folyamatnak, vezéreljük mi magunk Értékközpontúság –IBM GS: oda igyekszik az értékláncban, ahol lassúbb a tömegesedés, ahol nagy értéktartalmú, különleges dolgokat lehet csinálni. Konszolidáció –HP: konszolidációs lépéssel csökkenteni a versenyzők számát Új technológiai lehetőségek kiaknázása –IBM: szoftver bérleti rendszerben –Intel: mobil, vezeték nélküli megoldások –eBay: platform elektronikus kereskedelmi tranzakciókhoz

– NJSZT Konferencia 12 Magyarországi helyzet Magyarország nem éllovasa, csak követője a hullámoknak. –viszonylag kis piac –a földrajzi és kulturális közelség a Nyugathoz –a hagyományosan nyugati mintákat követő modernizáció a történelemben Az Európai Unióba való belépésünk várhatóan újabb lökést ad: –termékeny együttélés? vagy –kényszerházasság?

– NJSZT Konferencia : Visszaesés a szolgáltatási piacon -1,3% 17% Forrás: IDC, ?

– NJSZT Konferencia 14 Gátló belső tényezők (tele)kommunikációs patthelyzet Az Internet-gazdaság szereplői nem tudják elérni a méretgazdaságosságot aránytalanságok az informatikai szolgáltatások területén –Az alkalmazáskészítés (és ezen belül az egyedi alkalmazás- fejlesztés) túlsúlya csomagbevezetés és egyedi fejlesztés közel egyenlő arányban –SAP, Oracle, MFG/Pro, Pivotal stb. egyediség erőltetése ott, ahol már vannak bevált típusmegoldások kevés az innovatív üzleti megoldást támogató alkalmazás a „szoftvernagyhatalom” mítosza Gyengülő ár/minőség arány – Elmaradás az informatika üzemeltetése terén Az ASP bukása Lassú felzárkózás

– NJSZT Konferencia 15 Magyarországon az alkalmazáskészítés túlsúlyban van (2002) Forrás: IDC, 2003

– NJSZT Konferencia 16 Nyugat-Európában az üzemeltetés van a vezető pozícióban (2002) Forrás: IDC, 2003

– NJSZT Konferencia 17 Az alkalmazáskészítés piaca beérett piac Nyugat- Európában Piaci részesedés 6% 2002-ben, és várhatóan csökken 2007-ig Az alkalmazáskészítést „felszívja” a rendszer- integráció új rendszerintegrációs stratégiák: több különböző alkalmazás használata építőelemként (alkalmazásintegráció). Az alkalmazáskészítés növekedési üteme annak függvényében változik, hogy milyen új üzleti megoldások jelennek meg a horizonton. Az alkalmazáskészítés helye Nyugat-Európában Forrás: IDC, 2003

– NJSZT Konferencia 18 A nyugat-európai informatikai szolgáltatási piac várható fejlődése Forrás: IDC, 2003

– NJSZT Konferencia 19 Várható piaci szerkezetváltási hullám Magyarországon Forrás: IDC,

– NJSZT Konferencia 20 A szerkezetváltási hullámot gerjesztő üzleti-technológiai trendek 1.Technológiai-intenzív üzleti modellek megjelenése és terjedése 2.Gyorsan változó és egyre gyorsuló üzleti folyamatok kialakulása 3.A hálózatra épülő, valós idejű információkat használó vállalatok megjelenése 4.Az üzleti folyamatok integrálása az informatikai architektúrával 5.A mellékfolyamatok kiszervezése

– NJSZT Konferencia 21 Az alkalmazások az üzleti modellek szolgálatában vagy csak a háttérében? HáttérjellegűMűködésjavító Üzletfejlesztő Fókuszban: költség Fókuszban: termelékenység Fókuszban: üzleti teljesítmény Bérszám- fejtés Főkönyv Számlázás Megrendelés Vevőszolgálat Beszállítók kezelése Ügyfelek kezelése Elektronikus kereskedelem Folyamatátszervezés Felhasználók bevonása Háttérjellegű funkciók Üzlet- teremtés Funkcionális bővítés Hozzájárulás a vállalati teljesítmény növeléséhez v. üzleti céljaihoz domináns észrevehetőelenyésző Viszonylagos részesedés az alkalmazási portfólióból alacsony magas

– NJSZT Konferencia 22 Nem kellően racionális informatikai beruházási gyakorlat Háttérjellegű Működésjavító Üzletfejlesztő IT kiadások %-a 51% 39% 10% Alkalmazási portfólió Technológiai platformok 29% 41% 30% - 20% + 20% jelenlegi kívánatos

– NJSZT Konferencia 23 Bíztató külpiaci jelenségek USA –Az informatikai ipar növekedése kétszeresen meghaladta a GDP gyarapodását 2002: -7% fele: 8% –Vezető informatikai cégek ismét kétszámjegyű növekedést tudtak produkálni nyarán

– NJSZT Konferencia 24 Hazai teendők Az informatikai beruházások –minél gyorsabban minél nagyobb javulást hozzanak a termelékenységben –erősítsék hazai vállalkozásaink versenyképességét Az informatikai infrastruktúra –legyen jól működő, mindenhová elérő, olcsón használható és biztonságos A csúcstechnológiák –területén meg kell találnunk azokat a szegmenseket, ahol esélyünk élvonalbeli eredmények elérése Állami, vállalati és regionális szövetségi rendszerek –kellenek, amelyekben minden partner pontosan teljesíti a feladatát. Stratégiaváltás –olcsóság helyett hatékonyság Az Európai Unió –informatikai feladataiba csak piaci alapon lehet hatékonyan bekapcsolódni