VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Eger, 2008. június 27.

„Napjainkban a vállalati társadalmi felelősség vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk teremteni azokkal, akik nem szeretnek bennünket” (Porter)

„A fejlett világban kialakult helyzetben kellő környezeti biztonságot csak az új vállalati etikai felfogás jelenthet, amely kikényszeríti a környezetvédelmi és társadalmi elvárások teljesítését anélkül, hogy azok állami normatívákban megjelennének.” (Kerekes S. – Wetzker K., 2007.)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása A CSR fogalma A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility – CSR) olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholder-ekkel) való kapcsolatrendszerükbe.

A CSR és a fenntarthatóság 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése

A CSR piramis felépítése Pénzügyi felelősség Profitabilitás Követelmény a tulajdonosok részéről Jogi felelősség A jogi előírások betartása Követelmény a társadalom részéről Filantrópikus felelősség Kívánalom a tár- sadalom (egyes csoportjai) részéről Etikai felelősség Etikus viselkedés Elvárás a társadalom részéről Forrás: Carroll (1981)

A CSR és a stakeholder-ek Vállalkozók: a CSR önkéntes jellegű, fontos a fenntartható fejlődési stratégiába való integrálása. Befektetők: fontos a vállalati gyakorlat nyitottságának és átláthatóságának továbbfejlesztése, különösen a társadalmilag felelős befektetési alapok, kiemelten a nyugdíjalapok esetében. Szakszervezetek, civil szervezetek: keretszabályozás szükséges, az érintettek bevonásával. Fontos biztosítani, hogy a vállalatokat felelősségre lehessen vonni tevékenységük kedvezőtlen szociális és környezeti hatása miatt. Fogyasztói szervezetek: fontos a megbízható és teljes körű információ. Tanács: 2001. december 3-i határozatában hangsúlyozta, hogy a CSR nemcsak az erősebb társadalmi kohézióhoz, a környezetvédelemhez és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásához járul hozzá, hanem a kis- és középvállalkozásoktól a multinacionális cégekig minden fajta üzleti tevékenység versenyképességének javításához a tevékenységek minden ágazatában. Európai Parlament: a CSR fő irányvonallá tételét javasolta.

A CSR területei Belső tényezők: Emberi erőforrás menedzsment. Munkahelyi egészség és biztonság. A változásokhoz való alkalmazkodás. Környezeti hatások és természeti erőforrások kezelése. Külső tényezők: A helyi közösséggel való kapcsolat. Üzleti partnerek, beszállítók és vevők. Emberi jogok. Globális környezeti problémák.

Az állam, szabályozás szerepe Példaként szolgál Hozzájárulhatnak a legjobb gyakorlatok terjesztéséhez A CSR területén vezető szerepet vállaló vállalatok elismerése, ösztönzés nyújtás A vállalatok CSR gyakorlatát segítő programok szervezése, fórumok, kerekasztalok létrehozása A CSR jelentésének egyértelmű meghatározása és azonos feltételek teremtése A vállalatok környezetvédelemmel, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kommunikációjának elősegítése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! szlavikj@eik.bme.hu www.kornygazd.bme.hu