EU HISTÓRIA EU HISTÓRIA Támogatónk: Támogatónk: Készült az „EU-learning” program keretében.

1945 – a „tartós béke” eszközeinek keresése •Á•Államok közötti együttműködés vagy Európai Egyesült Államok? •J•Jean Monnet elképzelése: sem egyik, sem másik: •E•Előbb közös intézmények ellenőrzése alatt az államok gazdaságait kell fokozatosan egyesíteni, s az egyre szorosabb együttműködés el fog vezetni a Közös Európához.

Azaz, nem törhet ki újabb háború egy olyan közös Európában, amelyben a polgárok és népek együttműködve teremtik meg a jólétet úgy, hogy tisztelik egymást, értékeiket, hagyományaikat, vallásaikat, nyelveiket, kultúráikat, s amelyben az együttműködés alapja a demokrácia, szabadság és igazságosság.

•1•1950. május 9.: Robert Schumann Nyilatkozata – javaslat: közösen kezelni Franciaország, Németország, s más érdekelt európai államok szén- és acéltermelését (a Monnet-féle elképzelés szerint) •F•Franciaország javaslatát elfogadja Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia

PÁRIZS1951

E SZ A K EURÓPAI SZÉN ÉS ACÉL KÖZÖSSÉG

A közös gazdálkodás eredményessége új együttműködések megkötésére sarkallja a tagállamokat...

RÓMA1957

EURATOM E G K EURÓPAI ATOMENERGIA EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KÖZÖSSÉG

A közösségi döntéshozatalról •A•Az első időszakban bármilyen közösségi döntéshez a tagállamok egyöntetű szavazata volt szükséges. •A•Az alapító szerződések szerint egy átmeneti időszak után, a hatvanas évek végétől át kell majd térjenek a többségi döntéshozatalra. Eszerint születhettek olyan, egy tagállam számára kötelező szabályok akkor is, ha az állam nem értett egyet vele.

1961 •A•Az Egyesült Királyság csatlakozna...

A KÉRELMET NEM SZAVAZTA MEG MINDEN TAGÁLLAM... ELUTASĺTTATOTT...

1965 Közeleg a többségi döntéshozatalra való áttérés Franciaország akkori elnöke, Charles de Gaulle, nem lelkesedett érte, ezért gondolt egyet....

ĺme az „üres szék” időszaka... A Közösségek működése lehetetlenné válik, mert nem szavaz minden tagállam...

Megoldás: a luxemburgi kompromisszum (1966) = áttérnek a többségi döntéshozatalra, de bármely államnak vétójoga van az általa fontosnak tartott ügyekben, s vétó esetén egyöntetű döntés kell.

1967 •A•Az Egyesült Királyság ismét csatlakozna...

A KÉRELMET ISMÉT NEM SZAVAZTA MEG MINDEN TAGÁLLAM... ÚJRA ELUTASĺTTATOTT...

•D•De Gaulle tábornok eltűnik a sz í nről. Franciaországnak új elnöke van. •S•Szabad az út. Következik: 1969

Az első bővítés január 1. – Dánia, ĺrország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Közösségekhez. Norvégia végül elutasította a tagságot.

’70-es, ’80-as évek A világot sújtó gazdasági válságot az Európai Közösségek is megérzik. Gazdasági világhatalommá kellene válni – gondolják. Vannak európai államok, melyek még igy is, a gazdasági fejlődés és stabilitás lehetőségét az Európai Közösségekben látják. Úgy tűnik, közösen tényleg könnyebb. Természetes, hogy nem akarnak kimaradni...

A második bővítési hullám január 1. – Görögország csatlakozik a Közösségekhez január 1. – Spanyolország és Portugália csatlakozik a Közösségekhez.

A tagállamok gazdasági kapcsolatai igen szorosakká váltak. Többre vágynak. Jean Monnet elképzelése úgy tűnik, beválik, mert

MAASTRICHT1992

EU EURÓPAI UNIÓ

EURÓPAI UNIÓ BEKEBELEZI AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI KÖZÖSSÉG EGK ESZAK EURATOM CFSPJHA Közös kül- és bizton ság politika Rend őrségi és igaz ságü gyi együtt műkö dés

IDŐKÖZBEN Újabb európai államok érzik az idő hívását. Úgy gondolják, nekik is jobb lesz benn, mint kinn. Következik...

A harmadik bővítés január 1. – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz. Norvégia népszavazással ismét elutasítja a csatlakozást.

Az Unió tagállamai eldöntötték, hogy egyesíteni szeretnék egész Európát. Megfogadták, hogy befogadják Közép-Kelet Európa államait, ha *demokratikusak, *tiszteletben tartják az emberi és kisebbségi jogokat, *teljesítik a piacgazdaság feltételeit.

Ehhez viszont szükség volt az alapító szerződések módosítására. A tizenötök Európai Uniója másképp működhetett, mint egy több mint 25 tagállammal rendelkező EU. Ezért születetett meg az...

AMSZTERDAM1997

Amszterdami Szerződés

Sajnos, a tagállamoknak nem sikerült mindent rendezni az Amszterdami Szerződésben. Ugyanakkor több mint tíz állam várta, hogy tagja lehessen az EU-nak. Új szerződéskötés következik:

NIZZA2001

Nizzai Szerződés

Következhetett tehát:

A negyedik bővítés május 1. – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia csatlakozik az Unióhoz.

Időközben új szerződésről tárgyalnak a tagállamok, mert sok kritika érte eddig az EU-t: -a-annyi szerződés van már, hogy nehéz kiigazodni közöttük, -n-nem elég demokratikus, nem elég átlátható, -n-nincs elég közel a polgárokhoz -s-stb. Hát ezek megoldására...

RÓMA2004

A 25 tagállam képviselői aláírják az EU Alkotmányos szerződését, amely ratifikációja után átvenné az összes eddigi szerződés helyét.

Ami következne: •2•2006. vége – az Alkotmányos szerződés életbelépése •2•2007. január 1. – Románia és Bulgária csatlakozása.

Egyetlen Alkotmányos Szerződés ?

Közreműködtek a Bartók Béla Liceum diákjai: •A•A.... •B•Barina Gábor •B•Bereczky Árpád •B•Bögre Zoltán •C•Ciora Endre •D•Domszky Edit •D•Dudás Zsolt •E•Elek Dóra •K•Kali Timea Emőke •L•Lehőcz Zsuzsa •M•Marossy Zsolt •M•Molnár Timea •S•Szabó Ágota •S•Sütő-Udvari Tekla •S•Sz? Zoltán •.•... Endre •A•A •P•Petruti Andrea •V•Vincze Gabriella •V•Virginás-Tar Emese •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •A•A •a•a

Köszönjük még •A•A Bartók Béla Líceum Diák- Önkormányzatának, •A•A Bartók Béla Liceum Vezetőségének •A•Az Alapítvány önkénteseinek: •V•Virginás-Tar Áronnak, •K•Király Zoltánnak •Á•Ágnes •B•Balázs Istvánnak. Készült 2005 novemberében. © Integratio Alapítvány