EURÓPAJOG BELSŐ PIAC ALAPSZABADSÁGOK Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet EK BELSŐ PIAC „Raison d’être” – a Közösség eredeti célkitűzése A tagállamok között egyetértés: Belső Piac = közös nevező Igény: tartós megvalósítás Szalayné Sándor Erzsébet

BELSŐ PIAC Központi feladat: az 1958-as megalakulástól kezdve EKSz 2. cikk: „ A Közösség feladata az, hogy a közös piac […] megteremtése által […] előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését […].” EKSz 3 cikk (1) bek. c) „A 2. cikkben kitűzött célok érdekében a Közösség tevékenysége […] az alábbiakat foglalja magában: c) belső piacot, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok tagállamok közötti eltörlése jellemez;” Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet BELSŐ PIAC FOGALMA EKSz 14 (2) bek. „ A belső piac olyan, belső határok nélküli térséget foglal magában, amelyen belül az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása – jelen Szerződés rendelkezései szerint – biztosított.” Szalayné Sándor Erzsébet

FEJLŐDÉSTÖRTÉNET BELSŐ PIAC Az Európai Bizottság Fehér Könyve Az Európai Tanács belső piacra vonatkozó akcióterve A Bizottság belső piaci stratégiája Francovich-ítélet szerepe 1985 1997 1999 1991 Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet 1985-ös Fehér Könyv A megvalósítás határnapja: 1992. 12. 31. „hátsó szándék”: felszabadítani a közösségi jogalkotást az akkoriban jellemző letargiájából Tartalma: jogalkotási csomagterv, melyben mintegy 300 irányelv és rendelet szerepelt Eredmény: a Fehér Könyvben megjelölt irányelvek 80%-t sikerült a megjelölt határnapig kibocsátani Szalayné Sándor Erzsébet

Ismétlés: IRÁNYELV EKSz 249. cikk Másodlagos közösségi jogforrás közvetlen alkalmazhatóság nélkül Csak a benne foglalt cél a kötelező A tagállamoknak mozgásteret enged a nemzeti jogba való implementálás során a végrehajtás módozatait illetően Minimum-követelményeket fogalmaz meg (pl.: környezetvédelem, fogyasztóvédelem) A tagállamok a célkitűzést „felülteljesíthetik”, de „alulteljesítés” nem megengedett Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet IRÁNYELV ELŐNYÖK Szélesebb körben képes tekintettel lenni a nemzeti sajátosságokra (mint a rendelet) Tekintettel van a szubszidi-aritás elvére (EKSz 5.cikk) Tehát: óvja a tagállamok jogalkotási autonómiáját (szuverenitás!) HÁTRÁNYOK A kitűzött cél csak akkor valósul meg, ha már minden egyes tagállam implementált Akár egyetlen tagállam is képes a harmonizációt hátráltatni, ha késve, pontatlanul vagy éppen egyáltalán nem implementál Szalayné Sándor Erzsébet

IMPLEMENTÁLÁS EREDMÉNYESSÉGE 1992. 12.31. 300 IRÁNYELV –ezek közül csak néhányat implementált az összes tagállam Pl. 1999 májusában kb. 1300 irányelvből - kb. 95,7 %-ot minden tagállam megfelelően implementált - és a belső piaci irányelveknek csak kb. 12,8%-ban nem volt meg minden tagállami végrehajtása Szalayné Sándor Erzsébet

AKCIÓTERV A BELSŐ PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT 1997 június, Amszterdam, az Európai Tanács fogadta el Cél: a belső piaci irányelvek megalkotásának felgyorsítása Négy stratégiai célkitűzése megfogalmazása Szalayné Sándor Erzsébet

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK Egyszerűbb és átláthatóbb jogszabályokat; hatékonyabb tagállami végrehajtást (pl. gyorsabb lefolyású szerződésszegési eljárást az Európai Bíróság előtt) Versenytorzító körülményeket megszüntetni (ld. Adórendszer és állami támogatások rendszere) Meghatározott szektorokban még fennálló kereskedelmi korlátozásokat megszüntetni (pl. a telekomunikációs és energiapiac liberalizásálása, pénzügyi szolgáltatások piacának bővítése) A belső piacot a polgárok szolgálatába állítani (pl. Internet-alapú állásbörze: EURES - European Employment Services) Szalayné Sándor Erzsébet

A BIZOTTSÁG 1999-ES BELSŐ PIACI STRATÉGIÁJA A 2000-2004-es időszakra szólt Súlypontok: Fogyasztóvédelem és környezetvédelem Tartós munkahelyek teremtése Az elektronikus kereskedelem jogi kereteinek megteremtése A szállítási és ellátási piacok megnyitása A tagállamok közötti káros adóversengés leküzdése Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet FRANCOVICH 1991 C-6/90 és C-9/90 Francovich, EBHT 1991, I-5357 Lényege: szerződésszegő tagállam állampolgárral szembeni kártérítési felelőssége a közösségi jog alapján (pl. irányelv implementálásának elmaradása Az ítélet hatására nagymértékben megnőtt a tagállamok irányelv-implementáló „kedve” Szalayné Sándor Erzsébet

HÉZAGOK A BELSŐ PIAC ELEMEIBEN A társasági jogban (pl. az Európai Részvénytársaság statútumáról szóló vita) Az adójogban (kamatadó/forrásadó) Közbeszerzések terén Nemzeti szabályok kölcsönös elismerése terén (pl. diplomák elismerése) Az elektronikus kereskedelem szabályrendszerének kialakításánál Szalayné Sándor Erzsébet

VESZÉLYEK a megvalósítás során!! A belső piaci rendelkezések ELTÉRŐ, NEM EGYSÉGES alkalmazása és végrehajtása a nemzeti hatóságok által Még akkor is, ha a közösségi és nemzeti jogalkotó egyaránt minden lehetséges hézagot lezárt! Szalayné Sándor Erzsébet

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE EKSz 94. cikk „ A Tanács - […] konzultáció után – egyhangúsággal irányelveket bocsát ki a tagállamok azon törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítésére, amelyek közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására vagy működésére.” Szalayné Sándor Erzsébet

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE EKSz 95. cikk 95. cikk (1) bekezdés: „A Tanács – a 251. cikkben (együttdöntési eljárás) előírt eljárásnak megfelelően – meghozza a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac létrehozása és működése.” Szalayné Sándor Erzsébet

KÜLÖNBSÉGEK A 94. ÉS 95. CIKK KÖZÖTT Cél: Közös Piac (94. cikk) – Belső Piac (95. cikk) Konzultációs eljárás – együttdöntési eljárás Csak egyhangúsággal – akár minősített többséggel is Csak a Tanács – a Parlamenttel közösen Csak irányelv – rendelet formájában is Tagállami mozgástér nagyobb – tagállami mozgástér szűkebb Szalayné Sándor Erzsébet