Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben Treasury Club Konferencia Barta György, CIB Elemzés Budapest, május 27.

2 Tartalom Növekedés Magyarországon –Növekedési deficit –A lassulás okai és következményei –Kilátások Infláció, piacok, kamatpálya Az euró kérdése

3 Növekedési deficit A KKE-régióhoz viszonyított növekedési deficit hosszú ideje a hazai gazdaságpolitika egyik fő rákfenéje Forrás: Eurostat

4 A lassulás okai: rossz munkaerőpiaci ösztönzők Alacsony aktivitási ráta, valamint magas adó- és járulékterhek Forrás: Eurostat, MNBForrás: OECD, MNB

5 A lassulás okai: az optimálisnál lassabb tőkefelhalmozás Alacsony reál beruházási ráta a többi KKE országhoz képest Forrás: Eurostat, MNB

6 A lassulás okai: a termelékenység növekedése kétsebességes A hazai és külföldi vállalatok termelékenysége között a KE régión belül Magyarországon a legnagyobb a különbség A duális gazdasági szerkezetben hosszabb időhorizonton sincs érdemi felzárkózás a hazai vállalatok – jellemzően a KKV-k – részéről A foglalkoztatottságban felülreprezentált KKV-k átlag alatti hozzájárulást mutatnak a hozzáadott érték terén, jelezvén termelékenységi problémáikat A magas adó- és társadalombiztosítási terhek a növekedés gátját képezik, akárcsak az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülési módszerek alkalmazása A KKV-k gyakran alacsonyabb hitelkorlátokkal szembesülnek

7 Gyenge potenciális bővülési ütem 2001-től folyamatos csökkenést láthattunk a potenciális növekedési ütemben, melyet a fogyasztás mesterséges ösztönzése és az állami túlköltekezés egy ideig leplezett A folyamat növekvő külső egyensúlytalansággal és költségvetési lazulással párosult Az utóbbi években amúgy is lassuló reálkonvergenciát a válság ráadásul lefagyasztotta, és potenciális növekedési ütemünket is lejjebb tolta

8 A túlzottan lassú növekedés adósságcsapdához vezethet A gyenge növekedési ütem számos kockázat forrása lehet, sebezhetővé teszi a még mindig jelentős külső adóssággal bíró országot A növekedést akadályozó rossz gazdasági szerkezet mellett a külső források korlátozottsága és a magasabbak kockázati felárak is lefelé mutató kockázatot jelentenek a növekedésre nézve Forrás: EurostatForrás: Bloomberg

9 A növekedés mellett az egyensúlyi szempontok sem elhanyagolandóak A bővülés fiskális eszközökkel történő ösztönzésére csupán jól célzott eszközökkel, a külső egyensúly ismételt megbontása nélkül érdemes törekedni A piaci bizalom helyreállításához azonban fontos egy józan és kiszámítható fiskális konszolidációs pálya fenntartása –Költségvetési lazítást elsősorban csak akkor tolerálna a piac, ha az a nemzetközi hitelezők által ösztönzött strukturális reformok kezdeti költségeihez és egyes kvázifiskális tételek egyszeri rendbetételéhez kötődne Forrás: MNBForrás: Eurostat

10 A recessziónak vége technikai értelemben Lassú feltápászkodás a mélypontról Fő bizonytalansági tényezők: euróövezeti importkereslet alakulása, belföldi fiskális politikai lépések Forrás: KSH

11 Növekedés Magyarországon Infláció, piacok, kamatpálya Az euró kérdése Tartalom

12 Inflációs fejlemények A keresleti hatás és a béroldali nyomás szinte teljes hiánya lehetővé teszi a jegybanki célérték elérését Forrás: KSH

13 A piaci környezet alakulása Felerősödött piaci feszültségek hatottak a magyar eszközökre Forrás: BloombergForrás: Reuters

14 Hogyan cselekedhet a monetáris politika? A piac által elvárt kockázati felár határozhatja meg továbbra is a lazítás lehetséges mértékét Forrás: MNB

15 Növekedés Magyarországon Infláció, piacok, kamatpálya Az euró kérdése Tartalom

16 Eurózóna-csatlakozás: a reálkonvergencia is fontos A valutaunióhoz fűződő fontos reálgazdasági és pénzügyi szálak logikussá teszik a további integrációt A mostantól még szigorúbban vizsgált nominális kritériumok teljesítésére való törekvés jó horgonyt jelent a piacok számára, de önmagában nem elégséges, nem „csodaszer” A kellő mértékű reálkonvergencia hiánya feszültségeket szül az euróövezeten belül, a kötött árfolyam pedig elveszi a növekedésösztönzés egyik fontos eszközét az elmaradottabb régiókban A válság megmutatta: kamikaze gazdaságpolitikát az EMU berkein belül is lehet ideig-óráig folytatni –a piac kiegyensúlyozó mechanizmusai csak megkésve tudnak érvényesülni –a szükséges korrekció lassabb és jelentősebb mértékű, ráadásul a részben kockázatközösséget alkotó unió más tagállamaira is hatással van Forrás: Európai Bizottság, MNB

17 Eurózóna-csatlakozás: fontos a felkészülés A versenyképesség javítása, az állami újraelosztás csökkentése és a költségvetés szerkezetének racionalizálása létérdek az EMU-csatlakozást megelőzően, hisz ezen lépések növelhetik a fiskális politika mozgásterét negatív gazdasági ciklusok idején Magyarország még egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít –a vállalt fiskális pálya további megszorításokat tenne szükségessé 2011-ben –bár az inflációs nyomás rendkívül gyenge, a fellendülő növekedés és az importált infláció ismét felfelé mutató kockázatot jelenthet a fogyasztói árindexre és a várakozásokra nézve 2011 után –az államadósság 2011-től már lefelé mutató pályára állhat, fennmaradó költségvetési szigort feltételezve –az euró bevezetése akár már 2015-től lehetséges volna Forrás: Európai Bizottság, MNB

18 Köszönöm a figyelmet! ELEMZÉSEINK INGYENES ELÉRHETŐSÉGE: