Európai Unió
Integráció – a nemzetgazdaságok összefogása, együttműködése Az integráció kialakulásának okai: I. Politikai okok a II. világháború után: Az USA nyomasztó gazdasági, politikai fölényének növekedése (az USA is erős szövetségest kíván) A Szovjetunió fenyegető katonai ereje, a szocialista országok összefogása (1949 KGST) A gyarmatbirodalmak elvesztése nagy politikai és gazdasági csapás (piac, nyersanyag vesztés)
II. Földrajzi fekvés (eltérő adottságok és erőforrások) és hagyományos kapcsolatok Az adottságok kihasználásának lehetősége Pl. Német – Francia vas- és acélipar összefonódása→ Ruhr-vidéki kőszén, lotaringiai vasérc 1948 Benelux vámunió 1949 NATO (Észak-atlanti Szerződés) 1951 Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség (6tag)
III. Gazdasági okok: 1. Induláskor A II.vh. minden európai országban óriási károkat okozott. Az USA gazdasága szárnyal Marshall terv (felesleges készletek, gazdasági segítség, politikai befolyás – szoc. országok nem) A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése → nagyobb mennyiség előállítása, üzemméret növekedés, fokozott specializáció (szakosodás) olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása. 2. Későbbiekben A kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása. Az európai országok közös energiarendszere segítség a kőolaj árrobbanás után
Kiegészítés Közös energiapolitika - energiafelhasználás ésszerűsítése - tartalékolás - az energiahordozók közös beszerzése - közös villamosenergia rendszer 1. nem kell csúcsfogyasztásra kiépíteni 2. különféle erőművek áramtermelése kiegészíti egymást 3. baleset, javítás esetén is biztonságos ellátás
1955 június 1–2. – A messinai találkozón a hat ország külügyminiszterei úgy döntenek, hogy az európai integrációt a gazdaság minden területére kiterjesztik. 1957 március 25. – Rómában a hat ország képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéseket, amelyek 1958. január 1-jén lépnek hatályba.
+ Horvátország
Az Európai Unió tagjai 15. Litvánia (2004) 1. Ausztria (1995) 16. Luxemburg (alapító tag: 1952/58) 17. Magyarország (2004) 18. Málta (2004) 19. Nagy-Britannia (1973) 20. Németország (alapító tag: 1952/58) 21. Olaszország (alapító tag: 1952/58) 22. Portugália (1986) 23. Románia (2007) 24. Szlovákia (2004) 25. Szlovénia (2004) 26. Spanyolország (1986) 27. Svédország (1995) 28. Horvátország (2013) 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (alapító tag: 1952/58) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Észtország (2004) 8. Finnország (1995) 9. Franciaország (alapító tag: 1952/58) 10. Görögország (1981) 11. Hollandia (alapító tag: 1952/58) 12. Írország (1973) 13. Lengyelország (2004) 14. Lettország (2004)
Az integráció fejlődésének szakaszai I.Közös vámpolitika (Vámunió): Belső vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése. Egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben Egységes belső piac kialakítása. Külkereskedelmük 60%-át egymás között bonyolítják le. Az áru szabad mozgását segítő egységes szabványrendszer, minőségellenőrzés
Tőke szabad mozgása, a beruházás szabadsága A nemzetközi monopóliumok számának növekedése A szolgáltatások (banki, szállítási, biztosítási..) teljes szabadsága A munkaerő szabad áramlása – képzettség elismerése, letelepedés szabadsága
II. Gazdasági unió A, Pénzügyi unió Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás - Euro bevezetése 2002-ben
Az Európai Unió következő tagállamaiban hivatalos fizetőeszköz az euro: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia Írország, Lettország, Luxemburg, Málta Németország, Portugália, Olaszország Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia Az Európai Unió következő tagállamaiban nem hivatalos fizetőeszköz az euro: Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország.
B, Közös gazdaságpolitika: A nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása, a nemzeti fejlesztési programok összehangolása A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támogatási-értékesítési rendszerek kidolgozása. A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása, költségek megosztása. A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatási rendszer kiépítése → az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális politika)
III. Politikai Unió 1946 Churchill – Európai Egyesült Államok Közös kül- és védelmi politika kialakítása (ENSZ, NATO tagság nemzeti, de pl. közös békefenntartó haderő) Intézményi fejlesztés kell ????
Európa Tanács – tagállamok kormányfői politikai döntések Miniszteri Tanács – nemzetek adott témában illetékes miniszterei !!! Legfőbb irányító, törvényhozó testület Kötelező érvényű tv.-ek, határozatok A költségvetés kidolgozója Európai Bizottság – végrehajtó, koordináló kormányoktól független EU tisztviselők Brüsszel
Európa Parlament – Strassbourg Titkársága - Luxemburg - tagországok állampolgárai választják a tagjait (Magyarország 23 fő) - elfogadja a költségvetést - dönt az új tagok felvételéről (2013 Horvátország) - ellenőrzi az intézményeket Európai Központi Bank – Frankfurt am Main
Európai Bíróság – az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Székhelye Luxemburg. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben Pl. Egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. A tagállamok egymás közötti vitás ügyei.
Döntéshozatali hatáskörök 1. Kizárólag uniós hatáskör kereskedelmi, vámszabályok 2. Megosztott hatáskör mezőgazdaság, közlekedés, energiaügyek 3. Nemzeti hatáskör kultúra, egészségügy, oktatás (unió kiegészít, támogat, összehangol) Bővülő jogalkotási együttműködés !