Integrációtörténet 2. témakör

Vámunió Előnyök és hátrányok Kereskedelmi tömörülés Belső szabad kereskedelem Közös külső vámok Közös kereskedelempolitika Regionális szabad kereskedelem Közös Protekcionizmus Nemzetközi munkamegosztás

Vámunió Jacob Viner Klasszikus elmélete Kereskedelem teremtés (trade creation) Kereskedelem eltérítés (trade diversion) Példa

Vámunió - hatásai Vámok törlése: Állam elesik bevételtől Mennyiségi korlátozások – jóléti hatással jár együtt Partnerországgal új kereskedelmet teremt Kereskedelembővülést eredményez Gazdasági határok: szubvenciók, adók, valutaárfolyamok

Vámunió Strukturális protekcionizmust mérsékeli Fizikai értelemben: a termékek mozgását Vámbürokrácia Költségek, munka, időmegtakarítás

Nyereségek és vesztességek Szabadkereskedelem és protekcionizmus közötti megoldás Kereskedelemteremtés van túlsúlyba: VÁMUNIÓ jó Ha kereskedelemeltérítés: VÁMUNIÓ ROSSZ Hatékonyság nem jó

Kereskedelem teremtés és eltérés mértéke függ Milyen magas vámokat törölnek Magas vámok törlése a hatékony termelőknek kedvez Több termelő védtelen Tehát kedvező minél kisebb a külső vámszínvonal

Eredmény Kitágulnak a piacok Verseny élesedik Csökken a monopolisztikus összejátszás Rivalizáció: hatékonyság javítása Makro teljesítmény: gazd. Növekedés, nagyobb fogyasztói kielégülés

Vámok Protektív vámok Restriktív vámok Hazai gazdaság védelme Fogyasztói hatásuk van Olyan termékek melyre hazai termelés nem lehetséges Pl. déli gyümölcsök

Vámunió mérete - Kritika Nagy vámunió Neoklasszikus külkereskedelmi elméleteken nyugszik Komparatív előnyök kihasználása Specializáció- „önellátás” Protekcionista gazdaságpolitika Kicsi vámunió Jobban ráutalt a külsőkkel való munkamegosztásra

Kritika: gazdasági szerkezet Nyereség annál nagyobb minél riválisabb országok egyesülnek Párhuzamos kapacitások csak protekcionizmusban alakulhatnak ki Racionális munkamegosztás bontakozik ki Fejlettségi különbségek egyirányú kereskedelemteremtéshez vezet Előnyök strukturális hátrányokból származik

Kritika - Költség Termelők változatlan költségszintjét feltételezi Kínálati oldalt adottnak tekinti Csak kereslet változik Nem veszi figyelembe a termékinnovációt Szerkezetátalakító hatásokat

Kritika - költség Statikus elméletek Dinamikus elméletek Reáljövedelmek csak onnan származhatnak, hogy kereskedelmet teremtünk Ezáltal jövedelmet takarítunk meg Dinamikus elméletek Intenzívebb verseny miatt technikai fejlesztésekre fektetik a hangsúlyt

Kritika. Dinamikus elméletek Feloldják a változatlan költségszintek feltételezését Termelő nem ál félre a hatékony javára Koncentrálja erőforrásait Verseny nyomására korszerűbb technikát alkalmazz Racionálisabban gazdálkodik Folyamatos fejlesztés +kutatás